Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Dragutin István szerb király, I. István Uroš szerb király, I. Károly magyar király, Ilona szerb királyné, Kotromanić Erzsébet, Kun Erzsébet magyar királyné, Macsói bánság, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarországi Katalin szerb királyné, Morosini Tomasina, Nemanjić-dinasztia, Szerémség, Szerb fejedelmek családfája, Szerbia, Szerbia uralkodóinak listája, V. István magyar király, 1280, 1316, 1325, 1326.
Dragutin István szerb király
IV.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Dragutin István szerb király · Többet látni »
I. István Uroš szerb király
I.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és I. István Uroš szerb király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és I. Károly magyar király · Többet látni »
Ilona szerb királyné
Ilona (1236 körül – Szkadar, ma Albánia, 1314. február 8.) szerb királyné.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Ilona szerb királyné · Többet látni »
Kotromanić Erzsébet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kotromanić Erzsébet magyar királyné.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Kotromanić Erzsébet · Többet látni »
Kun Erzsébet magyar királyné
Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Kun Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Macsói bánság
A Macsói bánság az Árpád-házi királyok déli expanziós politikájának következtében kialakult, és egyben határvédelmi céllal létrehozott korai közigazgatási egység a középkorban Magyarország déli határán.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Macsói bánság · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Katalin szerb királyné
Árpád-házi Katalin (1256/57 – 1314. után) magyar királyi hercegnő és szerb királyné.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Magyarországi Katalin szerb királyné · Többet látni »
Morosini Tomasina
III. Andrással, XVIII. századi ismeretlen festő Morosini Tomasina (Velence, 1250 körül – Óbuda, 1300) magyar anyakirálynő, István herceg felesége, III. András anyja.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Morosini Tomasina · Többet látni »
Nemanjić-dinasztia
István Nemanja a Nemanjić-dinasztia és Szerbia alapítója A Nemanjićok (magyar kiejtéssel: Nemanyityok; szerbül: Nemanjići/Немањићи vagy Dinastija Nemanjića/Династија Немањића) egy középkori királyi dinasztia, mely a leghosszabb ideig ült Szerbia trónján.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Nemanjić-dinasztia · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Szerémség · Többet látni »
Szerb fejedelmek családfája
Az alábbi családfa Szerbia középkori uralkodóit tartalmazza 1166-tól 1458-ig.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Szerb fejedelmek családfája · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Szerbia · Többet látni »
Szerbia uralkodóinak listája
Szerbia 1184-ben Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »
V. István magyar király
V.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és V. István magyar király · Többet látni »
1280
Nincs leírás.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és 1280 · Többet látni »
1316
Nincs leírás.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és 1316 · Többet látni »
1325
Nincs leírás.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és 1325 · Többet látni »
1326
Nincs leírás.
Új!!: II. István Ulászló szerémi király és 1326 · Többet látni »
