I. Vilmos angol király és János angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Vilmos angol király és János angol király

I. Vilmos angol király vs. János angol király

I. János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és I. Vilmos angol király · Angol Királyság és János angol király · Többet látni »

Évreux

Église Saint-Taurin Évreux város Franciaország északnyugati részén, Felső-Normandia régióban, Eure megye székhelye, az Iton folyó mentén.

Évreux és I. Vilmos angol király · Évreux és János angol király · Többet látni »

Dover (Anglia)

Dover St Mary in Castro & Roman Lighthouse Dover Castle Dover Dover város Angliában, Kent grófságban.

Dover (Anglia) és I. Vilmos angol király · Dover (Anglia) és János angol király · Többet látni »

Durham (Anglia)

Durham (ejtsd: darem, IPA) város és püspöki székhely Északkelet-Angliában, a Wear folyó völgyében.

Durham (Anglia) és I. Vilmos angol király · Durham (Anglia) és János angol király · Többet látni »

Exeter

Exeter (ejtsd kb. ekszitör) város az Egyesült Királyságban, Délnyugat-Angliában, Devon megye székhelye.

Exeter és I. Vilmos angol király · Exeter és János angol király · Többet látni »

Falaise (Calvados)

Falaise település Franciaországban, Calvados megyében.

Falaise (Calvados) és I. Vilmos angol király · Falaise (Calvados) és János angol király · Többet látni »

Flandriai Matild angol királyné

Jardin du Luxembourg-ban Vilmos és Matilda aláírása a Winchesteri egyezményen, 1072-ből Flandriai Matilda (1031 – 1083. november 2.) Vilmos normandiai herceg felesége volt.

Flandriai Matild angol királyné és I. Vilmos angol király · Flandriai Matild angol királyné és János angol király · Többet látni »

I. Henrik angol király

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

I. Henrik angol király és I. Vilmos angol király · I. Henrik angol király és János angol király · Többet látni »

III. Malcolm skót király

Máel Coluim mac Donnchada (mai gael nyelven: Maol Chaluim mac Dhonnchaidh), (1031. augusztus 26. – 1093. november 13.) a legtöbb anglicizált királylista szerint Malcolm III, magyarul III. Malcolm, a későbbi századokban ráragadt gúnynevei szerint Canmore, „Nagy Főnök”Ritchie, 3. o. vagy Long-neck, azaz „Hosszúnyakú”,Orkneyinga Saga, 33. f. 1093. november 13-i haláláig Skócia királya volt. Manapság amellett is hangzanak el érvek, hogy az igazi „Malcolm Canmore” nem is ő, hanem dédunokája, IV. Malcolm volt, akit a halálával kapcsolatos kortárs feljegyzések említettek ezen a néven. III. Malcolm I. Duncan (Donnchad mac Crínáin) király legidősebb fia volt. Malcom hosszú – 35 évig tartó – uralkodását követően vette kezdetét az úgynevezett skót-normann korszak. Malcolm birodalma nem terjedt túl a mai Skócia területén. Az északi és nyugati skót területek továbbra is skandináv, normann-gael és gael ellenőrzés alatt maradtak, a skót királyok által felügyelt földek pedig a 12. századig nagyjából megegyeztek azokkal, melyeket már II. Malcolm (Máel Coluim mac Cináeda) is uralt. III. Malcolm több háborút is vívott az Angol Királyság ellen, melyek célja Northumbria angol grófság meghódítása volt. A háborúk azonban semmilyen komoly térhódítással nem jártak déli irányban. Malcolm legnagyobb teljesítménye az volt, hogy nem tért le arról az irányról, melynek mentén sok-sok éve irányították Skóciát, dinasztia-alapítóként játszott szerepe pedig alig több, mint a legkisebb fia, Dávid, valamint leszármazottai által gerjesztett hírverés, azaz kevés történelmi realitást tartalmaz. Malcolm második feleségét, Skóciai Szent Margitot később szentté avatták, ő volt az egyetlen skót királyi házból származó szent. Maga Malcolm nem igazán törekedett arra, hogy a vallás által tegyen szert hírnévre. A dunfermline-i apátság kivételével nem nagyon kapcsolódik a nevéhez vallási reform vagy egyházi intézmény.

I. Vilmos angol király és III. Malcolm skót király · III. Malcolm skót király és János angol király · Többet látni »

Kent

Kent folyói Kent megye Anglia délkeleti részében, az úgynevezett hazai (London körüli) megyék egyike.

I. Vilmos angol király és Kent · János angol király és Kent · Többet látni »

Lincoln (Anglia)

Lincoln (kiejtése ˈlɪŋkən) város az Egyesült Királyságban, Lincolnshire történelmi megye és a Lincolni egyházmegye központja.

I. Vilmos angol király és Lincoln (Anglia) · János angol király és Lincoln (Anglia) · Többet látni »

Londoni Tower

A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

I. Vilmos angol király és Londoni Tower · János angol király és Londoni Tower · Többet látni »

Normandia

Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.

I. Vilmos angol király és Normandia · János angol király és Normandia · Többet látni »

Northumbria

Northumbria (óangolul: Norþanhymbra riċe) egy állam volt a középkori angolszász Angliában i. sz.

I. Vilmos angol király és Northumbria · János angol király és Northumbria · Többet látni »

Nottingham

Nottingham egy közép-angliai city státuszú város.

I. Vilmos angol király és Nottingham · János angol király és Nottingham · Többet látni »

Rouen

Le Gros-Horloge Rouen (magyarosan „ruan”) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján.

I. Vilmos angol király és Rouen · János angol király és Rouen · Többet látni »

Skóciai Szent Margit

Szent Margit skót királyné arcképe egy kódexből Oltára a Canterbury-i katedrálisban Skóciai Szent Margit (Nádasd(?), Magyar Királyság, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) magyar származású skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a latin rítusú katolikus egyház liturgiáján alapuló kereszténységet az országgal.

I. Vilmos angol király és Skóciai Szent Margit · János angol király és Skóciai Szent Margit · Többet látni »

Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

I. Vilmos angol király és Westminsteri apátság · János angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »