Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631)
II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631) 2 közös dolog (a Uniópédia): Harmincéves háború, Svédország.
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és II. Gusztáv Adolf svéd király · Harmincéves háború és Magdeburg ostroma (1630–1631) ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
II. Gusztáv Adolf svéd király és Svédország · Magdeburg ostroma (1630–1631) és Svédország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631)
- Mi van a közös II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631)
- Közötti hasonlóságok II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631)
Összehasonlítását II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631)
II. Gusztáv Adolf svéd király 34 kapcsolatokat, ugyanakkor Magdeburg ostroma (1630–1631) 13. Ami közös bennük 2, a Jaccard index 4.26% = 2 / (34 + 13).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Gusztáv Adolf svéd király és Magdeburg ostroma (1630–1631). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
