Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta
I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta 19 közös dolog (a Uniópédia): Anáhuaci kongresszus, Új-Spanyolország, Chilpancingo de los Bravo, Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional, Grito de Dolores, Guanajuato (állam), Ibériai-félsziget, Ignacio López Rayón, José María Morelos, Junta, Mexikói függetlenségi háború, Michoacán, Morelia (Mexikó), Oaxaca (állam), Querétarói összeesküvés, Santiago de Querétaro, Sevilla, Veracruz (állam), VII. Ferdinánd spanyol király.
Anáhuaci kongresszus
Festmény a kongresszusról. Balról jobbra az asztalnál: Ignacio López Rayón, José Sixto Verduzco, Andrés Quintana Roo, José María Liceaga, Carlos María de Bustamante és állva José María Morelos Az először 1813.
Anáhuaci kongresszus és I. Ágoston mexikói császár · Anáhuaci kongresszus és Zitácuarói junta ·
Új-Spanyolország
Új-Spanyolország (spanyolul: Nueva España) volt a megjelölése a spanyolok újvilági kolonizációs területének az Azték Birodalom 1521-ben bekövetkezett bukását követően.
Új-Spanyolország és I. Ágoston mexikói császár · Új-Spanyolország és Zitácuarói junta ·
Chilpancingo de los Bravo
Chilpancingo de los Bravo (röviden Chilpancingo) a mexikói Guerrero szövetségi állam fővárosa és egyben második legnagyobb városa Acapulco után.
Chilpancingo de los Bravo és I. Ágoston mexikói császár · Chilpancingo de los Bravo és Zitácuarói junta ·
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional (nevének jelentése: Dolores Hidalgo, a Nemzeti Függetlenség Bölcsője), röviden Dolores Hidalgo Mexikó Guanajuato államának egyik városa.
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional és I. Ágoston mexikói császár · Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional és Zitácuarói junta ·
Grito de Dolores
J. J. del Moral olajfestménye a Doloresi Kiáltásról Az 1810.
Grito de Dolores és I. Ágoston mexikói császár · Grito de Dolores és Zitácuarói junta ·
Guanajuato (állam)
Guanajuato Mexikó egyik szövetségi állama.
Guanajuato (állam) és I. Ágoston mexikói császár · Guanajuato (állam) és Zitácuarói junta ·
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
I. Ágoston mexikói császár és Ibériai-félsziget · Ibériai-félsziget és Zitácuarói junta ·
Ignacio López Rayón
Ignacio López Rayón (teljes nevén José Ignacio Antonio López-Rayón y López-Aguado, Tlalpujahua, 1773. július 31. – Mexikóváros, 1832. február 2.) mexikói függetlenségi harcos, a felkelők egyik első kormányzati testületének, a zitácuarói juntának az összehívója és elnöke, az egyik első alkotmánytervezet szerzője.
I. Ágoston mexikói császár és Ignacio López Rayón · Ignacio López Rayón és Zitácuarói junta ·
José María Morelos
José María Morelos (teljes nevén José María Teclo Morelos Pérez y Pavón, Valladolid (ma Morelia), 1765. szeptember 30. – Ecatepec, 1815. december 22.) mexikói függetlenségi harcos, a függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja.
I. Ágoston mexikói császár és José María Morelos · José María Morelos és Zitácuarói junta ·
Junta
Az argentin junta első embere, Jorge Rafael Videla leteszi az esküt (1976) A junta (spanyol megközelítő kiejtése hunta) szó eredeti jelentése (.
I. Ágoston mexikói császár és Junta · Junta és Zitácuarói junta ·
Mexikói függetlenségi háború
A mexikói függetlenségi háború 1810 és 1821 között zajlott le, ennek eredményeképpen jött létre a Spanyolországtól független Mexikó állam.
I. Ágoston mexikói császár és Mexikói függetlenségi háború · Mexikói függetlenségi háború és Zitácuarói junta ·
Michoacán
Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama.
I. Ágoston mexikói császár és Michoacán · Michoacán és Zitácuarói junta ·
Morelia (Mexikó)
Morelia (korábban évszázadokon át Valladolid) a mexikói Michoacán állam fővárosa és legnépesebb városa, 2010-ben mintegy 600 000 lakója volt.
I. Ágoston mexikói császár és Morelia (Mexikó) · Morelia (Mexikó) és Zitácuarói junta ·
Oaxaca (állam)
Oaxaca (ejtsd: gváháká) állam Mexikó déli részén.
I. Ágoston mexikói császár és Oaxaca (állam) · Oaxaca (állam) és Zitácuarói junta ·
Querétarói összeesküvés
Az összeesküvés közvetlen következménye, az 1810. szeptember 16-án elhangzott Grito de Dolores A mexikói Querétaro városában 1810-ben szervezett összeesküvés a mexikói függetlenségi háború közvetlen előzménye volt.
I. Ágoston mexikói császár és Querétarói összeesküvés · Querétarói összeesküvés és Zitácuarói junta ·
Santiago de Querétaro
Santiago de Querétaro (röviden Querétaro) a mexikói Querétaro állam fővárosa és legnépesebb városa.
I. Ágoston mexikói császár és Santiago de Querétaro · Santiago de Querétaro és Zitácuarói junta ·
Sevilla
Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa.
I. Ágoston mexikói császár és Sevilla · Sevilla és Zitácuarói junta ·
Veracruz (állam)
Veracruz (ejtsd) Mexikó egyik tagállama a Mexikói-öböl partján.
I. Ágoston mexikói császár és Veracruz (állam) · Veracruz (állam) és Zitácuarói junta ·
VII. Ferdinánd spanyol király
VII.
I. Ágoston mexikói császár és VII. Ferdinánd spanyol király · VII. Ferdinánd spanyol király és Zitácuarói junta ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta
- Mi van a közös I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta
- Közötti hasonlóságok I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta
Összehasonlítását I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta
I. Ágoston mexikói császár 125 kapcsolatokat, ugyanakkor Zitácuarói junta 32. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 12.10% = 19 / (125 + 32).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
