Tartalomjegyzék
169 kapcsolatok: A magyar királyok koronázása, A Magyar Királyság a kora újkorban, A magyar nemzet története (Szilágyi), Akadémiai Kiadó, Albert magyar király, Alkoholizmus, Alvinc, Arany (kémiai elem), Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Augusztus 16., Ásvány (anyag), Óbecse, Bakfark Bálint, Balassa Menyhért, Barta Gábor (történész), Báthory István erdélyi fejedelem, Bécs, Bekes Gáspár, Belgrád, Bihar (település), Buda (történelmi település), Buda ostroma (1541), Buda török kézre kerülése, Csanád (település), Csáky Mihály (kancellár), Dávid Ferenc (püspök), Defter, Drégelypalánk, Drinápolyi béke (1568), Dunántúl, Ecsedi vár, Engel Pál, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Európa történelme, Evangélikus kereszténység, Ezüst, Fejedelem, Felső-Magyarország, Forgách Ferenc (váradi püspök), Fráter György, Gian Galeazzo Sforza, Giorgio Biandrata, Giovanni Battista Castaldo, Gondolat Kiadó, Gyulafehérvár, ... Bővíteni index (119 több) »
- 1540-ben született személyek
- 1571-ben elhunyt személyek
- 16. századi magyarok
- Erdélyi fejedelmek
- Szapolyai-ház
- Unitárius magyarok
A magyar királyok koronázása
koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.
Megnézni II. János magyar király és A magyar királyok koronázása
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
Megnézni II. János magyar király és A Magyar Királyság a kora újkorban
A magyar nemzet története (Szilágyi)
A tíz kötet A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész.
Megnézni II. János magyar király és A magyar nemzet története (Szilágyi)
Akadémiai Kiadó
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.
Megnézni II. János magyar király és Akadémiai Kiadó
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Megnézni II. János magyar király és Albert magyar király
Alkoholizmus
Az alkoholizmus az orvosi definíció szerint olyan szenvedélybetegség, amelyet a kitartó szeszfogyasztás és ennek káros élettani következményei idéznek elő.
Megnézni II. János magyar király és Alkoholizmus
Alvinc
A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni II. János magyar király és Alvinc
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Megnézni II. János magyar király és Arany (kémiai elem)
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Az Athenaeum Kiadó Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója.
Megnézni II. János magyar király és Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Megnézni II. János magyar király és Augusztus 16.
Ásvány (anyag)
Fluoritkristályok Az ásványok olyan, a Föld belsejében és a Földön kívüli objektumokban előforduló, természetes eredetű anyagok, amelyek összetétele és szabályos, képlettel leírható, rendezett szerkezete egyaránt viszonylag állandó: kristályos vagy amorf.
Megnézni II. János magyar király és Ásvány (anyag)
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Megnézni II. János magyar király és Óbecse
Bakfark Bálint
Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15.
Megnézni II. János magyar király és Bakfark Bálint
Balassa Menyhért
Balassagyarmati báró Balassa Menyhért, egyes forrásokban Balassi Menyhárt (1511 körül – Bécs, 1568. február 9.) honti és barsi főispán, dunáninneni országos főkapitány, a 16. század közepének jellegzetes nagyuraként többször változtatott pártállást a Habsburg és a Szapolyai oldal között és a korszak zűrzavaros állapotát igyekezett a saját meggazdagodására kihasználni.
Megnézni II. János magyar király és Balassa Menyhért
Barta Gábor (történész)
Barta Gábor (Budapest, 1943. február 2. – Budapest, 1995. január 22.) történész.
Megnézni II. János magyar király és Barta Gábor (történész)
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Megnézni II. János magyar király és Báthory István erdélyi fejedelem
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni II. János magyar király és Bécs
Bekes Gáspár
Kornyáti Bekes Gáspár (Gáspár Bekes de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes) (1520 – Grodno, 1579. november 7.) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsosa.
Megnézni II. János magyar király és Bekes Gáspár
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni II. János magyar király és Belgrád
Bihar (település)
Bihar (románul Biharia) községközpont Romániában, Bihar megyében.
Megnézni II. János magyar király és Bihar (település)
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni II. János magyar király és Buda (történelmi település)
Buda ostroma (1541)
Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.
Megnézni II. János magyar király és Buda ostroma (1541)
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Megnézni II. János magyar király és Buda török kézre kerülése
Csanád (település)
Csanád község volt Csongrád megyében.
Megnézni II. János magyar király és Csanád (település)
Csáky Mihály (kancellár)
mihályi Csáky Mihály vagy Csáki Mihály (1492. k. – Gyulafehérvár, 1572. május k.) 1548–1551 és 1556–1571 között az erdélyi fejedelmi tanács tagja, az erdélyi kancellária megszervezője, az első erdélyi kancellár.
Megnézni II. János magyar király és Csáky Mihály (kancellár)
Dávid Ferenc (püspök)
Dávid Ferenc (születési neve Franz David Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15.) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke 1568-tól haláláig.
Megnézni II. János magyar király és Dávid Ferenc (püspök)
Defter
A defter szó a görög nyelvben eredetileg kikészített és írásra alkalmassá tett bőrt, nyers pergament jelentett, a perzsa és török nyelvekben lajstromot, összeírási könyvet, bevétel és kiadásról szóló számadásokat jelent.
Megnézni II. János magyar király és Defter
Drégelypalánk
Drégelypalánk község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Megnézni II. János magyar király és Drégelypalánk
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
Megnézni II. János magyar király és Drinápolyi béke (1568)
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni II. János magyar király és Dunántúl
Ecsedi vár
Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel.
Megnézni II. János magyar király és Ecsedi vár
Engel Pál
Engel Pál sírja a Farkasréti Temetőben Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.
Megnézni II. János magyar király és Engel Pál
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni II. János magyar király és Erdély
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni II. János magyar király és Erdélyi Fejedelemség
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Megnézni II. János magyar király és Erdélyi fejedelmek listája
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Megnézni II. János magyar király és Erdélyi országgyűlés
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.
Megnézni II. János magyar király és Erdélyi szászok
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Megnézni II. János magyar király és Erdélyi vajda
Európa történelme
Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.
Megnézni II. János magyar király és Európa történelme
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Megnézni II. János magyar király és Evangélikus kereszténység
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Megnézni II. János magyar király és Ezüst
Fejedelem
A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).
Megnézni II. János magyar király és Fejedelem
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Megnézni II. János magyar király és Felső-Magyarország
Forgách Ferenc (váradi püspök)
Ghymesi és gácsi Forgách Ferenc (Buda, 1530 körül – Padova, 1577. január 19.) bölcsészdoktor, történetíró, nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.
Megnézni II. János magyar király és Forgách Ferenc (váradi püspök)
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Megnézni II. János magyar király és Fráter György
Gian Galeazzo Sforza
Gian Galeazzo Maria Sforza (Abbiategrasso, Milánói Hercegség, 1469. június 20. – Pavia, Milánói Hercegség, 1494. október 21.), az itáliai Sforza-család tagja, Milánó hatodik hercege 1476 és 1494 között.
Megnézni II. János magyar király és Gian Galeazzo Sforza
Giorgio Biandrata
Giorgio Biandrata (Blandrata György) (Saluzzo, 1515 – Gyulafehérvár, 1588. május 5.) olasz orvos, udvari orvos és erdélyi tanácsos, reformátor.
Megnézni II. János magyar király és Giorgio Biandrata
Giovanni Battista Castaldo
Giovanni Battista CastaldoAntonis Mor festménye, Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid. Giovanni Battista Castaldo vagy Giambattista Castaldo vagy Giovan Battista Castaldo (Nocera de’ Pagani, Salerno megye, Campania régió, 1493 körül – Milánó, 1563.
Megnézni II. János magyar király és Giovanni Battista Castaldo
Gondolat Kiadó
A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.
Megnézni II. János magyar király és Gondolat Kiadó
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni II. János magyar király és Gyulafehérvár
Gyulafehérvári érseki székesegyház
A Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.
Megnézni II. János magyar király és Gyulafehérvári érseki székesegyház
Gyulafehérvári fejedelmi palota
A gyulafehérvári fejedelmi palota műemlék Romániában, Fehér megyében.
Megnézni II. János magyar király és Gyulafehérvári fejedelmi palota
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Megnézni II. János magyar király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Habsburg Johanna toszkánai nagyhercegné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztriai Johanna toszkánai nagyhercegné.
Megnézni II. János magyar király és Habsburg Johanna toszkánai nagyhercegné
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Megnézni II. János magyar király és Habsburg-ház
Hadad (település)
Református templom A Degenfeld-kastély Hadadi parasztok 1838-ban Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.
Megnézni II. János magyar király és Hadad (település)
Hadadi csata
A hadadi csata vagy vadkerti csata (románul Bătălia de la Hodod, németül Schlacht bei Kriegsdorf) a tövisháti Hadad vára alatt, a Vadkert nevű helységnél a Habsburg–magyar sereg és az erdélyi sereg közötti összecsapás 1562.
Megnézni II. János magyar király és Hadadi csata
Hans Dernschwam
Hans Dernschwam (Most (Brüx), Cseh Királyság, 1494 – 1568/69; magyarosan: Dernschwam János) a Fugger család szolgálatában álló kereskedő volt.
Megnézni II. János magyar király és Hans Dernschwam
Hedvig tescheni hercegnő
Piast Hedvig tescheni hercegnő (1469 – Trencsén, 1521. április 6.) Szapolyai István nádor felesége, II. Přemislav tescheni herceg és Anna mazoviai hercegnő leánya, IV. Boleszláv mazoviai herceg unokája.
Megnézni II. János magyar király és Hedvig tescheni hercegnő
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Megnézni II. János magyar király és Hunyadi János
I. Ferdinánd magyar király
I.
Megnézni II. János magyar király és I. Ferdinánd magyar király
I. István magyar király
I.
Megnézni II. János magyar király és I. István magyar király
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Megnézni II. János magyar király és I. János magyar király
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Megnézni II. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán
I. Zsigmond lengyel király
I.
Megnézni II. János magyar király és I. Zsigmond lengyel király
II. Alfonz nápolyi király
II.
Megnézni II. János magyar király és II. Alfonz nápolyi király
II. Joachim brandenburgi választófejedelem
Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.
Megnézni II. János magyar király és II. Joachim brandenburgi választófejedelem
II. Lajos magyar király
II.
Megnézni II. János magyar király és II. Lajos magyar király
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Megnézni II. János magyar király és II. Mihály havasalföldi fejedelem
II. Szelim oszmán szultán
II.
Megnézni II. János magyar király és II. Szelim oszmán szultán
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként).
Megnézni II. János magyar király és II. Ulászló lengyel király
II. Ulászló magyar király
II.
Megnézni II. János magyar király és II. Ulászló magyar király
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
Megnézni II. János magyar király és II. Zsigmond Ágost lengyel király
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Megnézni II. János magyar király és Isztambul
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
Megnézni II. János magyar király és IV. Kázmér lengyel király
Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő
Jagelló Anna (Krakkó, 1515. július 1. – Krakkó, 1520. május 8.) lengyel királyi hercegnő, a Jagelló-ház lengyel ágának sarja.
Megnézni II. János magyar király és Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő
Jagelló Anna lengyel királyné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anna lengyel királynő.
Megnézni II. János magyar király és Jagelló Anna lengyel királyné
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
Megnézni II. János magyar király és Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné
Jagelló Hedvig (Poznań, 1513. március 15. – Neuruppin, 1573. február 7.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Szapolyai Borbála leánya, aki II. Joachim brandenburgi választófejedelem második feleségeként Brandenburg választófejedelem-asszonya 1535-től hitvese 1571-es haláláig.
Megnézni II. János magyar király és Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Megnézni II. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné
Január 15.
Névnapok: Loránd, Lóránt + Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.
Megnézni II. János magyar király és Január 15.
Július 7.
Névnapok: Apollónia + Apol, Apolka, Bandó, Bódog, Brendon, Cirill, Cirilla, Donald, Donát, Donáta, Donátó, Évald, Félix, Kasztor, Kíra, Kirill, Metód, Odiló, Odó, Olinda, Vilibald.
Megnézni II. János magyar király és Július 7.
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Megnézni II. János magyar király és Karánsebes
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni II. János magyar király és Kassa
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között.
Megnézni II. János magyar király és Katolicizmus
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Megnézni II. János magyar király és Kálvinizmus
Kincstartó
A kincstartó a középkori Magyarország legfőbb pénzügyi tisztviselője, kinek feladata a mindenkori uralkodó vagyonának és többek között okleveleinek őrzése volt, de a királyi és királynéi udvar pénzügyeinek ellenőrzését is ellátta.
Megnézni II. János magyar király és Kincstartó
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Megnézni II. János magyar király és Királyi Magyarország
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni II. János magyar király és Kolozsvár
Kraszna (település)
Kraszna település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja.
Megnézni II. János magyar király és Kraszna (település)
Lant
Vonós és pengetős lantok a ''Cantigas de Santa Maria'' 13. századi kéziratban A lant húros hangszer.
Megnézni II. János magyar király és Lant
Lófő
A lófő (latinul primipilus) a feudalizmus idején létezett társadalmi rang a székelyek között.
Megnézni II. János magyar király és Lófő
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lengyelország a Jagellók korában azt a lengyel történelmi időszakot jelöli, ami az 1386-os krevai egyezmény aláírásával, ezáltal Hedvig lengyel királynő és Jagelló litván nagyfejedelem házasságával kezdődött, és 1572-ig, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II.
Megnézni II. János magyar király és Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Megnézni II. János magyar király és Lippa
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Megnézni II. János magyar király és Lugos
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Megnézni II. János magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Megnézni II. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)
Magyar Elektronikus Könyvtár
A Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidítve MEK) „az ország legrégebbi digitális könyvtára”, ingyenes internetes szolgáltatás.
Megnézni II. János magyar király és Magyar Elektronikus Könyvtár
Magyar király
Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.
Megnézni II. János magyar király és Magyar király
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni II. János magyar király és Magyar Királyság
Magyarország története (könyvsorozat, 1976)
A tízkötetes Magyarország története egy eredetileg tíz részesre tervezett történelmi könyvsorozat.
Megnézni II. János magyar király és Magyarország története (könyvsorozat, 1976)
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Megnézni II. János magyar király és Magyarország uralkodóinak listája
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Megnézni II. János magyar király és Makkai László (történész)
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Megnézni II. János magyar király és Máramaros
Március 10.
Névnapok: Ildikó + Anaisz, Anasztáz, Anasztázia, Atalanta, Atos, Atosz, Ében, Ede, Édua, Emil, Emilián, Etele, Etre, Ipoly, Itala, Kada, Kadicsa, Kadocsa, Kadosa, Kaducsa, Káin, Kamilla, Kán, Kandid, Kandida, Kolos, Kolozs, Melissza, Melitta, Nasztázia, Neste, Nyeste, Priszcilla, Teofil, Valér, Valérián.
Megnézni II. János magyar király és Március 10.
Március 14.
Névnapok: Matild + Jarmila, Matilda, Méta, Metta, Paulina, Pólika, Tilda, Tikva, Tília, Tilla.
Megnézni II. János magyar király és Március 14.
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Megnézni II. János magyar király és Miksa magyar király
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Megnézni II. János magyar király és Mohácsi csata
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni II. János magyar király és Nagybánya
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Megnézni II. János magyar király és Nagybecskerek
Nyírbátori szerződés
Fráter György --> A nyírbátori szerződés vagy nyírbátori egyezmény titkos megállapodás volt I. Ferdinánd biztosai (ecsedi Báthory András, ifjabb Niklas Salm és Sigmund von Herberstein) illetve Fráter György között, amelyet 1549.
Megnézni II. János magyar király és Nyírbátori szerződés
Nyelvemlék
Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket.
Megnézni II. János magyar király és Nyelvemlék
Október 22.
Névnapok: Előd + Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald.
Megnézni II. János magyar király és Október 22.
Opole
Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.
Megnézni II. János magyar király és Opole
Oppeln
#ÁTIRÁNYÍTÁS Opole.
Megnézni II. János magyar király és Oppeln
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Megnézni II. János magyar király és Orgona (hangszer)
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni II. János magyar király és Országgyűlés
Országgyűlések Tordán
Tordán 1288-ban tartották az első dokumentált országgyűlést.
Megnézni II. János magyar király és Országgyűlések Tordán
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni II. János magyar király és Oszmán Birodalom
P. Szentmártoni Kálmán
P.
Megnézni II. János magyar király és P. Szentmártoni Kálmán
Pallavicini család
A Pallavicini család címere (Hofburg, 2011) A Pallavicini család első írásos említése 960-ból származik.
Megnézni II. János magyar király és Pallavicini család
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Megnézni II. János magyar király és Partium
Princeps
A princeps a Római Császárság első időszakában, a principatus idején a császár nem hivatalos címe volt.
Megnézni II. János magyar király és Princeps
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Megnézni II. János magyar király és Protestantizmus
Racibórz
Roth Kaliningrad Tyśmienica Kędzierzyn-Koźle Villeneuve d'Ascq Opava (város)LeverkusenRothKalinyingrádTiszmenyicaKędzierzyn-KoźleVilleneuve d'Ascq --> Racibórz (cseh nyelven Ratiboř, németül Ratibor) – város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban, a Racibórzi járásban.
Megnézni II. János magyar király és Racibórz
Ratibor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Racibórz.
Megnézni II. János magyar király és Ratibor
Régens
Régens (a latin regens.
Megnézni II. János magyar király és Régens
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni II. János magyar király és Római katolikus egyház
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Megnézni II. János magyar király és Reformáció
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
Megnézni II. János magyar király és Rendi országgyűlés
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a.
Megnézni II. János magyar király és Reneszánsz
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Megnézni II. János magyar király és Só
Schwendi Lázár
Báró Schwendi Lázár (eredeti nevén Lazarus Freiherr von Schwendi) (Mittelbiberach, 1522 – Ehrenkirchen, 1583. május 28.) német hadvezér, császári tábornok, kassai főkapitány.
Megnézni II. János magyar király és Schwendi Lázár
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Megnézni II. János magyar király és Segesvár
Sforza Bona lengyel királyné
Bona Sforza (magyarosan: Sforza Bona; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2. – Bari, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) a Sforza-hából való itáliai hercegnő, I. Zsigmond lengyel király hitveseként lengyel királyné 1518 és 1548 között, valamint saját jogán Bari és Rossano hercegnője 1524-től haláláig.
Megnézni II. János magyar király és Sforza Bona lengyel királyné
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Megnézni II. János magyar király és Speyeri szerződés
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni II. János magyar király és Szamosújvár
Szapolyai Borbála lengyel királyné
Szapolyai Borbála (lengyelül: Barbara Zapolya; Trencsén, 1495 – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga.
Megnézni II. János magyar király és Szapolyai Borbála lengyel királyné
Szapolyai György
Szapolyai György (1488 (körül) – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr, szepesi gróf, Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia, I. János magyar király öccse.
Megnézni II. János magyar király és Szapolyai György
Szapolyai István
„''Zápolya István, szepesi gróf magyar országi nádor-ispány''” Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor.
Megnézni II. János magyar király és Szapolyai István
Szapolyai-család
A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.
Megnézni II. János magyar király és Szapolyai-család
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Megnézni II. János magyar király és Szatmárnémeti
Székely constitutio
A Székely constitutio (más néven: Udvarhelyi constitutio) a székelyek „alkotmánya”.
Megnézni II. János magyar király és Székely constitutio
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Megnézni II. János magyar király és Székelyek
Szekeres-Lukács Sándor
Szekeres-Lukács Sándor, szül.
Megnézni II. János magyar király és Szekeres-Lukács Sándor
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Megnézni II. János magyar király és Szerencs
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Megnézni II. János magyar király és Szilézia
Szinyér
Szinyér község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Megnézni II. János magyar király és Szinyér
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni II. János magyar király és Szolnok
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Megnézni II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni II. János magyar király és Török hódoltság
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Megnézni II. János magyar király és Török porta
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni II. János magyar király és Temesvár
Tokaji vár
A tokaji vár mára elpusztult vár a Bodrog és a Tisza összefolyásánál, Tokaj területén.
Megnézni II. János magyar király és Tokaji vár
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Megnézni II. János magyar király és Torda
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Megnézni II. János magyar király és Unitarianizmus
Unitarizmus
Az unitarizmus vagy unitarianizmus vagy másképp unitárius vallás részben egy szentháromsági istenképet elutasító teológiai irányzat (antitrinitarizmus), továbbá egy olyan vallási mozgalom, amely ebből a felfogásból alakult ki.
Megnézni II. János magyar király és Unitarizmus
Unitárius Irodalmi Társaság
Unitárius Irodalmi Társaság (1918-1950) felekezeti alapon szerveződött irodalmi tömörülés.
Megnézni II. János magyar király és Unitárius Irodalmi Társaság
Unitárius vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Megnézni II. János magyar király és Unitárius vallás
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Megnézni II. János magyar király és Vallásszabadság
Vág (folyó)
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.
Megnézni II. János magyar király és Vág (folyó)
Várad (település)
Várad község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni II. János magyar király és Várad (település)
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Megnézni II. János magyar király és Váradi béke
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Megnézni II. János magyar király és Veszprém
Zay Ferenc
Csömöri báró Zay Ferenc (1498 – 1570. október 10.), kiváló diplomata, királyi udvarnok, főispán, Felső-Magyarország főkapitánya, történetíró.
Megnézni II. János magyar király és Zay Ferenc
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Megnézni II. János magyar király és Zimony
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Megnézni II. János magyar király és 12. század
1560-as évek
----.
Megnézni II. János magyar király és 1560-as évek
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Megnézni II. János magyar király és 1566
Lásd még
1540-ben született személyek
- François Viète
- II. János magyar király
- II. Károly osztrák főherceg
- Joseph Justus Scaliger
- Ludolph van Ceulen
- Montegranarói Szent Szerafin
- Szent Campion Ödön
1571-ben elhunyt személyek
- Agostino Barbarigo (admirális)
- Benvenuto Cellini
- Dorottya szász–lauenburgi hercegnő
- François de Scépeaux
- Giovanni Animuccia
- II. János magyar király
- II. Joachim brandenburgi választófejedelem
- Móri Motonari
- Müezzinzade Ali pasa
- Marcantonio Bragadin
- Matthew Stuart, Lennox 4. grófja
- Niccolò dell’Abbate
- Odet de Coligny
- Story János
16. századi magyarok
- Apollonia Hirscher
- Bánfihunyadi János
- Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)
- Báthory István erdélyi fejedelem
- Báthory Kristóf
- Bakfark Bálint
- Bocskai István
- Bogáthi Fazekas Miklós
- Borsos Tamás (követ)
- Corvin Erzsébet
- Csány Balázs
- Csány Bernát (alispán)
- Császmai István
- Dévai Bíró Mátyás
- Dózsa György
- Drágffy János
- Hedvig tescheni hercegnő
- I. János magyar király
- II. János magyar király
- II. Lajos magyar király
- Johannes Honterus
- Kálmáncsehi Sánta Márton
- Károlyi Gáspár
- Kardosné (királyi ágyas)
- Laskai Osvát
- Lőcsei Pál mester
- Manlius János
- Michael Weiss (krónikaíró)
- Ráskay Lea
- Székely Mózes erdélyi fejedelem
- Szapolyai Borbála lengyel királyné
- Szapolyai György
- Szatmári György (esztergomi érsek)
- Szondy György (várkapitány)
- Verancsics Antal
- Wass János (II. Lajos fia)
- Wesselényi Anna
Erdélyi fejedelmek
- Báthory András erdélyi fejedelem
- Báthory Gábor erdélyi fejedelem
- Báthory István erdélyi fejedelem
- Báthory Zsigmond
- Barcsay Ákos
- Bethlen Gábor
- Bethlen István erdélyi fejedelem
- Bocskai István
- Brandenburgi Katalin
- Erdélyi fejedelem
- Erdélyi fejedelmek listája
- Habsburg Mária Krisztierna
- I. Apafi Mihály
- I. Rákóczi Ferenc
- I. Rákóczi György
- II. Apafi Mihály
- II. János magyar király
- II. Mihály havasalföldi fejedelem
- II. Rákóczi Ferenc
- II. Rákóczi György
- Kemény János erdélyi fejedelem
- Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
- Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem
- Rudolf magyar király
- Székely Mózes erdélyi fejedelem
- Thököly Imre
Szapolyai-ház
- Hedvig tescheni hercegnő
- I. János magyar király
- II. János magyar király
- Jagelló Izabella magyar királyné
- Szapolyai Borbála lengyel királyné
- Szapolyai György
- Szapolyai Imre
- Szapolyai István
- Szapolyai-család
Unitárius magyarok
- Bálint Mihály (orvos)
- Bölöni Farkas Sándor
- Bartók Béla (zeneszerző)
- Basilius István
- Bekes Gáspár
- Bethlen Farkas (kancellár)
- Bethlen János (főispán)
- Bogáthi Fazekas Miklós
- Csáky Mihály (kancellár)
- Császmai István
- Dávid Ferenc (püspök)
- Egri Lukács
- Enyedi György (püspök)
- Füzi János (lelkész)
- Heltai Gáspár
- II. János magyar király
- Jacobinus János
- Johannes Sommer
- Karádi Pál
- Malasits Géza
- Szentábrahámi Lombard Mihály
- Toroczkai Máté