I. e. 317 és IV. Alexandrosz makedón király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. e. 317 és IV. Alexandrosz makedón király

I. e. 317 vs. IV. Alexandrosz makedón király

A különbségek I. e. 317 és IV. Alexandrosz makedón király nem állnak rendelkezésre.

I. Antigonosz makedón király

I.

I. Antigonosz makedón király és I. e. 317 · I. Antigonosz makedón király és IV. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

I. Ptolemaiosz

I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.

I. Ptolemaiosz és I. e. 317 · I. Ptolemaiosz és IV. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

I. Szeleukosz szeleukida uralkodó

I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. A széthulló egységes állam keleti szeletét kaparintotta meg hosszú évek háborúi során Szeleukosz, aki győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg.

I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és I. e. 317 · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és IV. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

I. e. 317 és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és IV. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

III. Philipposz makedón király

III.

I. e. 317 és III. Philipposz makedón király · III. Philipposz makedón király és IV. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Lüszimakhosz

Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

I. e. 317 és Lüszimakhosz · IV. Alexandrosz makedón király és Lüszimakhosz · Többet látni »

Rhóxané

Rhóxané vagy Roxána (i. e. 347 – i. e. 310-311) Nagy Sándor felesége.

I. e. 317 és Rhóxané · IV. Alexandrosz makedón király és Rhóxané · Többet látni »