Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

II. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája

II. Eduárd angol király vs. Wales hercegeinek listája

II. A Wales hercegeinek listája lapon látható az 1284-ben trónra lépett Eduárd hercegtől egészen a mai hercegig, Vilmosig az összes walesi herceg.

Közötti hasonlóságok II. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája

II. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája 12 közös dolog (a Uniópédia): Angol Királyság, Franciaországi Izabella angol királyné, Hainaut-i Filippa angol királyné, I. Eduárd angol király, I. Károly angol király, II. Richárd angol király, III. Eduárd angol király, Január 20., Július 7., Plantagenêt-ház, Szeptember 21., Wales.

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és II. Eduárd angol király · Angol Királyság és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Franciaországi Izabella angol királyné

Franciaországi Izabella (Párizs, 1292 k. – Castle Rising, Norfolk, 1358. augusztus 23.) Anglia királynéja 1308–1327 között.

Franciaországi Izabella angol királyné és II. Eduárd angol király · Franciaországi Izabella angol királyné és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Hainaut-i Filippa angol királyné

Hainaut-i Filippa vagy Philippe d'Avesnes de Hainaut (Valenciennes, 1314. június 24. – Windsor, 1369. augusztus 15.) volt I. Vilmos hainaut-i gróf lánya, III. Eduárd angol király felesége, 1330 és 1369 között Anglia királynéja.

Hainaut-i Filippa angol királyné és II. Eduárd angol király · Hainaut-i Filippa angol királyné és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

I. Eduárd angol király és II. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

I. Károly angol király

I.

I. Károly angol király és II. Eduárd angol király · I. Károly angol király és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

II. Richárd angol király

II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.

II. Eduárd angol király és II. Richárd angol király · II. Richárd angol király és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

III. Eduárd angol király

III.

II. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király · III. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Január 20.

Névnapok: Fábián, Sebestyén + Eutim, Fabiána, Fabó, Özséb, Sebastian, Sebő, Sebők, Sedékiás, Szebasztian, Tímea.

II. Eduárd angol király és Január 20. · Január 20. és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Július 7.

Névnapok: Apollónia + Apol, Apolka, Bandó, Bódog, Brendon, Cirill, Cirilla, Donald, Donát, Donáta, Donátó, Évald, Félix, Kasztor, Kíra, Kirill, Metód, Odiló, Odó, Olinda, Vilibald.

II. Eduárd angol király és Július 7. · Július 7. és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Plantagenêt-ház

A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.

II. Eduárd angol király és Plantagenêt-ház · Plantagenêt-ház és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Szeptember 21.

Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

II. Eduárd angol király és Szeptember 21. · Szeptember 21. és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

Wales

Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

II. Eduárd angol király és Wales · Wales és Wales hercegeinek listája · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája

II. Eduárd angol király 109 kapcsolatokat, ugyanakkor Wales hercegeinek listája 172. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 4.27% = 12 / (109 + 172).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Eduárd angol király és Wales hercegeinek listája. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: