Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: A ló háziasítása, Ötzi, Botaji kultúra, Egyiptom, Fáraó, Hieroglif írás, I. e. 31. század, I. e. 35. század, I. e. 36. század, I. e. 38. század, I. e. 40. század, Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Meni, Mezopotámia, Minószi civilizáció, Nílus, Sumer, Szahara, Szúza, Ur, Uruk, Város, Vízi közlekedés.
A ló háziasítása
Vadló ábrázolása a Lascaux-i barlang falán kádesi csatában A ló háziasítása hosszú folyamat volt, amelynek során a vadlóból kialakították a házi lovat.
Új!!: I. e. 4. évezred és A ló háziasítása · Többet látni »
Ötzi
A hauslabjochi ember vagy közismertebb nevén Ötzi, a jégember egy kb.
Új!!: I. e. 4. évezred és Ötzi · Többet látni »
Botaji kultúra
A botaji kultúra i. e. 3500 körüli (i. e. 3700–3100 közötti) rézkori kultúra volt az Uraltól keletre eső sztyeppeövezetben a mai Kazahsztán északi részén, amelyben vadlovaké mellett nagy mennyiségben találtak háziasított lovak csontját is.
Új!!: I. e. 4. évezred és Botaji kultúra · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: I. e. 4. évezred és Egyiptom · Többet látni »
Fáraó
A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt.
Új!!: I. e. 4. évezred és Fáraó · Többet látni »
Hieroglif írás
A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.
Új!!: I. e. 4. évezred és Hieroglif írás · Többet látni »
I. e. 31. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. évezred és I. e. 31. század · Többet látni »
I. e. 35. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. évezred és I. e. 35. század · Többet látni »
I. e. 36. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. évezred és I. e. 36. század · Többet látni »
I. e. 38. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. évezred és I. e. 38. század · Többet látni »
I. e. 40. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. évezred és I. e. 40. század · Többet látni »
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Új!!: I. e. 4. évezred és Közép-Ázsia · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: I. e. 4. évezred és Közel-Kelet · Többet látni »
Meni
Meni (görögül Ménész) vitatott alakja az ókori Egyiptomnak, azonosítják Narmer és Hór-Aha személyével is, de elképzelhető, hogy mindkettőtől független, a kettőjük közt uralkodó király volt.
Új!!: I. e. 4. évezred és Meni · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: I. e. 4. évezred és Mezopotámia · Többet látni »
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Új!!: I. e. 4. évezred és Minószi civilizáció · Többet látni »
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Új!!: I. e. 4. évezred és Nílus · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: I. e. 4. évezred és Sumer · Többet látni »
Szahara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szahara (sivatag).
Új!!: I. e. 4. évezred és Szahara · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: I. e. 4. évezred és Szúza · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: I. e. 4. évezred és Ur · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: I. e. 4. évezred és Uruk · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: I. e. 4. évezred és Város · Többet látni »
Vízi közlekedés
Ömlesztett árut szállító hajó A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.
Új!!: I. e. 4. évezred és Vízi közlekedés · Többet látni »
