Közötti hasonlóságok II. Sarrukín asszír király és Ninive (település)
II. Sarrukín asszír király és Ninive (település) 12 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Assur (település), Asszíria, Babilon, Biblia, Dúr-Sarrukín, I. e. 705, Kalhu, Kháldok, Médek, Mezopotámia, Szín-ahhé-eríba.
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és II. Sarrukín asszír király · Anatólia és Ninive (település) ·
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Assur (település) és II. Sarrukín asszír király · Assur (település) és Ninive (település) ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és II. Sarrukín asszír király · Asszíria és Ninive (település) ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és II. Sarrukín asszír király · Babilon és Ninive (település) ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és II. Sarrukín asszír király · Biblia és Ninive (település) ·
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Dúr-Sarrukín és II. Sarrukín asszír király · Dúr-Sarrukín és Ninive (település) ·
I. e. 705
Nincs leírás.
I. e. 705 és II. Sarrukín asszír király · I. e. 705 és Ninive (település) ·
Kalhu
Kalhu (urukalḫu, kál/kal-ḫa, ka-làḫ) Asszíria második fővárosa volt a mai Irak területén Moszul városától 30 km-re délkeleti irányban, a Tigris folyó bal partján.
II. Sarrukín asszír király és Kalhu · Kalhu és Ninive (település) ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
II. Sarrukín asszír király és Kháldok · Kháldok és Ninive (település) ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
II. Sarrukín asszír király és Médek · Médek és Ninive (település) ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
II. Sarrukín asszír király és Mezopotámia · Mezopotámia és Ninive (település) ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
II. Sarrukín asszír király és Szín-ahhé-eríba · Ninive (település) és Szín-ahhé-eríba ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Sarrukín asszír király és Ninive (település)
- Mi van a közös II. Sarrukín asszír király és Ninive (település)
- Közötti hasonlóságok II. Sarrukín asszír király és Ninive (település)
Összehasonlítását II. Sarrukín asszír király és Ninive (település)
II. Sarrukín asszír király 56 kapcsolatokat, ugyanakkor Ninive (település) 80. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 8.82% = 12 / (56 + 80).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Sarrukín asszír király és Ninive (település). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: