Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár
II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár 22 közös dolog (a Uniópédia): Anglia, Bouvines-i csata, Fülöp német király, Flandria, Franciaország, Frankfurt am Main, I. Henrik brabanti herceg, I. Richárd angol király, II. Frigyes német-római császár, II. Henrik angol király, III. Ince pápa, János angol király, Július 12., Július 27., Köln, Május 19., Német-római Birodalom, Normandia, Róma, Stauf-ház, Szentföld, VI. Henrik német-római császár.
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és II. Fülöp Ágost francia király · Anglia és IV. Ottó német-római császár ·
Bouvines-i csata
Az 1214.
Bouvines-i csata és II. Fülöp Ágost francia király · Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár ·
Fülöp német király
Sváb Fülöp, (1177 augusztusa – 1208. június 21. 74. oldal), 1196-tól sváb herceg, 1198-tól német király haláláig; IV. Braunschweigi Ottó riválisa.
Fülöp német király és II. Fülöp Ágost francia király · Fülöp német király és IV. Ottó német-római császár ·
Flandria
A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.
Flandria és II. Fülöp Ágost francia király · Flandria és IV. Ottó német-római császár ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és II. Fülöp Ágost francia király · Franciaország és IV. Ottó német-római császár ·
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Frankfurt am Main és II. Fülöp Ágost francia király · Frankfurt am Main és IV. Ottó német-római császár ·
I. Henrik brabanti herceg
I. Bátor Henrik (1165 körül – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.
I. Henrik brabanti herceg és II. Fülöp Ágost francia király · I. Henrik brabanti herceg és IV. Ottó német-római császár ·
I. Richárd angol király
I.
I. Richárd angol király és II. Fülöp Ágost francia király · I. Richárd angol király és IV. Ottó német-római császár ·
II. Frigyes német-római császár
II.
II. Fülöp Ágost francia király és II. Frigyes német-római császár · II. Frigyes német-római császár és IV. Ottó német-római császár ·
II. Henrik angol király
II.
II. Fülöp Ágost francia király és II. Henrik angol király · II. Henrik angol király és IV. Ottó német-római császár ·
III. Ince pápa
III.
II. Fülöp Ágost francia király és III. Ince pápa · III. Ince pápa és IV. Ottó német-római császár ·
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
II. Fülöp Ágost francia király és János angol király · IV. Ottó német-római császár és János angol király ·
Július 12.
Névnapok: Dalma, Izabella + Abony, Eleonóra, Erneszt, Ernő, Fedor, Félix, Fortunát, Gerzson, János, Jázmin, Leonóra, Nóra, Uzonka.
II. Fülöp Ágost francia király és Július 12. · IV. Ottó német-római császár és Július 12. ·
Július 27.
Névnapok: Liliána, Olga + Ajtony, Árvácska, Aurél, Bennó, Bertold, Beten, Celesztin, Celesztina, Gajána, Györe, György, Györk, Györke, Hugó, Kamilla, Keresztély, Keresztes, Konstantin, Krisztián, Lilian, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lucilla, Natali, Natália, Natasa, Noella, Pantaleon, Pentele, Rolf, Rudolf.
II. Fülöp Ágost francia király és Július 27. · IV. Ottó német-római császár és Július 27. ·
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
II. Fülöp Ágost francia király és Köln · IV. Ottó német-római császár és Köln ·
Május 19.
Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.
II. Fülöp Ágost francia király és Május 19. · IV. Ottó német-római császár és Május 19. ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
II. Fülöp Ágost francia király és Német-római Birodalom · IV. Ottó német-római császár és Német-római Birodalom ·
Normandia
Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.
II. Fülöp Ágost francia király és Normandia · IV. Ottó német-római császár és Normandia ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
II. Fülöp Ágost francia király és Róma · IV. Ottó német-római császár és Róma ·
Stauf-ház
A Stauf-dinasztia német (sváb) nemesi család, amelyből a 12.
II. Fülöp Ágost francia király és Stauf-ház · IV. Ottó német-római császár és Stauf-ház ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
II. Fülöp Ágost francia király és Szentföld · IV. Ottó német-római császár és Szentföld ·
VI. Henrik német-római császár
VI.
II. Fülöp Ágost francia király és VI. Henrik német-római császár · IV. Ottó német-római császár és VI. Henrik német-római császár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár
- Mi van a közös II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár
- Közötti hasonlóságok II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár
Összehasonlítását II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár
II. Fülöp Ágost francia király 285 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Ottó német-római császár 74. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 6.13% = 22 / (285 + 74).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
