I. e. 187

Nincs leírás.

Használd az MI-t

Tartalomjegyzék

1. 11 kapcsolatok: Elám, I. Kleopátra, III. Antiokhosz szeleukida uralkodó, IV. Szeleukosz szeleukida uralkodó, Marcus Porcius Cato Maior, Piacenza, Publius Cornelius Scipio Africanus, Rimini, Tiberius Sempronius Gracchus (Kr. e. 177), V. Ptolemaiosz, Via Aemilia.

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Megnézni I. e. 187 és Elám

I. Kleopátra

I.

Megnézni I. e. 187 és I. Kleopátra

III. Antiokhosz szeleukida uralkodó

III. Antiokhosz Megasz (Nagy Antiokhosz) (görögül: Aντιóχoς Μέγας; Kr. e. 241 – Kr. e. 187. július 3.) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom hatodik uralkodója (Kr. e. 222-től haláláig), II.

Megnézni I. e. 187 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó

IV. Szeleukosz szeleukida uralkodó

IV.

Megnézni I. e. 187 és IV. Szeleukosz szeleukida uralkodó

Marcus Porcius Cato Maior

Marcus Porcius Cato Maior (Tusculum, I. e. 234 – Róma, I. e. 149) ókori római író, történetíró, államférfi.

Megnézni I. e. 187 és Marcus Porcius Cato Maior

Piacenza

A piacenzai katedrális homlokzata Piacenza (latinul Placentia, a helyi emilia-romagnai nyelvjárásban Piasëinsa) város Olaszország északi részében, Emilia-Romagna régióban.

Megnézni I. e. 187 és Piacenza

Publius Cornelius Scipio Africanus

Publius Cornelius Scipio Africanus (Róma, Kr. e. 235 körül – Róma, Kr. e. 187/183 körül) az egyik legjelentősebb köztársaságkori római politikus és hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt.

Megnézni I. e. 187 és Publius Cornelius Scipio Africanus

Rimini

Rimini (az ókori Ariminum) város Olaszország Emilia-Romagna régiójában (olaszul regione), Rimini megye (olaszul provincia) székhelye.

Megnézni I. e. 187 és Rimini

Tiberius Sempronius Gracchus (Kr. e. 177)

Tiberius Sempronius Gracchus (Kr. e. 210 k. – Kr. e. 154 után) római politikus és hadvezér, az előkelő plebejus Sempronia gens tagja, a néptribunusokként ismert Tiberius és Caius Gracchus apja volt.

Megnézni I. e. 187 és Tiberius Sempronius Gracchus (Kr. e. 177)

V. Ptolemaiosz

V.

Megnézni I. e. 187 és V. Ptolemaiosz

Via Aemilia

A római utak térképe A Via Aemilia a Marcus Aemilius Lepidus római consul által Kr.

Megnézni I. e. 187 és Via Aemilia

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek