Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

II. Ferdinánd magyar király és Mikulov (Břeclavi járás)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Ferdinánd magyar király és Mikulov (Břeclavi járás)

II. Ferdinánd magyar király vs. Mikulov (Břeclavi járás)

II. Mikulov (németül Nikolsburg, régi magyar neve: Miklósvár) város Csehországban, (Dél-Morvaországban).

Közötti hasonlóságok II. Ferdinánd magyar király és Mikulov (Břeclavi járás)

II. Ferdinánd magyar király és Mikulov (Břeclavi járás) 5 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Bethlen Gábor, Harmincéves háború, Nikolsburgi béke, Prága.

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és II. Ferdinánd magyar király · Bécs és Mikulov (Břeclavi járás) · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Bethlen Gábor és II. Ferdinánd magyar király · Bethlen Gábor és Mikulov (Břeclavi járás) · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és II. Ferdinánd magyar király · Harmincéves háború és Mikulov (Břeclavi járás) · Többet látni »

Nikolsburgi béke

A nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között hivatalosan 1621.

II. Ferdinánd magyar király és Nikolsburgi béke · Mikulov (Břeclavi járás) és Nikolsburgi béke · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

II. Ferdinánd magyar király és Prága · Mikulov (Břeclavi járás) és Prága · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Ferdinánd magyar király és Mikulov (Břeclavi járás)

II. Ferdinánd magyar király 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Mikulov (Břeclavi járás) 67. Ami közös bennük 5, a Jaccard index 2.59% = 5 / (126 + 67).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Ferdinánd magyar király és Mikulov (Břeclavi járás). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: