Közötti hasonlóságok II. Kurus perzsa király és Irán
II. Kurus perzsa király és Irán 30 közös dolog (a Uniópédia): Akhaimenida-ház, Anatólia, Üzbegisztán, Óperzsa Birodalom, Délnyugat-Ázsia, Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyiptom, Elám, Fársz tartomány, Hamadán, I. Dárajavaus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Indus, Iráni forradalom, Kambúdzsija perzsa király, Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Kermán, Korán, Méd Birodalom, Médek, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Paszargadai, Perszepolisz, Perzsa nyelv, Qanat, Szardeisz, Szúza, Szkíták, Zoroasztrizmus.
Akhaimenida-ház
Az Akhaimenida-ház ókori, perzsa eredetű dinasztia volt.
Akhaimenida-ház és II. Kurus perzsa király · Akhaimenida-ház és Irán ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és II. Kurus perzsa király · Anatólia és Irán ·
Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.
Üzbegisztán és II. Kurus perzsa király · Üzbegisztán és Irán ·
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király · Óperzsa Birodalom és Irán ·
Délnyugat-Ázsia
Délnyugat-Ázsia az ázsiai kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület.
Délnyugat-Ázsia és II. Kurus perzsa király · Délnyugat-Ázsia és Irán ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és II. Kurus perzsa király · Egyesült Nemzetek Szervezete és Irán ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és II. Kurus perzsa király · Egyiptom és Irán ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és II. Kurus perzsa király · Elám és Irán ·
Fársz tartomány
Fársz tartomány elhelyezkedése Iránban Fársz tartomány (perzsául استان فارس) Irán 31 tartományának egyike az ország középső részén.
Fársz tartomány és II. Kurus perzsa király · Fársz tartomány és Irán ·
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Hamadán és II. Kurus perzsa király · Hamadán és Irán ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
I. Dárajavaus perzsa király és II. Kurus perzsa király · I. Dárajavaus perzsa király és Irán ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
II. Kurus perzsa király és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Irán ·
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
II. Kurus perzsa király és Indus · Indus és Irán ·
Iráni forradalom
Farah császárné Az iráni forradalom vagy iráni iszlám forradalom (perzsául انقلاب اسلامی, átiratban enġelâb-e eslâmi, magyarosan engeláb-e eszlámi) 1978-ban tört ki Mohammad Reza Pahlavi sah elnyomó, az ország gazdaságának súlyos károkat okozó, korrupt uralma ellen.
II. Kurus perzsa király és Iráni forradalom · Irán és Iráni forradalom ·
Kambúdzsija perzsa király
Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.
II. Kurus perzsa király és Kambúdzsija perzsa király · Irán és Kambúdzsija perzsa király ·
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
II. Kurus perzsa király és Közép-Ázsia · Irán és Közép-Ázsia ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
II. Kurus perzsa király és Közel-Kelet · Irán és Közel-Kelet ·
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
II. Kurus perzsa király és Kermán · Irán és Kermán ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
II. Kurus perzsa király és Korán · Irán és Korán ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
II. Kurus perzsa király és Méd Birodalom · Irán és Méd Birodalom ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
II. Kurus perzsa király és Médek · Irán és Médek ·
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Mohammad Reza Sah Pahlavi – perzsául محمد رضا پهلوی; – (Teherán, 1919. október 26. – Kairó, 1980. július 27.) Perzsia (Irán) utolsó sahja (1941. szeptember 26-ától de facto 1979. január 26-áig), a hatalmat megragadó Reza Pahlavi gyermeke volt.
II. Kurus perzsa király és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah · Irán és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah ·
Paszargadai
Paszargadai (perzsául: پاسارگاد – Pászárgád) ókori perzsa város volt a Zagrosz-hegységben, a mai iráni Fars tartományban.
II. Kurus perzsa király és Paszargadai · Irán és Paszargadai ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
II. Kurus perzsa király és Perszepolisz · Irán és Perszepolisz ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
II. Kurus perzsa király és Perzsa nyelv · Irán és Perzsa nyelv ·
Qanat
Khettara Erfoud (Marokkó) közelében A qanāt (arabul قناة, perzsául کاریز kariz) a meleg, száraz és félszáraz éghajlatokon használt vízrendszer, mely az emberi települések és az öntözés vízellátását biztosítja.
II. Kurus perzsa király és Qanat · Irán és Qanat ·
Szardeisz
Szardeisz (lüd nyelven: Sfard,,, Szparda) az ókori Lüdia fővárosa volt, majd az Óperzsa Birodalom egyik satrapájának székhelye, később a római időkben Lydia provincia székhelye.
II. Kurus perzsa király és Szardeisz · Irán és Szardeisz ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
II. Kurus perzsa király és Szúza · Irán és Szúza ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
II. Kurus perzsa király és Szkíták · Irán és Szkíták ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
II. Kurus perzsa király és Zoroasztrizmus · Irán és Zoroasztrizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Kurus perzsa király és Irán
- Mi van a közös II. Kurus perzsa király és Irán
- Közötti hasonlóságok II. Kurus perzsa király és Irán
Összehasonlítását II. Kurus perzsa király és Irán
II. Kurus perzsa király 121 kapcsolatokat, ugyanakkor Irán 360. Ami közös bennük 30, a Jaccard index 6.24% = 30 / (121 + 360).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Kurus perzsa király és Irán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: