Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum

II. Fülöp Ágost francia király vs. Magna Carta Libertatum

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II. A ''Magna Carta'' egy 1297-es másolata az ausztráliai parlamentben található A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215.

Közötti hasonlóságok II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum

II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum 10 közös dolog (a Uniópédia): Bouvines-i csata, Franciaország, I. Richárd angol király, II. András magyar király, III. Henrik angol király, III. Ince pápa, János angol király, Keresztes háborúk, Klaniczay Gábor, Plantagenêt-ház.

Bouvines-i csata

Az 1214.

Bouvines-i csata és II. Fülöp Ágost francia király · Bouvines-i csata és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és II. Fülöp Ágost francia király · Franciaország és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

I. Richárd angol király

I.

I. Richárd angol király és II. Fülöp Ágost francia király · I. Richárd angol király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

II. András magyar király és II. Fülöp Ágost francia király · II. András magyar király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

III. Henrik angol király

III.

II. Fülöp Ágost francia király és III. Henrik angol király · III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

III. Ince pápa

III.

II. Fülöp Ágost francia király és III. Ince pápa · III. Ince pápa és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

II. Fülöp Ágost francia király és János angol király · János angol király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

II. Fülöp Ágost francia király és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Klaniczay Gábor

Klaniczay Gábor (Budapest, 1950. július 18. –) magyar történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) Középkortudományi Tanszékének (Department of Medieval Studies) tanszékvezető professzora, az ELTE BTK Történeti Intézet Középkori Történeti Tanszékén címzetes egyetemi tanár, az American Academy of Arts and Sciences tagja.

II. Fülöp Ágost francia király és Klaniczay Gábor · Klaniczay Gábor és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Plantagenêt-ház

A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.

II. Fülöp Ágost francia király és Plantagenêt-ház · Magna Carta Libertatum és Plantagenêt-ház · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum

II. Fülöp Ágost francia király 285 kapcsolatokat, ugyanakkor Magna Carta Libertatum 40. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 3.08% = 10 / (285 + 40).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »