Közötti hasonlóságok I. e. 4. század és Thébai szent csapat
I. e. 4. század és Thébai szent csapat 24 közös dolog (a Uniópédia): Görögország, I. e. 300, I. e. 338, I. e. 359, I. e. 360-as évek, I. e. 362, I. e. 364, I. e. 365, I. e. 368, I. e. 371, I. e. 374, I. e. 375, I. e. 377, I. e. 378, I. e. 379, I. e. 382, I. e. 386, I. e. 387, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Khairóneiai csata, Leuktrai csata, Spárta, Thébai.
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Görögország és I. e. 4. század · Görögország és Thébai szent csapat ·
I. e. 300
Nincs leírás.
I. e. 300 és I. e. 4. század · I. e. 300 és Thébai szent csapat ·
I. e. 338
Nincs leírás.
I. e. 338 és I. e. 4. század · I. e. 338 és Thébai szent csapat ·
I. e. 359
Nincs leírás.
I. e. 359 és I. e. 4. század · I. e. 359 és Thébai szent csapat ·
I. e. 360-as évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek Évek: i. e. 369 – i. e. 368 – i. e. 367 – i. e. 366 – i. e. 365 – i. e. 364 – i. e. 363 – i. e. 362 – i. e. 361 – i. e. 360.
I. e. 360-as évek és I. e. 4. század · I. e. 360-as évek és Thébai szent csapat ·
I. e. 362
Nincs leírás.
I. e. 362 és I. e. 4. század · I. e. 362 és Thébai szent csapat ·
I. e. 364
Nincs leírás.
I. e. 364 és I. e. 4. század · I. e. 364 és Thébai szent csapat ·
I. e. 365
Nincs leírás.
I. e. 365 és I. e. 4. század · I. e. 365 és Thébai szent csapat ·
I. e. 368
Nincs leírás.
I. e. 368 és I. e. 4. század · I. e. 368 és Thébai szent csapat ·
I. e. 371
Nincs leírás.
I. e. 371 és I. e. 4. század · I. e. 371 és Thébai szent csapat ·
I. e. 374
Nincs leírás.
I. e. 374 és I. e. 4. század · I. e. 374 és Thébai szent csapat ·
I. e. 375
Nincs leírás.
I. e. 375 és I. e. 4. század · I. e. 375 és Thébai szent csapat ·
I. e. 377
Nincs leírás.
I. e. 377 és I. e. 4. század · I. e. 377 és Thébai szent csapat ·
I. e. 378
Nincs leírás.
I. e. 378 és I. e. 4. század · I. e. 378 és Thébai szent csapat ·
I. e. 379
Nincs leírás.
I. e. 379 és I. e. 4. század · I. e. 379 és Thébai szent csapat ·
I. e. 382
Nincs leírás.
I. e. 382 és I. e. 4. század · I. e. 382 és Thébai szent csapat ·
I. e. 386
Nincs leírás.
I. e. 386 és I. e. 4. század · I. e. 386 és Thébai szent csapat ·
I. e. 387
Nincs leírás.
I. e. 387 és I. e. 4. század · I. e. 387 és Thébai szent csapat ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
I. e. 4. század és II. Philipposz makedón király · II. Philipposz makedón király és Thébai szent csapat ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
I. e. 4. század és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Thébai szent csapat ·
Khairóneiai csata
I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.
I. e. 4. század és Khairóneiai csata · Khairóneiai csata és Thébai szent csapat ·
Leuktrai csata
A leuktrai csata ütközet volt Kr. e. 371-ben a boiótiai Leuktra falu közelében, amelyben Thébai döntő vereséget mért a támadó spártaiakra, örökre véget vetve Lakedaimón (Spárta) görög hegemóniájának és előkészítve a terepet a makedón nagyhatalom felemelkedése számára.
I. e. 4. század és Leuktrai csata · Leuktrai csata és Thébai szent csapat ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
I. e. 4. század és Spárta · Spárta és Thébai szent csapat ·
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. e. 4. század és Thébai szent csapat
- Mi van a közös I. e. 4. század és Thébai szent csapat
- Közötti hasonlóságok I. e. 4. század és Thébai szent csapat
Összehasonlítását I. e. 4. század és Thébai szent csapat
I. e. 4. század 189 kapcsolatokat, ugyanakkor Thébai szent csapat 70. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 9.27% = 24 / (189 + 70).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. e. 4. század és Thébai szent csapat. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: