Közötti hasonlóságok II. András magyar király és IV. Béla magyar király
II. András magyar király és IV. Béla magyar király 29 közös dolog (a Uniópédia): Aliz antiókhiai fejedelemné, Árpád-ház, Balkán-félsziget, Barcaság, Bánk bán (dráma), Châtillon Anna magyar királyné, Erdély, Eufrozina magyar királyné, Gertrúd magyar királyné, Grandpierre K. Endre, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem, II. Béla magyar király, II. Frigyes osztrák herceg, II. Géza magyar király, III. Béla magyar király, Ilona magyar királyné, Karczag György (író), Katona József (író), Kálmán herceg, Kunok, Laszkarisz Mária magyar királyné, Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Máltai lovagrend, Split, Székesfehérvár, Szlavónia, Velencei Köztársaság, Zára.
Aliz antiókhiai fejedelemné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aliz antiochiai fejedelemné.
Aliz antiókhiai fejedelemné és II. András magyar király · Aliz antiókhiai fejedelemné és IV. Béla magyar király ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és II. András magyar király · Árpád-ház és IV. Béla magyar király ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és II. András magyar király · Balkán-félsziget és IV. Béla magyar király ·
Barcaság
A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.
Barcaság és II. András magyar király · Barcaság és IV. Béla magyar király ·
Bánk bán (dráma)
Katona József ötszakaszos drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el.
Bánk bán (dráma) és II. András magyar király · Bánk bán (dráma) és IV. Béla magyar király ·
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Châtillon Anna magyar királyné és II. András magyar király · Châtillon Anna magyar királyné és IV. Béla magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és II. András magyar király · Erdély és IV. Béla magyar király ·
Eufrozina magyar királyné
Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130 – Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja, 1162-től haláláig anyakirályné.
Eufrozina magyar királyné és II. András magyar király · Eufrozina magyar királyné és IV. Béla magyar király ·
Gertrúd magyar királyné
Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.
Gertrúd magyar királyné és II. András magyar király · Gertrúd magyar királyné és IV. Béla magyar király ·
Grandpierre K. Endre
Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.
Grandpierre K. Endre és II. András magyar király · Grandpierre K. Endre és IV. Béla magyar király ·
I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem
Msztyiszláv Vlagyimirovics vagy Nagy Msztyiszláv, a keresztségben Feodor, (1076. június 1. – 1132. április 15.) kijevi nagyfejedelem 1125-től haláláig.
I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és II. András magyar király · I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és IV. Béla magyar király ·
II. Béla magyar király
II.
II. András magyar király és II. Béla magyar király · II. Béla magyar király és IV. Béla magyar király ·
II. Frigyes osztrák herceg
II.
II. András magyar király és II. Frigyes osztrák herceg · II. Frigyes osztrák herceg és IV. Béla magyar király ·
II. Géza magyar király
II.
II. András magyar király és II. Géza magyar király · II. Géza magyar király és IV. Béla magyar király ·
III. Béla magyar király
III.
II. András magyar király és III. Béla magyar király · III. Béla magyar király és IV. Béla magyar király ·
Ilona magyar királyné
Ilona (néha Szerbiai Ilona,,; 1109 után – Székesfehérvár, Magyar Királyság, 1146 után), a Vukanović-házból származó szerb hercegnő, II. Béla király hitveseként Magyarország királynéja 1131 és 1141 között, majd hitvese halálát követően az ország régense fivérével, Belos bánnal, fia, II. Géza király 1146-os nagykorúságáig.
II. András magyar király és Ilona magyar királyné · IV. Béla magyar király és Ilona magyar királyné ·
Karczag György (író)
Karczag György (Budapest, 1941. március 14. – Budapest, 1978. június 23.) magyar író.
II. András magyar király és Karczag György (író) · IV. Béla magyar király és Karczag György (író) ·
Katona József (író)
Dóm téren Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
II. András magyar király és Katona József (író) · IV. Béla magyar király és Katona József (író) ·
Kálmán herceg
Kálmán (1208 – Zágráb, 1241. május) az Árpád-házból származó magyar királyi herceg, Szlavónia hercege, II. András magyar király és Merániai Gertrúd királyné másodszülött fia, Halics királya 1215 és 1219 között, ám a címet egészen 1241-es haláláig viselte.
II. András magyar király és Kálmán herceg · IV. Béla magyar király és Kálmán herceg ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
II. András magyar király és Kunok · IV. Béla magyar király és Kunok ·
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
II. András magyar király és Laszkarisz Mária magyar királyné · IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária magyar királyné ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
II. András magyar király és Magyar Királyság · IV. Béla magyar király és Magyar Királyság ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
II. András magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · IV. Béla magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Máltai lovagrend
230x230px alt.
II. András magyar király és Máltai lovagrend · IV. Béla magyar király és Máltai lovagrend ·
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
II. András magyar király és Split · IV. Béla magyar király és Split ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
II. András magyar király és Székesfehérvár · IV. Béla magyar király és Székesfehérvár ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
II. András magyar király és Szlavónia · IV. Béla magyar király és Szlavónia ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
II. András magyar király és Velencei Köztársaság · IV. Béla magyar király és Velencei Köztársaság ·
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
II. András magyar király és Zára · IV. Béla magyar király és Zára ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. András magyar király és IV. Béla magyar király
- Mi van a közös II. András magyar király és IV. Béla magyar király
- Közötti hasonlóságok II. András magyar király és IV. Béla magyar király
Összehasonlítását II. András magyar király és IV. Béla magyar király
II. András magyar király 163 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Béla magyar király 157. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 9.06% = 29 / (163 + 157).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. András magyar király és IV. Béla magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: