Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Vilmos angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Vilmos angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai

I. Vilmos angol király vs. Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai

I. Windsor kastélya, Anglia Kilkenny várkastélya, Írország Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai fontos katonai, gazdasági és társadalmi szerepet játszottak a két ország történelme során.

Közötti hasonlóságok I. Vilmos angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai

I. Vilmos angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai 17 közös dolog (a Uniópédia): Angolszászok, Cambridge (Cambridgeshire), Dover (Anglia), Hastingsi csata, Hereford (Herefordshire), Hitvalló Eduárd angol király, I. Erzsébet angol királynő, I. Henrik angol király, Lincoln (Anglia), Londoni Tower, Normandia, Normannok, Római Birodalom, Salisbury (Anglia), Shrewsbury, Wales, Wessex.

Angolszászok

Az anglik, szászok és jütök településterületei angliai betelepedésük nyomán Az angolszászok (Anglo-Saxons, a 9. században óangolul még Angul-Saxons) a mai Nagy-Britannia keleti és déli részeit az i. sz.

Angolszászok és I. Vilmos angol király · Angolszászok és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Cambridge (Cambridgeshire)

Cambridge egy régi angliai egyetemi város és Cambridgeshire megye adminisztrációs központja.

Cambridge (Cambridgeshire) és I. Vilmos angol király · Cambridge (Cambridgeshire) és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Dover (Anglia)

Dover St Mary in Castro & Roman Lighthouse Dover Castle Dover Dover város Angliában, Kent grófságban.

Dover (Anglia) és I. Vilmos angol király · Dover (Anglia) és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Hastingsi csata

A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt.

Hastingsi csata és I. Vilmos angol király · Hastingsi csata és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Hereford (Herefordshire)

Hereford város az angliai Herefordshire grófságban.

Hereford (Herefordshire) és I. Vilmos angol király · Hereford (Herefordshire) és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Hitvalló Eduárd angol király

III. Eduárd, más néven Hitvalló Szent Eduárd (angolul: Edward the Confessor), (1005 márciusahttp://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC – 1066. január 5.Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter,, ill., 55. oldalMagyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998,, 7. kötet, 14. oldalRévai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal), az utolsó előtti angolszász király 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991),, 424. oldal Merciai Leofric, és az északi részek ura, Siward) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.

Hitvalló Eduárd angol király és I. Vilmos angol király · Hitvalló Eduárd angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

I. Erzsébet angol királynő

I.

I. Erzsébet angol királynő és I. Vilmos angol király · I. Erzsébet angol királynő és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

I. Henrik angol király

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

I. Henrik angol király és I. Vilmos angol király · I. Henrik angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Lincoln (Anglia)

Lincoln (kiejtése ˈlɪŋkən) város az Egyesült Királyságban, Lincolnshire történelmi megye és a Lincolni egyházmegye központja.

I. Vilmos angol király és Lincoln (Anglia) · Lincoln (Anglia) és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Londoni Tower

A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

I. Vilmos angol király és Londoni Tower · Londoni Tower és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »

Normandia

Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.

I. Vilmos angol király és Normandia · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Normandia · Többet látni »

Normannok

A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.

I. Vilmos angol király és Normannok · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Normannok · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

I. Vilmos angol király és Római Birodalom · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Római Birodalom · Többet látni »

Salisbury (Anglia)

Salisbury (helyi kiejtéssel) Anglia délnyugati részén fekvő város.

I. Vilmos angol király és Salisbury (Anglia) · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Salisbury (Anglia) · Többet látni »

Shrewsbury

Shrewsbury egy angliai város a Severn folyó völgyében.

I. Vilmos angol király és Shrewsbury · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Shrewsbury · Többet látni »

Wales

Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

I. Vilmos angol király és Wales · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Wales · Többet látni »

Wessex

Wessex vagy Wessexi Királyság (kiejtése /ˈwɛsɨks/; óangolul Westseaxna rīce, a nyugati szászok királysága) az angolszászok hét királyságának egyike.

I. Vilmos angol király és Wessex · Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai és Wessex · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Vilmos angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai

I. Vilmos angol király 139 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai 154. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 5.80% = 17 / (139 + 154).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Vilmos angol király és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »