Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon
II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon 34 közös dolog (a Uniópédia): Báthory István erdélyi fejedelem, Bécs, Bekes Gáspár, Belgrád, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Drinápolyi béke (1568), Dunántúl, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Felső-Magyarország, Fráter György, Hadad (település), I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Joachim brandenburgi választófejedelem, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Isztambul, Jagelló Izabella magyar királyné, Magyar Királyság, Máramaros, Mohácsi csata, Oszmán Birodalom, Partium, Reformáció, Szilézia, Szolnok, Török hódoltság, ..., Török porta, Temesvár, Váradi béke, Veszprém. Bővíteni index (4 több) »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Báthory István erdélyi fejedelem és II. János magyar király · Báthory István erdélyi fejedelem és Török háborúk Magyarországon ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és II. János magyar király · Bécs és Török háborúk Magyarországon ·
Bekes Gáspár
Kornyáti Bekes Gáspár (Gáspár Bekes de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes) (1520 – Grodno, 1579. november 7.) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsosa.
Bekes Gáspár és II. János magyar király · Bekes Gáspár és Török háborúk Magyarországon ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és II. János magyar király · Belgrád és Török háborúk Magyarországon ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és II. János magyar király · Buda (történelmi település) és Török háborúk Magyarországon ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és II. János magyar király · Buda török kézre kerülése és Török háborúk Magyarországon ·
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
Drinápolyi béke (1568) és II. János magyar király · Drinápolyi béke (1568) és Török háborúk Magyarországon ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és II. János magyar király · Dunántúl és Török háborúk Magyarországon ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és II. János magyar király · Erdély és Török háborúk Magyarországon ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és II. János magyar király · Erdélyi Fejedelemség és Török háborúk Magyarországon ·
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Felső-Magyarország és II. János magyar király · Felső-Magyarország és Török háborúk Magyarországon ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Fráter György és II. János magyar király · Fráter György és Török háborúk Magyarországon ·
Hadad (település)
Református templom A Degenfeld-kastély Hadadi parasztok 1838-ban Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.
Hadad (település) és II. János magyar király · Hadad (település) és Török háborúk Magyarországon ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és II. János magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Török háborúk Magyarországon ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és II. János magyar király · I. János magyar király és Török háborúk Magyarországon ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és II. János magyar király · I. Szulejmán oszmán szultán és Török háborúk Magyarországon ·
II. Joachim brandenburgi választófejedelem
Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.
II. János magyar király és II. Joachim brandenburgi választófejedelem · II. Joachim brandenburgi választófejedelem és Török háborúk Magyarországon ·
II. Lajos magyar király
II.
II. János magyar király és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Török háborúk Magyarországon ·
II. Ulászló magyar király
II.
II. János magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Török háborúk Magyarországon ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
II. János magyar király és Isztambul · Isztambul és Török háborúk Magyarországon ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
II. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné · Jagelló Izabella magyar királyné és Török háborúk Magyarországon ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
II. János magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Török háborúk Magyarországon ·
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
II. János magyar király és Máramaros · Máramaros és Török háborúk Magyarországon ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
II. János magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Török háborúk Magyarországon ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
II. János magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
II. János magyar király és Partium · Partium és Török háborúk Magyarországon ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
II. János magyar király és Reformáció · Reformáció és Török háborúk Magyarországon ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
II. János magyar király és Szilézia · Szilézia és Török háborúk Magyarországon ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
II. János magyar király és Szolnok · Szolnok és Török háborúk Magyarországon ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
II. János magyar király és Török hódoltság · Török háborúk Magyarországon és Török hódoltság ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
II. János magyar király és Török porta · Török háborúk Magyarországon és Török porta ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
II. János magyar király és Temesvár · Török háborúk Magyarországon és Temesvár ·
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
II. János magyar király és Váradi béke · Török háborúk Magyarországon és Váradi béke ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
II. János magyar király és Veszprém · Török háborúk Magyarországon és Veszprém ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon
- Mi van a közös II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon
- Közötti hasonlóságok II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon
Összehasonlítását II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon
II. János magyar király 189 kapcsolatokat, ugyanakkor Török háborúk Magyarországon 233. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 8.06% = 34 / (189 + 233).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. János magyar király és Török háborúk Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
