Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

II. Károly nápolyi király és VIII. Bonifác pápa

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Károly nápolyi király és VIII. Bonifác pápa

II. Károly nápolyi király vs. VIII. Bonifác pápa

Anjou Károly (ismert ragadványnevén Sánta Károly,,; 1254 körül – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1309. május 6.), a Capeting–Anjou-házból származó királyi herceg, Salerno hercege, I. Károly szicíliai király és Provence-i Beatrix fia, aki apját követvén Nápoly királya 1285-től II. Benedetto Caetani (Anagni, 1235 körül – Róma, 1303. október 11.) VIII.

Közötti hasonlóságok II. Károly nápolyi király és VIII. Bonifác pápa

II. Károly nápolyi király és VIII. Bonifác pápa 18 közös dolog (a Uniópédia): Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295), Aragóniai Királyság, Charles de Valois, I. Eduárd angol király, I. Károly magyar király, II. Frigyes szicíliai király, II. Jakab aragóniai király, III. Alfonz aragóniai király, IV. Márton pápa, IV. Miklós pápa, Korzika, Nápoly, Palermo (Olaszország), Római katolikus egyház, Szardínia (sziget), Szeptember 20., Szicíliai vecsernye, V. István magyar király.

Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295)

Anjou Martell Károly (ismert még mint Magyarországi Martell Károly,; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1271. szeptember 8. – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1295. augusztus 19.), a Capeting–Anjou-házból származó nápolyi királyi herceg, Calabria hercege, II. Károly nápolyi király és Magyarországi Mária elsőszülött fia, aki a Magyar Királyság trónkövetelője 1295-ös haláláig.

Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295) és II. Károly nápolyi király · Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295) és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Aragóniai Királyság

Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.

Aragóniai Királyság és II. Károly nápolyi király · Aragóniai Királyság és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Charles de Valois

Charles de Valois, magyarosan Valois-i Károly névleges aragóniai király és latin császár, III. (Merész) Fülöp francia király és Aragóniai Izabella fia, IV. (Szép) Fülöp öccse, X. (Civakodó) Lajos, V. (Hosszú) Fülöp és IV. (Szép) Károly nagybátyja, a későbbi VI. Fülöp édesapja, ezáltal a Valois-ház alapítója volt.

Charles de Valois és II. Károly nápolyi király · Charles de Valois és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

I. Eduárd angol király és II. Károly nápolyi király · I. Eduárd angol király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és II. Károly nápolyi király · I. Károly magyar király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

II. Frigyes szicíliai király

II.

II. Frigyes szicíliai király és II. Károly nápolyi király · II. Frigyes szicíliai király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

II. Jakab aragóniai király

II.

II. Jakab aragóniai király és II. Károly nápolyi király · II. Jakab aragóniai király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

III. Alfonz aragóniai király

III.

II. Károly nápolyi király és III. Alfonz aragóniai király · III. Alfonz aragóniai király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

IV. Márton pápa

IV.

II. Károly nápolyi király és IV. Márton pápa · IV. Márton pápa és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

IV. Miklós pápa

IV.

II. Károly nápolyi király és IV. Miklós pápa · IV. Miklós pápa és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Korzika

Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.

II. Károly nápolyi király és Korzika · Korzika és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Nápoly

Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.

II. Károly nápolyi király és Nápoly · Nápoly és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Palermo (Olaszország)

Palermo (szicíliai nyelven Palermu vagy Palemmu; latinul: Panormus; ógörögül: Πάνορμος; óarabul: بَلَرْمátírva: Balarm) Szicília régió és Palermo megye legnagyobb városa és közigazgatási székhelye.

II. Károly nápolyi király és Palermo (Olaszország) · Palermo (Olaszország) és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

II. Károly nápolyi király és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Szardínia (sziget)

Szardínia (szárdul Sardinna) a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország (Korzika) között helyezkedik el.

II. Károly nápolyi király és Szardínia (sziget) · Szardínia (sziget) és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Szeptember 20.

Névnapok: Friderika + Eponin, Euszták, Federika, Filip, Filippa, Frida, Fülöp, Zsuzsa, Zsuzsanna, Zsuzsánna, Zsuzska.

II. Károly nápolyi király és Szeptember 20. · Szeptember 20. és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

Szicíliai vecsernye

Szicíliai vecsernyének (Vespri siciliani) az 1282-ben I. (Anjou) Károly uralma ellen kitört szicíliai felkelést nevezik.

II. Károly nápolyi király és Szicíliai vecsernye · Szicíliai vecsernye és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

V. István magyar király

V.

II. Károly nápolyi király és V. István magyar király · V. István magyar király és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Károly nápolyi király és VIII. Bonifác pápa

II. Károly nápolyi király 117 kapcsolatokat, ugyanakkor VIII. Bonifác pápa 217. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 5.39% = 18 / (117 + 217).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Károly nápolyi király és VIII. Bonifác pápa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: