Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás
I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás 15 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Arianizmus, Bizánci Birodalom, Első konstantinápolyi zsinat, Első nikaiai zsinat, Gótok, Görög nyelv, Katolicizmus, Kereszténység, Khalkédóni zsinat, Konstantinápoly, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nyugatrómai Birodalom, Római Birodalom, Szent Péter.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Alexandria (Egyiptom) és I. Theodosius római császár · Alexandria (Egyiptom) és Nagy egyházszakadás ·
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
Arianizmus és I. Theodosius római császár · Arianizmus és Nagy egyházszakadás ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és I. Theodosius római császár · Bizánci Birodalom és Nagy egyházszakadás ·
Első konstantinápolyi zsinat
Az első konstantinápolyi zsinat (381 májusa – júliusa) a kereszténység második egyetemes zsinata.
Első konstantinápolyi zsinat és I. Theodosius római császár · Első konstantinápolyi zsinat és Nagy egyházszakadás ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Első nikaiai zsinat és I. Theodosius római császár · Első nikaiai zsinat és Nagy egyházszakadás ·
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Gótok és I. Theodosius római császár · Gótok és Nagy egyházszakadás ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és I. Theodosius római császár · Görög nyelv és Nagy egyházszakadás ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
I. Theodosius római császár és Katolicizmus · Katolicizmus és Nagy egyházszakadás ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. Theodosius római császár és Kereszténység · Kereszténység és Nagy egyházszakadás ·
Khalkédóni zsinat
A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.
I. Theodosius római császár és Khalkédóni zsinat · Khalkédóni zsinat és Nagy egyházszakadás ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
I. Theodosius római császár és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Nagy egyházszakadás ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
I. Theodosius római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nagy egyházszakadás és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás ·
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
I. Theodosius római császár és Nyugatrómai Birodalom · Nagy egyházszakadás és Nyugatrómai Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
I. Theodosius római császár és Római Birodalom · Nagy egyházszakadás és Római Birodalom ·
Szent Péter
#ÁTIRÁNYÍTÁS Péter apostol.
I. Theodosius római császár és Szent Péter · Nagy egyházszakadás és Szent Péter ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás
- Mi van a közös I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás
- Közötti hasonlóságok I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás
Összehasonlítását I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás
I. Theodosius római császár 99 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagy egyházszakadás 109. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 7.21% = 15 / (99 + 109).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
