Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Afrika, Újbabiloni Birodalom, Askelón, Asszíria, Ókori Egyiptom, Eufrátesz, Földközi-tenger, Fönícia, Görög ábécé, Harrán, Hérodotosz, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 590, I. e. 594, I. e. 605, I. e. 609, I. e. 610, I. e. 660, I. Khedebneithirbinet, I. Pszammetik, Ión, II. Assur-uballit, II. Nabú-kudurri-uszur, II. Pszammetik, Jóakház júdai király, Jójákim júdai király, Jójákin júdai király, Jósiás júdai király, Júdea, Jeruzsálem, Karkemis, Kilikia, Kommagéné, Lüdia, Megiddói csata (i. e. 609), Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Szíria, Szuez, Vörös-tenger, XVIII. dinasztia, XXVI. dinasztia, Zsidók, Zsoldos.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: II. Nékó és Afrika · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: II. Nékó és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Askelón
Askelón (Aszkalán) bibliai város Izraelben, az öt filiszteus város egyike.
Új!!: II. Nékó és Askelón · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: II. Nékó és Asszíria · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: II. Nékó és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: II. Nékó és Eufrátesz · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: II. Nékó és Földközi-tenger · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: II. Nékó és Fönícia · Többet látni »
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Új!!: II. Nékó és Görög ábécé · Többet látni »
Harrán
Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.
Új!!: II. Nékó és Harrán · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: II. Nékó és Hérodotosz · Többet látni »
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Új!!: II. Nékó és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
I. e. 590
Nincs leírás.
Új!!: II. Nékó és I. e. 590 · Többet látni »
I. e. 594
Nincs leírás.
Új!!: II. Nékó és I. e. 594 · Többet látni »
I. e. 605
Nincs leírás.
Új!!: II. Nékó és I. e. 605 · Többet látni »
I. e. 609
Nincs leírás.
Új!!: II. Nékó és I. e. 609 · Többet látni »
I. e. 610
Nincs leírás.
Új!!: II. Nékó és I. e. 610 · Többet látni »
I. e. 660
Nincs leírás.
Új!!: II. Nékó és I. e. 660 · Többet látni »
I. Khedebneithirbinet
I.
Új!!: II. Nékó és I. Khedebneithirbinet · Többet látni »
I. Pszammetik
I.
Új!!: II. Nékó és I. Pszammetik · Többet látni »
Ión
#ÁTIRÁNYÍTÁSIónok.
Új!!: II. Nékó és Ión · Többet látni »
II. Assur-uballit
II.
Új!!: II. Nékó és II. Assur-uballit · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: II. Nékó és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
II. Pszammetik
II.
Új!!: II. Nékó és II. Pszammetik · Többet látni »
Jóakház júdai király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jóáház júdai király.
Új!!: II. Nékó és Jóakház júdai király · Többet látni »
Jójákim júdai király
Jójákim, más írásmóddal JehojákimUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 339.
Új!!: II. Nékó és Jójákim júdai király · Többet látni »
Jójákin júdai király
Jójákin, más írásmóddal Jojachin,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 339.
Új!!: II. Nékó és Jójákin júdai király · Többet látni »
Jósiás júdai király
Jósiás vagy Jozija júdai király (heb. יֹאשִׁיָּהוּ, jelentése: ’Isten megsegíti őt’; görögül: Ιωσιας, latinul: Josias) i.e. 641-ben, nyolcéves korában került Júda trónjára (2Kir. 22:1) és i.e. 609-ig uralkodott.
Új!!: II. Nékó és Jósiás júdai király · Többet látni »
Júdea
zsidó honfoglaláskor Júdeai Királyság Júda, vagy Júdea (Jehúda) egy történelmi régió a Közel-Keleten, a történelmi Izrael földjének déli, hegyes-dombos része.
Új!!: II. Nékó és Júdea · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: II. Nékó és Jeruzsálem · Többet látni »
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: II. Nékó és Karkemis · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: II. Nékó és Kilikia · Többet látni »
Kommagéné
Kommagéné (hettita nyelven Kummani, hurri nyelven Kumaḫa,, örményül Կոմմագենէի Թագավորութիւն) független ókori királyság Észak-Szíriában az Eufrátesz folyó nagy kanyarjának északi részén, a Torosz-hegységtől délre.
Új!!: II. Nékó és Kommagéné · Többet látni »
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Új!!: II. Nékó és Lüdia · Többet látni »
Megiddói csata (i. e. 609)
A második megiddói csata Egyiptom és Júdea között zajlott le i. e. 609-ben.
Új!!: II. Nékó és Megiddói csata (i. e. 609) · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: II. Nékó és Mezopotámia · Többet látni »
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Új!!: II. Nékó és Nabú-apal-uszur · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: II. Nékó és Szíria · Többet látni »
Szuez
Szuez egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel.
Új!!: II. Nékó és Szuez · Többet látni »
Vörös-tenger
Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.
Új!!: II. Nékó és Vörös-tenger · Többet látni »
XVIII. dinasztia
A XVIII.
Új!!: II. Nékó és XVIII. dinasztia · Többet látni »
XXVI. dinasztia
Az Ókori Egyiptom XXVI.
Új!!: II. Nékó és XXVI. dinasztia · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: II. Nékó és Zsidók · Többet látni »
Zsoldos
A zsoldos az 1949.
Új!!: II. Nékó és Zsoldos · Többet látni »
