Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. János Pál pápa és Római katolikus egyház
II. János Pál pápa és Római katolikus egyház 49 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Amerikai Egyesült Államok, Anglikán Közösség, Antropológia, Bíboros, Budapest, Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyházi rend, Európa, Eutanázia, Evangelizáció, Ferenc pápa, Francia nyelv, Húsvét, Hittani Kongregáció, Horvátország, Inkvizíció, Isten, Jeruzsálem, Kereszténység, Keresztes háborúk, Konklávé, Lengyelország, Magyar katolikus egyház, Magyarország, Marcel Lefebvre, Második vatikáni zsinat, Nagy egyházszakadás, Olaszország, Ortodox kereszténység, ..., Pápa (egyházfő), Péter apostol, Püspök, Plébánia, Protestantizmus, Róma, Születésszabályozás, Szent Péter-bazilika, Szentháromság, Szentmise, Teológia, Terhességmegszakítás, Vallás, Vatikán, VI. Pál pápa, XVI. Benedek pápa, XXIII. János pápa, Zsidók, 16. század. Bővíteni index (19 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és II. János Pál pápa · Afrika és Római katolikus egyház ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és II. János Pál pápa · Amerikai Egyesült Államok és Római katolikus egyház ·
Anglikán Közösség
A canterburyi katedrális Az Anglikán Közösség (angol: Anglican Communion) egy világméretű keresztény egyházi közösség, a nemzeti anglikán egyházak nemzetközi társulása.
Anglikán Közösség és II. János Pál pápa · Anglikán Közösség és Római katolikus egyház ·
Antropológia
Az antropológia (görög anthroposz,.
Antropológia és II. János Pál pápa · Antropológia és Római katolikus egyház ·
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Bíboros és II. János Pál pápa · Bíboros és Római katolikus egyház ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és II. János Pál pápa · Budapest és Római katolikus egyház ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és II. János Pál pápa · Egyesült Nemzetek Szervezete és Római katolikus egyház ·
Egyházi rend
Az egyházi rend vagy papi rend a katolikus egyházban a hét szentség közül a hatodik, a papság szentsége („papi szentség”).
Egyházi rend és II. János Pál pápa · Egyházi rend és Római katolikus egyház ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és II. János Pál pápa · Európa és Római katolikus egyház ·
Eutanázia
Az eutanázia a gyógyíthatatlan beteg halálának a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő (aktív vagy passzív) meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás.
Eutanázia és II. János Pál pápa · Eutanázia és Római katolikus egyház ·
Evangelizáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Misszió.
Evangelizáció és II. János Pál pápa · Evangelizáció és Római katolikus egyház ·
Ferenc pápa
Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17. –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266.
Ferenc pápa és II. János Pál pápa · Ferenc pápa és Római katolikus egyház ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és II. János Pál pápa · Francia nyelv és Római katolikus egyház ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Húsvét és II. János Pál pápa · Húsvét és Római katolikus egyház ·
Hittani Kongregáció
A Hittani Kongregáció (latinul: Congregatio pro Doctrina Fidei), régebbi nevén Szent Officium a Római Kúria egyik hivatala (dikasztériuma), amely elsősorban a katolikus tanítást felügyeli.
Hittani Kongregáció és II. János Pál pápa · Hittani Kongregáció és Római katolikus egyház ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és II. János Pál pápa · Horvátország és Római katolikus egyház ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
II. János Pál pápa és Inkvizíció · Inkvizíció és Római katolikus egyház ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
II. János Pál pápa és Isten · Isten és Római katolikus egyház ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
II. János Pál pápa és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Római katolikus egyház ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
II. János Pál pápa és Kereszténység · Kereszténység és Római katolikus egyház ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
II. János Pál pápa és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Római katolikus egyház ·
Konklávé
A pápai konklávék helyszíne 1492-ben volt először a római Sixtus-kápolna, 1878 óta pedig mindegyik konklávét ott tartják Az 1878-as pápaválasztó bíboros testület kamarásának Gioacchino Pecci grófnak, a későbbi XIII. Leó pápának javaslatára vált a Sixtus-kápolna belső tere a konklávé helyszínévé. A konklávé a római katolikus egyház által 1274-ben létrehozott alkalmi intézmény, melynek feladata a mindenkori új pápa megválasztása.
II. János Pál pápa és Konklávé · Konklávé és Római katolikus egyház ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
II. János Pál pápa és Lengyelország · Lengyelország és Római katolikus egyház ·
Magyar katolikus egyház
A magyar katolikus egyház a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
II. János Pál pápa és Magyar katolikus egyház · Magyar katolikus egyház és Római katolikus egyház ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
II. János Pál pápa és Magyarország · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Marcel Lefebvre
Marcel-François Lefebvre (Tourcoing, 1905. november 29. – Martigny, 1991. március 25.) francia katolikus érsek, a Szent X. Piusz Papi Testvérület megalapítója, amellyel a második vatikáni zsinat utáni reformok előtti katolikus szellemiség és liturgia megőrzéséért szállt síkra.
II. János Pál pápa és Marcel Lefebvre · Marcel Lefebvre és Római katolikus egyház ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
II. János Pál pápa és Második vatikáni zsinat · Második vatikáni zsinat és Római katolikus egyház ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
II. János Pál pápa és Nagy egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Római katolikus egyház ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
II. János Pál pápa és Olaszország · Olaszország és Római katolikus egyház ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
II. János Pál pápa és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
II. János Pál pápa és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Római katolikus egyház ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
II. János Pál pápa és Péter apostol · Péter apostol és Római katolikus egyház ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
II. János Pál pápa és Püspök · Püspök és Római katolikus egyház ·
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
II. János Pál pápa és Plébánia · Plébánia és Római katolikus egyház ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
II. János Pál pápa és Protestantizmus · Protestantizmus és Római katolikus egyház ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
II. János Pál pápa és Róma · Róma és Római katolikus egyház ·
Születésszabályozás
Műtétes terhességmegszakítás a középkorban Születésszabályozást népszerűsítő angol képeslap a 19. századból A születésszabályozás, más néven fogamzásgátlás vagy termékenység-szabályozás alatt a terhesség bekövetkezését megakadályozó eszközöket és módszereket kell érteni.
II. János Pál pápa és Születésszabályozás · Római katolikus egyház és Születésszabályozás ·
Szent Péter-bazilika
A Szent Péter tér A bazilika kupolája A vatikáni Szent Péter-bazilika (Basilica di San Pietro in Vaticano) a római katolikus egyház első számú temploma, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike.
II. János Pál pápa és Szent Péter-bazilika · Római katolikus egyház és Szent Péter-bazilika ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
II. János Pál pápa és Szentháromság · Római katolikus egyház és Szentháromság ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
II. János Pál pápa és Szentmise · Római katolikus egyház és Szentmise ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
II. János Pál pápa és Teológia · Római katolikus egyház és Teológia ·
Terhességmegszakítás
Terhességmegszakítás, magzatűzés, szaknyelven küret vagy idegen eredetű kifejezéssel művi abortusz (latinul: Abortus arteficialis) alatt a terhesség megszakítását értjük, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján.
II. János Pál pápa és Terhességmegszakítás · Római katolikus egyház és Terhességmegszakítás ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
II. János Pál pápa és Vallás · Római katolikus egyház és Vallás ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
II. János Pál pápa és Vatikán · Római katolikus egyház és Vatikán ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
II. János Pál pápa és VI. Pál pápa · Római katolikus egyház és VI. Pál pápa ·
XVI. Benedek pápa
Ratzinger bíboros 1988-ban Rómában. XVI.
II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa · Római katolikus egyház és XVI. Benedek pápa ·
XXIII. János pápa
Szent XXIII.
II. János Pál pápa és XXIII. János pápa · Római katolikus egyház és XXIII. János pápa ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
II. János Pál pápa és Zsidók · Római katolikus egyház és Zsidók ·
16. század
A 16.
16. század és II. János Pál pápa · 16. század és Római katolikus egyház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. János Pál pápa és Római katolikus egyház
- Mi van a közös II. János Pál pápa és Római katolikus egyház
- Közötti hasonlóságok II. János Pál pápa és Római katolikus egyház
Összehasonlítását II. János Pál pápa és Római katolikus egyház
II. János Pál pápa 222 kapcsolatokat, ugyanakkor Római katolikus egyház 347. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 8.61% = 49 / (222 + 347).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. János Pál pápa és Római katolikus egyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
