Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. babiloni dinasztia és Mári
I. babiloni dinasztia és Mári 14 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Amoriták, Ebla, Elám, Eufrátesz, Hammurapi babiloni király, I. e. 3. évezred, III. uri dinasztia, Jahdun-Lim, Lugal, Mezopotámia, Sémi nyelvek, Ur, Zimrí-Lim.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és I. babiloni dinasztia · Akkád Birodalom és Mári ·
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Amoriták és I. babiloni dinasztia · Amoriták és Mári ·
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Ebla és I. babiloni dinasztia · Ebla és Mári ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és I. babiloni dinasztia · Elám és Mári ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és I. babiloni dinasztia · Eufrátesz és Mári ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Hammurapi babiloni király és I. babiloni dinasztia · Hammurapi babiloni király és Mári ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
I. babiloni dinasztia és I. e. 3. évezred · I. e. 3. évezred és Mári ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
I. babiloni dinasztia és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Mári ·
Jahdun-Lim
Jahdun-Lim (sumer ia-aḫ-du-li-im, i̯āḫdulīm) Mári amurrú származású uralkodója volt (kb. i. e. 1825 – 1810), Jaggid-Lim fia, valószínűleg a szimaliak közül.
I. babiloni dinasztia és Jahdun-Lim · Jahdun-Lim és Mári ·
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
I. babiloni dinasztia és Lugal · Lugal és Mári ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
I. babiloni dinasztia és Mezopotámia · Mári és Mezopotámia ·
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
I. babiloni dinasztia és Sémi nyelvek · Mári és Sémi nyelvek ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
I. babiloni dinasztia és Ur · Mári és Ur ·
Zimrí-Lim
Terka-beli hűtőház alapításáról Zimrí-Lim az ókori mezopotámiai mári királya, (középső kronológia: kb. i. e. 1779 – 1759), Jahdun-Lim fia volt.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. babiloni dinasztia és Mári
- Mi van a közös I. babiloni dinasztia és Mári
- Közötti hasonlóságok I. babiloni dinasztia és Mári
Összehasonlítását I. babiloni dinasztia és Mári
I. babiloni dinasztia 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Mári 38. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 15.05% = 14 / (55 + 38).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. babiloni dinasztia és Mári. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
