Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke
II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke 22 közös dolog (a Uniópédia): Bécs ostroma (1683), Bercsényi Miklós (főgenerális), Breznai kiáltvány, Erdély, Franciaország, Habsburg Birodalom, I. József magyar király, I. Péter orosz cár, Károlyi Sándor (hadvezér), Kurucok, Lengyelország, Magyarország, Nagymajtény, Országgyűlés, Pálffy János (nádor), Rákóczi-szabadságharc, Rodostó, Savoyai Jenő, Sátoraljaújhely, Spanyol örökösödési háború, Szatmárnémeti, Törökország.
Bécs ostroma (1683)
Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.
Bécs ostroma (1683) és II. Rákóczi Ferenc · Bécs ostroma (1683) és Szatmári béke ·
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.
Bercsényi Miklós (főgenerális) és II. Rákóczi Ferenc · Bercsényi Miklós (főgenerális) és Szatmári béke ·
Breznai kiáltvány
Brezán (Brezna) várának romjai Brezán (Brezna) várának falán II. Rákóczi Ferenc herceg 1703-ban Ráday Pál portréja. A „Recrudescunt” kezdetű kiáltvány szerkesztője, a híres kiáltvány Munkácson, 1703. Szent Iván hava (június) 7-i antedatálással keltezett, amelyet 1704, február elején a nagyszombati nyomda jelentetett meg Esze Tamás, ''„Méltóságos Fölső Vadászi Rákóczy Ferencz Fejedelem ő Nagysága első gyalog ezeres kapitánnya”''http://epa.oszk.hu/00000/00018/00017/meszaros.pdf Mészáros Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi szabadságharcban – A kuruc tisztikar létrejötte Bercsényi Miklós 1686-ban Buda ostrománál kitüntette magát, ezredes, majd Szeged vára főkapitánya lett A breznai kiáltvány vagy brezáni pátens vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában.
Breznai kiáltvány és II. Rákóczi Ferenc · Breznai kiáltvány és Szatmári béke ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és II. Rákóczi Ferenc · Erdély és Szatmári béke ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és II. Rákóczi Ferenc · Franciaország és Szatmári béke ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és II. Rákóczi Ferenc · Habsburg Birodalom és Szatmári béke ·
I. József magyar király
I. József (Bécs, 1678.
I. József magyar király és II. Rákóczi Ferenc · I. József magyar király és Szatmári béke ·
I. Péter orosz cár
I.
I. Péter orosz cár és II. Rákóczi Ferenc · I. Péter orosz cár és Szatmári béke ·
Károlyi Sándor (hadvezér)
Bercsényi Miklóshoz, 1705 Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.) előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.
II. Rákóczi Ferenc és Károlyi Sándor (hadvezér) · Károlyi Sándor (hadvezér) és Szatmári béke ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
II. Rákóczi Ferenc és Kurucok · Kurucok és Szatmári béke ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
II. Rákóczi Ferenc és Lengyelország · Lengyelország és Szatmári béke ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
II. Rákóczi Ferenc és Magyarország · Magyarország és Szatmári béke ·
Nagymajtény
Nagymajtény (románul Moftinu Mare) falu Romániában, Szatmár megyében.
II. Rákóczi Ferenc és Nagymajtény · Nagymajtény és Szatmári béke ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
II. Rákóczi Ferenc és Országgyűlés · Országgyűlés és Szatmári béke ·
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
II. Rákóczi Ferenc és Pálffy János (nádor) · Pálffy János (nádor) és Szatmári béke ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi-szabadságharc · Rákóczi-szabadságharc és Szatmári béke ·
Rodostó
Rodostó város Törökországban a Márvány-tenger partján, Isztambultól 120 km-re nyugatra.
II. Rákóczi Ferenc és Rodostó · Rodostó és Szatmári béke ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
II. Rákóczi Ferenc és Savoyai Jenő · Savoyai Jenő és Szatmári béke ·
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
II. Rákóczi Ferenc és Sátoraljaújhely · Sátoraljaújhely és Szatmári béke ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
II. Rákóczi Ferenc és Spanyol örökösödési háború · Spanyol örökösödési háború és Szatmári béke ·
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
II. Rákóczi Ferenc és Szatmárnémeti · Szatmári béke és Szatmárnémeti ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
II. Rákóczi Ferenc és Törökország · Szatmári béke és Törökország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke
- Mi van a közös II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke
- Közötti hasonlóságok II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke
Összehasonlítását II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke
II. Rákóczi Ferenc 276 kapcsolatokat, ugyanakkor Szatmári béke 51. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 6.73% = 22 / (276 + 51).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Rákóczi Ferenc és Szatmári béke. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
