Közötti hasonlóságok II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király
II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király 25 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Antipatrosz, Arisztotelész, Athén, Diadokhosz, Diodórosz (történetíró), Epheszosz, I. Pürrhosz épeiroszi király, I. Ptolemaiosz, II. Philipposz makedón király, Kasszandrosz makedón király, Lükia, Lüszimakhosz, Makedónia, Memphisz, Pella, Pergamon, Plutarkhosz, Ptolemaida-dinasztia, Spárta, Szamothraké, Szardeisz, Szatrapia, Sztrabón, Trákia.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Alexandria (Egyiptom) és II. Arszinoé · Alexandria (Egyiptom) és III. Alexandrosz makedón király ·
Antipatrosz
Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.
Antipatrosz és II. Arszinoé · Antipatrosz és III. Alexandrosz makedón király ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Arisztotelész és II. Arszinoé · Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király ·
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Athén és II. Arszinoé · Athén és III. Alexandrosz makedón király ·
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Diadokhosz és II. Arszinoé · Diadokhosz és III. Alexandrosz makedón király ·
Diodórosz (történetíró)
Diodórosz Szikulosz (a. m. "Szicíliai Diodórosz"), (Kr. e. 90 körül – Kr. e. 27 körül) ókori görög történetíró.
Diodórosz (történetíró) és II. Arszinoé · Diodórosz (történetíró) és III. Alexandrosz makedón király ·
Epheszosz
Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén.
Epheszosz és II. Arszinoé · Epheszosz és III. Alexandrosz makedón király ·
I. Pürrhosz épeiroszi király
Pürrhosz (Kr. e. 318 k. – Argosz, Kr. e. 272) Épeirosz és rövid ideig Makedónia királya volt, akit leginkább a dél-itáliai görög városállamoknak a Római Köztársaság ellen vívott ún.
I. Pürrhosz épeiroszi király és II. Arszinoé · I. Pürrhosz épeiroszi király és III. Alexandrosz makedón király ·
I. Ptolemaiosz
I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.
I. Ptolemaiosz és II. Arszinoé · I. Ptolemaiosz és III. Alexandrosz makedón király ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
II. Arszinoé és II. Philipposz makedón király · II. Philipposz makedón király és III. Alexandrosz makedón király ·
Kasszandrosz makedón király
Kasszandrosz (Κάσσανδρος, Kr. e. 354 körül – Kr. e. 297) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, Antipatrosz fia, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.
II. Arszinoé és Kasszandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Kasszandrosz makedón király ·
Lükia
Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.
II. Arszinoé és Lükia · III. Alexandrosz makedón király és Lükia ·
Lüszimakhosz
Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.
II. Arszinoé és Lüszimakhosz · III. Alexandrosz makedón király és Lüszimakhosz ·
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
II. Arszinoé és Makedónia · III. Alexandrosz makedón király és Makedónia ·
Memphisz
Memphisz (ókori egyiptomi nevein: Ineb-hedzs, Men-nofer) az alsó-egyiptomi első nomosz fővárosa volt, az Óbirodalom idején végig, az Újbirodalom idején rövidebb időszakokra Egyiptom fővárosa, az ország fő közigazgatási központja és egyik legfontosabb vallási központja.
II. Arszinoé és Memphisz · III. Alexandrosz makedón király és Memphisz ·
Pella
Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók.
II. Arszinoé és Pella · III. Alexandrosz makedón király és Pella ·
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
II. Arszinoé és Pergamon · III. Alexandrosz makedón király és Pergamon ·
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
II. Arszinoé és Plutarkhosz · III. Alexandrosz makedón király és Plutarkhosz ·
Ptolemaida-dinasztia
Az ókori világ felosztása Nagy Sándor halála után. Kékkel I. Ptolemaiosz állama látható. A ptolemaida Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak. Bukásával Róma megszerezte az ország mérhetetlen erőforrásait és a nyugati világ egyértelmű urává válhatott A Ptolemaida-dinasztia, másképpen Lagida-dinasztia vagy XXXIII.
II. Arszinoé és Ptolemaida-dinasztia · III. Alexandrosz makedón király és Ptolemaida-dinasztia ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
II. Arszinoé és Spárta · III. Alexandrosz makedón király és Spárta ·
Szamothraké
Szamothraké (görög írással Σαμοθράκη, törökül Semadirek) sziget Görögországban, az Égei-tengerben.
II. Arszinoé és Szamothraké · III. Alexandrosz makedón király és Szamothraké ·
Szardeisz
Szardeisz (lüd nyelven: Sfard,,, Szparda) az ókori Lüdia fővárosa volt, majd az Óperzsa Birodalom egyik satrapájának székhelye, később a római időkben Lydia provincia székhelye.
II. Arszinoé és Szardeisz · III. Alexandrosz makedón király és Szardeisz ·
Szatrapia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Satrapa.
II. Arszinoé és Szatrapia · III. Alexandrosz makedón király és Szatrapia ·
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
II. Arszinoé és Sztrabón · III. Alexandrosz makedón király és Sztrabón ·
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
II. Arszinoé és Trákia · III. Alexandrosz makedón király és Trákia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király
- Mi van a közös II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király
- Közötti hasonlóságok II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király
Összehasonlítását II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király
II. Arszinoé 83 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Alexandrosz makedón király 305. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 6.44% = 25 / (83 + 305).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Arszinoé és III. Alexandrosz makedón király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: