Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

II. Kallixtusz pápa és V. Henrik német-római császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Kallixtusz pápa és V. Henrik német-római császár

II. Kallixtusz pápa vs. V. Henrik német-római császár

II. V.

Közötti hasonlóságok II. Kallixtusz pápa és V. Henrik német-római császár

II. Kallixtusz pápa és V. Henrik német-római császár 9 közös dolog (a Uniópédia): Burgundia, I. Henrik angol király, II. Geláz pápa, II. Paszkál pápa, Invesztitúra, Normannok, Róma, Szent Péter-bazilika, Wormsi konkordátum.

Burgundia

Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike.

Burgundia és II. Kallixtusz pápa · Burgundia és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

I. Henrik angol király

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

I. Henrik angol király és II. Kallixtusz pápa · I. Henrik angol király és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

II. Geláz pápa

II.

II. Geláz pápa és II. Kallixtusz pápa · II. Geláz pápa és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

II. Paszkál pápa

II.

II. Kallixtusz pápa és II. Paszkál pápa · II. Paszkál pápa és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

Invesztitúra

Az invesztitúra (lat. vestio 'öltöztet') egyházi jogi szakkifejezés.

II. Kallixtusz pápa és Invesztitúra · Invesztitúra és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

Normannok

A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.

II. Kallixtusz pápa és Normannok · Normannok és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

II. Kallixtusz pápa és Róma · Róma és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

Szent Péter-bazilika

A Szent Péter tér A bazilika kupolája A vatikáni Szent Péter-bazilika (Basilica di San Pietro in Vaticano) a római katolikus egyház első számú temploma, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike.

II. Kallixtusz pápa és Szent Péter-bazilika · Szent Péter-bazilika és V. Henrik német-római császár · Többet látni »

Wormsi konkordátum

''Heinricianum'' a wormsi konkordátum (vatikáni archívumból) A wormsi konkordátum annak a megegyezésnek az elnevezése, melyet a pápaság és a császárság kötött 1122.

II. Kallixtusz pápa és Wormsi konkordátum · V. Henrik német-római császár és Wormsi konkordátum · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Kallixtusz pápa és V. Henrik német-római császár

II. Kallixtusz pápa 83 kapcsolatokat, ugyanakkor V. Henrik német-római császár 61. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 6.25% = 9 / (83 + 61).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Kallixtusz pápa és V. Henrik német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »