Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
180 kapcsolatok: Abdullah oszmán herceg, Ajasz Mehmed pasa, Ajse Hafsza szultána, Anatólia, Arab-félsziget, Augusztus 29., Örményország, Észak-Afrika, Bagdad, Bajazid oszmán herceg, Balassagyarmat, Bécs, Bécs ostroma (1529), Bej, Bejler-bej, Belgrád, Bitlis (tartomány), Buda (történelmi település), Buda ostroma (1542), Buják, Bursa (település), Calabria, Dobó István (katonatiszt), Drégelypalánk, Dzsahángír oszmán herceg, Eger ostroma (1552), Egri vár, Egyiptom, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Esztergom, Eufrátesz, Földközi-tenger, Feodoszija, Fráter György, Gozo, Granada, Gyalui egyezmény, Habsburg-ház, Hajreddin Barbarossa pasa, Hatvan, Hürrem szultána, Hollókő, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. Iszmáíl perzsa sah, I. János magyar király, I. Mengli Giráj krími kán, I. Szelim oszmán szultán, II. Bajazid oszmán szultán, II. Fülöp spanyol király, ..., II. János magyar király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem, II. Lajos magyar király, II. Mehmed oszmán szultán, II. Szelim oszmán szultán, Ipar, Irak, Iszlám, Isztambul, Jagelló Izabella magyar királyné, Jeruzsálem, Jurisics Miklós, Kalifa, Kékkő, Közép-Európa, Kőszeg, Kőszeg ostroma, Kereskedelem, Kereszténység, Krím, Krími Tatár Kánság, Kurdisztán, Lepantói csata, Losonci István, Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Királyság, Magyar–Török Barátság Park, Magyar–török háború (1521–26), Magyarország, Mahidevran hatun, Mamlúk Birodalom, Manisa (tartomány), Manisa (település), Május 18., Málta, Málta török ostroma, Máltai lovagrend, Medina (Szaúd-Arábia), Mehmed oszmán herceg, Mekka, Mezőgazdaság, Mihrimah szultána, Miksa magyar király, Mohácsi csata, Musztafa oszmán herceg, Nándorfehérvár elfoglalása, Nápolyi-öböl, Nógrádi vár, Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530), Nizza, November 6., Október 14., Oszmán Birodalom, Oszmán uralkodók listája, Palásti csata, Palesztina, Pargali Ibrahim pasa, Paviai csata (1525), Pápai állam, Pécs, Perzsa-öböl, Razije szultána, Rüsztem pasa, Rodosz (sziget), Rodosz ostroma (1522), Rumélia, Spanyol–török háborúk, Spanyolország, Szabács, Szafavidák, Székesfehérvár, Szíria, Szent Korona, Szeptember 30., Szeptember 5., Szeptember 6., Szerémség, Szerdár, Szigetvár, Szigetvár ostroma, Szolnok, Szondy György (várkapitány), Szulejmán (televíziós sorozat), Szulejmán edirnei szultán, Szulejmán-mecset, Szulejmáni ajánlat, Szultán, Tatárok, Török Bálint (hadvezér), Türbe, Tebriz, Temesvár, Tiziano Vecellio, Trabzon (település), Tragédia, Turan Oflazoğlu, Turbék, V. Károly német-római császár, Vörös-tenger, Velencei Köztársaság, Velencei–török háborúk, Vezír (muszlim méltóság), Visegrád, Wilhelm von Roggendorf, Zimony, Zrínyi Miklós (hadvezér), 1494, 1509, 1520, 1521, 1522, 1525, 1526, 1526. évi székesfehérvári országgyűlés, 1529, 1530, 1532, 1533, 1534, 1535, 1540, 1541, 1543, 1547, 1551, 1552, 1556, 1565, 1566, 1571. Bővíteni index (130 több) »
Abdullah oszmán herceg
Abdullah (Topkapı palota, Isztambul, 1523– Isztambul, 1526) I. Szulejmán oszmán szultán és Hürrem szultána harmadik gyermekeként, második hercegként született.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Abdullah oszmán herceg · Többet látni »
Ajasz Mehmed pasa
Ajasz Mehmed pasa,, (Himara, 1483 – Isztambul, 1539. július 13.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1536-tól 1539-es haláláig.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Ajasz Mehmed pasa · Többet látni »
Ajse Hafsza szultána
Ayşe Hafsa szultána, oszmán-török átírásban: حفصہ سلطان; (1470-75 körül – 1534. március 19.) feltehetőleg krími tatár hercegnő, az első oszmán válide szultána 1520 és 1534 között.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Anatólia · Többet látni »
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Arab-félsziget · Többet látni »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Augusztus 29. · Többet látni »
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Örményország · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Észak-Afrika · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bagdad · Többet látni »
Bajazid oszmán herceg
Bajazid herceg (1525 – 1561. szeptember 25.) I. Szulejmán oszmán szultán és Hürrem szultána ötödik gyermeke volt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bajazid oszmán herceg · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Balassagyarmat · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bécs · Többet látni »
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bécs ostroma (1529) · Többet látni »
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bej · Többet látni »
Bejler-bej
A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bejler-bej · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Belgrád · Többet látni »
Bitlis (tartomány)
Bitlis tartomány Törökország délkeleti részén fekszik, területe 8010 km², a Muşi síkság keleti részét, a Van-tótól nyugatra fekvő fennsík egy részét és a Bitlis város környékén lévő hegyvidéket foglalja magában.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bitlis (tartomány) · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Buják
Buják község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban található.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Buják · Többet látni »
Bursa (település)
Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország északnyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Bursa (település) · Többet látni »
Calabria
Calabria (latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Calabria · Többet látni »
Dobó István (katonatiszt)
Báró ruszkai Dobó István (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Dobó István (katonatiszt) · Többet látni »
Drégelypalánk
Drégelypalánk község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Drégelypalánk · Többet látni »
Dzsahángír oszmán herceg
Dzsahángír herceg (oszmán-török írással الأمير جيهانغير modern török: Cihangir; a perzsa eredetű név jelentése: „világhódító”; Isztambul, 1531. december 9. – Aleppó, 1553. november 27.) oszmán herceg, I. Szulejmán oszmán szultán és Hürrem szultána legkisebb fia.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Dzsahángír oszmán herceg · Többet látni »
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Eger ostroma (1552) · Többet látni »
Egri vár
Zala György: Az egri vár védelme 1552 A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu ágyú a Dobó István Vármúzeum kiállításán A „Tűzkerék” rekonstruált példánya A vár védőinek mostanáig megismert névsora Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Egri vár · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Egyiptom · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Esztergom · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Eufrátesz · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Földközi-tenger · Többet látni »
Feodoszija
Feodoszija (ukránul: Феодо́сія, oroszul: Феодосия, krími tatárul: Kefe, Кефe) kikötő- és üdülőváros a Krím félsziget délkeleti tengerpartján.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Feodoszija · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Fráter György · Többet látni »
Gozo
Gozo (máltaiul Għawdex) a Máltai-szigetcsoport részét képező szigetek egyike a Földközi-tengerben.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Gozo · Többet látni »
Granada
Granada (görögül Ἐλιβύργη, latinul Illiberis) város Spanyolországban, a Sierra Nevada lábánál, illetve az azonos nevű tartomány székhelye Andalúzia autonóm közösségében.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Granada · Többet látni »
Gyalui egyezmény
A gyalui egyezményt 1541.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Gyalui egyezmény · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Habsburg-ház · Többet látni »
Hajreddin Barbarossa pasa
Hajreddin Barbarossa korábban Hizr Reisz (törökül: Barbaros Hayreddin (Hayrettin) Paşa vagy Hızır Hayreddin (Hayrettin) Paşa; kb. 1478 – 1546. július 4.) hírhedt földközi-tengeri kalóz, majd az Oszmán Birodalom kapudán pasája, azaz főadmirálisa.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Hajreddin Barbarossa pasa · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Hatvan · Többet látni »
Hürrem szultána
Hürrem szultána (oszmán-törökül: خرمسلطان), születési nevén Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka, Európában Rokszolána, Roxa néven emlegettékLeslie P. Peirce,, Oxford University Press US, 1993,, pp.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Hürrem szultána · Többet látni »
Hollókő
Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Hollókő · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Ferenc francia király
I.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és I. Ferenc francia király · Többet látni »
I. Iszmáíl perzsa sah
I.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és I. Iszmáíl perzsa sah · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és I. János magyar király · Többet látni »
I. Mengli Giráj krími kán
I.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és I. Mengli Giráj krími kán · Többet látni »
I. Szelim oszmán szultán
I.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és I. Szelim oszmán szultán · Többet látni »
II. Bajazid oszmán szultán
II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. Bajazid oszmán szultán · Többet látni »
II. Fülöp spanyol király
II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. Fülöp spanyol király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. János magyar király · Többet látni »
II. Joachim brandenburgi választófejedelem
Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. Joachim brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Mehmed oszmán szultán
II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
II. Szelim oszmán szultán
II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és II. Szelim oszmán szultán · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Ipar · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Irak · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Iszlám · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Isztambul · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Jeruzsálem · Többet látni »
Jurisics Miklós
Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Jurisics Miklós · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kalifa · Többet látni »
Kékkő
A kékkői vár rekonstrukciós rajza (17. századi állapot) A kékkői vár Parasztházmakett a játékmúzeumból Kékkő (szlovákul Modrý Kameň, németül Blauenstein) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kékkő · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Közép-Európa · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kőszeg · Többet látni »
Kőszeg ostroma
Kőszeg ostroma a személyesen I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg 1532-es hadjáratának hadi eseménye volt a nyár végén.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kőszeg ostroma · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kereskedelem · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kereszténység · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Krím · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Kurdisztán
Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Kurdisztán · Többet látni »
Lepantói csata
A lepantói csatát 1571.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Lepantói csata · Többet látni »
Losonci István
Losonci István (egyes helyeken: Losonczy; ?– Temesvár, 1552. július 27.) Temesvár kapitánya, nagybirtokos, főnemes.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Losonci István · Többet látni »
Magyar Elektronikus Könyvtár
A Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidítve MEK) „az ország legrégebbi digitális könyvtára”, ingyenes internetes szolgáltatás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar Elektronikus Könyvtár · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar–Török Barátság Park
A Magyar–Török Barátság Park a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar–Török Barátság Park · Többet látni »
Magyar–török háború (1521–26)
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Magyarország · Többet látni »
Mahidevran hatun
Gülbahar Mahidevran hatun (oszmán-törökül ماه دوران, más néven Gülbahar; Kaukázus, 1500 körül – Bursa, 1581. február 3.) I. Szulejmán oszmán szultán ágyasa, Musztafa hercegnek, a kivégzett trónörökösnek anyja.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran hatun · Többet látni »
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mamlúk Birodalom · Többet látni »
Manisa (tartomány)
Manisa tartomány Törökország egyik tartománya az Égei-tengeri régióban, székhelye Manisa városa.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Manisa (tartomány) · Többet látni »
Manisa (település)
Manisa (görögül: Μαγνησία (Magnészia), latinul: Magnesia) Törökország Manisa tartományának székhelye, İzmirtől 36 km-re, az İzmir–Isztambul autópálya mentén fekszik.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Manisa (település) · Többet látni »
Május 18.
Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Május 18. · Többet látni »
Málta
Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Málta · Többet látni »
Málta török ostroma
Málta török ostroma, közismert nevén a nagy ostrom, 1565 májusától szeptemberéig tartott.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Málta török ostroma · Többet látni »
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Máltai lovagrend · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mehmed oszmán herceg
Mehmed herceg (1521–1543) I. Szulejmán oszmán szultán és Hürrem szultána első gyermeke volt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mehmed oszmán herceg · Többet látni »
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mekka · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mihrimah szultána
Mihrimah szultána (Isztambul, 1522. március 31. – Isztambul, 1578. február 4.) oszmán szultána, I. Szulejmán szultán és Hürrem szultána második gyermeke és egyetlen leánya.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mihrimah szultána · Többet látni »
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Miksa magyar király · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Mohácsi csata · Többet látni »
Musztafa oszmán herceg
Musztafa oszmán herceg (Manisa, 1515 – Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran hatun fia.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Musztafa oszmán herceg · Többet látni »
Nándorfehérvár elfoglalása
A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Nándorfehérvár elfoglalása · Többet látni »
Nápolyi-öböl
A Nápolyi-öböl (olaszul Golfo di Napoli) a Tirrén-tenger egyik öble Olaszország délnyugati partja mentén, Campania régióban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Nápolyi-öböl · Többet látni »
Nógrádi vár
A nógrádi vár (Novigrad, azaz Újvár) Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Nógrádi vár · Többet látni »
Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530)
Idősebb Niklas Salm lovon Idősebb Niklas Salm (Obersalm, 1459 k. – Salmhof, 1530. május 4.): Salm-Neuburg grófja, német-római császári hadvezér.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530) · Többet látni »
Nizza
Nizza (franciául: Nice,, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Nizza · Többet látni »
November 6.
Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és November 6. · Többet látni »
Október 14.
Névnapok: Helén, Lívia + Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Liviána, Livianna, Trixi.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Október 14. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán uralkodók listája · Többet látni »
Palásti csata
A palásti csata (szlovákul Bitka pri Plášťovciach) 1552.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Palásti csata · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Palesztina · Többet látni »
Pargali Ibrahim pasa
'''Ibrahim nagyvezír''' múzeummá alakított háza Isztambulban Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Pargali Ibrahim pasa · Többet látni »
Paviai csata (1525)
A paviai csata, amelyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak, a Habsburg–Valois párharc egyik fontos állomása volt, ennek során a franciák – főleg I. Ferenc király rossz döntéseinek következtében – döntő vereséget szenvedtek a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Paviai csata (1525) · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Pápai állam · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Pécs · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Perzsa-öböl · Többet látni »
Razije szultána
Razije szultána (1513 – 1521) oszmán szultána, I. Szulejmán szultán lánya, anyja kilète ismeretlen.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Razije szultána · Többet látni »
Rüsztem pasa
Rüsztem pasa-mecset (előtérben) Rüsztem pasa (Skradin, 1500 körül – Isztambul, 1561. július 10.) kétszeres oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Rüsztem pasa · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Rodosz ostroma (1522)
Rodosz ostroma 1522.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Rodosz ostroma (1522) · Többet látni »
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Rumélia · Többet látni »
Spanyol–török háborúk
Spanyol–török háborúk: A rekonkviszta 1492-ben Granada visszafoglalásával győzelmesen zárult, ezzel a spanyol uralkodók már maguk léptek fel hódítóként az egymással is torzsalkodó észak-afrikai muszlim államokkal szemben és az Újvilágban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Spanyol–török háborúk · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Spanyolország · Többet látni »
Szabács
Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szabács · Többet látni »
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szafavidák · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Székesfehérvár · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szíria · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szent Korona · Többet látni »
Szeptember 30.
Névnapok: Jeromos + Becse, Felícia, Honóra, Honória, Honorina, Honóriusz, Hunor, Izméne, Jeronima, Laborc, Médea, Norina, Örs, Szofi, Szófia, Viktor, Zsófi, Zsófia.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szeptember 30. · Többet látni »
Szeptember 5.
Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szeptember 5. · Többet látni »
Szeptember 6.
Névnapok: Zakariás + Aldán, Bea, Beáta, Csanád, Harkány, Hárkány, Horka, Ida, Magnusz, Manga, Pamína, Noel, Zak.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szeptember 6. · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szerémség · Többet látni »
Szerdár
A szerdár, perzsa nyelven fővezér, katonai vezető az Oszmán Birodalomban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szerdár · Többet látni »
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szigetvár · Többet látni »
Szigetvár ostroma
Szigetvár ostroma 1566.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szigetvár ostroma · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szolnok · Többet látni »
Szondy György (várkapitány)
Szondy György vagy Szondi György (1504. k. – Drégely vára, 1552. július 9.) katona, Drégely várának hős kapitánya volt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szondy György (várkapitány) · Többet látni »
Szulejmán (televíziós sorozat)
A Szulejmán (eredeti címén: Muhteşem Yüzyıl, vagyis Csodálatos század) egy 2011 januárjától 2014 júniusáig vetített török történelmi ihletésű, főműsoridős televíziós sorozat, amelyet a Tims Productions készített, valamint Meral Okay és Yılmaz Şahin írt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »
Szulejmán edirnei szultán
(I.) Szulejmán, (1377 – 1411. február 17.), az Oszmán Birodalom részuralkodója Drinápolyban az oszmán interregnum idején.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán edirnei szultán · Többet látni »
Szulejmán-mecset
A Szulejmán-mecset (törökül: Süleymaniye Camii) a második legnagyobb mecset Isztambulban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán-mecset · Többet látni »
Szulejmáni ajánlat
A szulejmáni ajánlat egy feltételezett, nem bizonyított békeajánlat.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmáni ajánlat · Többet látni »
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Szultán · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Tatárok · Többet látni »
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »
Türbe
Gül Baba türbéje Budapesten. A türbe a prominens személyeknek (szultánok, hadvezérek, vallási vezetők stb., illetve családtagjaik számára) állított sírboltnak, mauzóleumnak az arab ’por’, ’föld’ jelentésű ’turba’ szóból származó török neve.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Türbe · Többet látni »
Tebriz
260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Tebriz · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Temesvár · Többet látni »
Tiziano Vecellio
Tiziano Vecellio (Pieve di Cadore, Veneto, 1488/1490? – Velence, 1576. augusztus 27.) a velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Tiziano, Paolo Veronese (1528–1588) és Tintoretto (1518–1594) legidősebb tagja.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Tiziano Vecellio · Többet látni »
Trabzon (település)
Trabzon (más néven Trapezunt) város Törökország északi részén, a Fekete-tenger partján, Trabzon tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Trabzon (település) · Többet látni »
Tragédia
A tragédia drámai műfaj, az ókorban alakult ki a színjátszással együtt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Tragédia · Többet látni »
Turan Oflazoğlu
Turan Oflazoğlu (ejtsd:, Adana, 1932. –) török drámaíró, költő, kritikus.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Turan Oflazoğlu · Többet látni »
Turbék
Turbék vagy Turbékpuszta Szigetvár külterületi településrésze, amely a városközponttól északkeletre, néhány kilométer távolságra található.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Turbék · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Vörös-tenger
Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Vörös-tenger · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Velencei–török háborúk
A velencei–török háborúk a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom konfliktusai jórészt a dél-európai meleg tengereken, görög, albán, dalmát és egyéb balkáni területeken.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Velencei–török háborúk · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Visegrád · Többet látni »
Wilhelm von Roggendorf
1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Wilhelm von Roggendorf · Többet látni »
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Zimony · Többet látni »
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Többet látni »
1494
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1494 · Többet látni »
1509
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1509 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1520 · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1521 · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1522 · Többet látni »
1525
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1525 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1526 · Többet látni »
1526. évi székesfehérvári országgyűlés
Az 1526.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1526. évi székesfehérvári országgyűlés · Többet látni »
1529
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1529 · Többet látni »
1530
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1530 · Többet látni »
1532
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1532 · Többet látni »
1533
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1533 · Többet látni »
1534
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1534 · Többet látni »
1535
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1535 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1540 · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1541 · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1543 · Többet látni »
1547
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1547 · Többet látni »
1551
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1551 · Többet látni »
1552
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1552 · Többet látni »
1556
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1556 · Többet látni »
1565
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1565 · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1566 · Többet látni »
1571
Nincs leírás.
Új!!: I. Szulejmán oszmán szultán és 1571 · Többet látni »
