Közötti hasonlóságok II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete
II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete 9 közös dolog (a Uniópédia): Újbabiloni Birodalom, Berlin, Biblia, Elám, Eufrátesz, III. Alexandrosz makedón király, Istár-kapu, Nabú-naid, Tigris (folyó).
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és II. Nabú-kudurri-uszur · Újbabiloni Birodalom és Mezopotámia művészete ·
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Berlin és II. Nabú-kudurri-uszur · Berlin és Mezopotámia művészete ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és II. Nabú-kudurri-uszur · Biblia és Mezopotámia művészete ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és II. Nabú-kudurri-uszur · Elám és Mezopotámia művészete ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és II. Nabú-kudurri-uszur · Eufrátesz és Mezopotámia művészete ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
II. Nabú-kudurri-uszur és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Mezopotámia művészete ·
Istár-kapu
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr. e. 605–562) épült fel.
II. Nabú-kudurri-uszur és Istár-kapu · Istár-kapu és Mezopotámia művészete ·
Nabú-naid
Nabú-naid (nevének jelentése: Nabu legyen magasztalva) vagy "Nabu dicséretet kapjon." (uralkodott Kr. e. 555 – Kr. e. 539) az Újbabiloni Birodalom utolsó, talán legkülönösebb királya volt.
II. Nabú-kudurri-uszur és Nabú-naid · Mezopotámia művészete és Nabú-naid ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
II. Nabú-kudurri-uszur és Tigris (folyó) · Mezopotámia művészete és Tigris (folyó) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete
- Mi van a közös II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete
- Közötti hasonlóságok II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete
Összehasonlítását II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete
II. Nabú-kudurri-uszur 83 kapcsolatokat, ugyanakkor Mezopotámia művészete 75. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 5.70% = 9 / (83 + 75).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia művészete. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: