Közötti hasonlóságok I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom
I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom 58 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Örményország, Bagdad, Bécs, Bécs ostroma (1529), Bej, Belgrád, Bursa (település), Egri vár, Egyiptom, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Eufrátesz, Földközi-tenger, Hürrem szultána, I. János magyar király, I. Szelim oszmán szultán, II. Bajazid oszmán szultán, II. Mehmed oszmán szultán, II. Szelim oszmán szultán, Irak, Iszlám, Isztambul, Kalifa, Krím, Krími Tatár Kánság, Kurdisztán, Lepantói csata, Magyar Királyság, Magyarország, Mamlúk Birodalom, ..., Málta, Máltai lovagrend, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mohácsi csata, Musztafa oszmán herceg, Oszmán uralkodók listája, Palesztina, Pargali Ibrahim pasa, Pécs, Perzsa-öböl, Rodosz (sziget), Spanyol–török háborúk, Spanyolország, Szafavidák, Székesfehérvár, Szíria, Szerémség, Szigetvár, Szulejmán-mecset, Szultán, Tebriz, Turbék, V. Károly német-római császár, Vörös-tenger, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), Zrínyi Miklós (hadvezér). Bővíteni index (28 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és I. Szulejmán oszmán szultán · Anatólia és Oszmán Birodalom ·
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Örményország és I. Szulejmán oszmán szultán · Örményország és Oszmán Birodalom ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és I. Szulejmán oszmán szultán · Bagdad és Oszmán Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Szulejmán oszmán szultán · Bécs és Oszmán Birodalom ·
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Bécs ostroma (1529) és I. Szulejmán oszmán szultán · Bécs ostroma (1529) és Oszmán Birodalom ·
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Bej és I. Szulejmán oszmán szultán · Bej és Oszmán Birodalom ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és I. Szulejmán oszmán szultán · Belgrád és Oszmán Birodalom ·
Bursa (település)
Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország északnyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa.
Bursa (település) és I. Szulejmán oszmán szultán · Bursa (település) és Oszmán Birodalom ·
Egri vár
Zala György: Az egri vár védelme 1552 A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu ágyú a Dobó István Vármúzeum kiállításán A „Tűzkerék” rekonstruált példánya A vár védőinek mostanáig megismert névsora Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára.
Egri vár és I. Szulejmán oszmán szultán · Egri vár és Oszmán Birodalom ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és I. Szulejmán oszmán szultán · Egyiptom és Oszmán Birodalom ·
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Szulejmán oszmán szultán · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és I. Szulejmán oszmán szultán · Eufrátesz és Oszmán Birodalom ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és I. Szulejmán oszmán szultán · Földközi-tenger és Oszmán Birodalom ·
Hürrem szultána
Hürrem szultána (oszmán-törökül: خرمسلطان), születési nevén Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka, Európában Rokszolána, Roxa néven emlegettékLeslie P. Peirce,, Oxford University Press US, 1993,, pp.
Hürrem szultána és I. Szulejmán oszmán szultán · Hürrem szultána és Oszmán Birodalom ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. János magyar király és Oszmán Birodalom ·
I. Szelim oszmán szultán
I.
I. Szelim oszmán szultán és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
II. Bajazid oszmán szultán
II.
I. Szulejmán oszmán szultán és II. Bajazid oszmán szultán · II. Bajazid oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
II. Mehmed oszmán szultán
II.
I. Szulejmán oszmán szultán és II. Mehmed oszmán szultán · II. Mehmed oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
II. Szelim oszmán szultán
II.
I. Szulejmán oszmán szultán és II. Szelim oszmán szultán · II. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
I. Szulejmán oszmán szultán és Irak · Irak és Oszmán Birodalom ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
I. Szulejmán oszmán szultán és Iszlám · Iszlám és Oszmán Birodalom ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
I. Szulejmán oszmán szultán és Isztambul · Isztambul és Oszmán Birodalom ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
I. Szulejmán oszmán szultán és Kalifa · Kalifa és Oszmán Birodalom ·
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
I. Szulejmán oszmán szultán és Krím · Krím és Oszmán Birodalom ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
I. Szulejmán oszmán szultán és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Oszmán Birodalom ·
Kurdisztán
Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.
I. Szulejmán oszmán szultán és Kurdisztán · Kurdisztán és Oszmán Birodalom ·
Lepantói csata
A lepantói csatát 1571.
I. Szulejmán oszmán szultán és Lepantói csata · Lepantói csata és Oszmán Birodalom ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
I. Szulejmán oszmán szultán és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
I. Szulejmán oszmán szultán és Mamlúk Birodalom · Mamlúk Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Málta
Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.
I. Szulejmán oszmán szultán és Málta · Málta és Oszmán Birodalom ·
Máltai lovagrend
230x230px alt.
I. Szulejmán oszmán szultán és Máltai lovagrend · Máltai lovagrend és Oszmán Birodalom ·
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
I. Szulejmán oszmán szultán és Medina (Szaúd-Arábia) · Medina (Szaúd-Arábia) és Oszmán Birodalom ·
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
I. Szulejmán oszmán szultán és Mekka · Mekka és Oszmán Birodalom ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Szulejmán oszmán szultán és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Musztafa oszmán herceg
Musztafa oszmán herceg (Manisa, 1515 – Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran hatun fia.
I. Szulejmán oszmán szultán és Musztafa oszmán herceg · Musztafa oszmán herceg és Oszmán Birodalom ·
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán uralkodók listája · Oszmán Birodalom és Oszmán uralkodók listája ·
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
I. Szulejmán oszmán szultán és Palesztina · Oszmán Birodalom és Palesztina ·
Pargali Ibrahim pasa
'''Ibrahim nagyvezír''' múzeummá alakított háza Isztambulban Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között.
I. Szulejmán oszmán szultán és Pargali Ibrahim pasa · Oszmán Birodalom és Pargali Ibrahim pasa ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
I. Szulejmán oszmán szultán és Pécs · Oszmán Birodalom és Pécs ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
I. Szulejmán oszmán szultán és Perzsa-öböl · Oszmán Birodalom és Perzsa-öböl ·
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
I. Szulejmán oszmán szultán és Rodosz (sziget) · Oszmán Birodalom és Rodosz (sziget) ·
Spanyol–török háborúk
Spanyol–török háborúk: A rekonkviszta 1492-ben Granada visszafoglalásával győzelmesen zárult, ezzel a spanyol uralkodók már maguk léptek fel hódítóként az egymással is torzsalkodó észak-afrikai muszlim államokkal szemben és az Újvilágban.
I. Szulejmán oszmán szultán és Spanyol–török háborúk · Oszmán Birodalom és Spanyol–török háborúk ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
I. Szulejmán oszmán szultán és Spanyolország · Oszmán Birodalom és Spanyolország ·
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
I. Szulejmán oszmán szultán és Szafavidák · Oszmán Birodalom és Szafavidák ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Szulejmán oszmán szultán és Székesfehérvár · Oszmán Birodalom és Székesfehérvár ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
I. Szulejmán oszmán szultán és Szíria · Oszmán Birodalom és Szíria ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
I. Szulejmán oszmán szultán és Szerémség · Oszmán Birodalom és Szerémség ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
I. Szulejmán oszmán szultán és Szigetvár · Oszmán Birodalom és Szigetvár ·
Szulejmán-mecset
A Szulejmán-mecset (törökül: Süleymaniye Camii) a második legnagyobb mecset Isztambulban.
I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán-mecset · Oszmán Birodalom és Szulejmán-mecset ·
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
I. Szulejmán oszmán szultán és Szultán · Oszmán Birodalom és Szultán ·
Tebriz
260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
I. Szulejmán oszmán szultán és Tebriz · Oszmán Birodalom és Tebriz ·
Turbék
Turbék vagy Turbékpuszta Szigetvár külterületi településrésze, amely a városközponttól északkeletre, néhány kilométer távolságra található.
I. Szulejmán oszmán szultán és Turbék · Oszmán Birodalom és Turbék ·
V. Károly német-római császár
V.
I. Szulejmán oszmán szultán és V. Károly német-római császár · Oszmán Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Vörös-tenger
Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.
I. Szulejmán oszmán szultán és Vörös-tenger · Oszmán Birodalom és Vörös-tenger ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
I. Szulejmán oszmán szultán és Velencei Köztársaság · Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
I. Szulejmán oszmán szultán és Vezír (muszlim méltóság) · Oszmán Birodalom és Vezír (muszlim méltóság) ·
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
I. Szulejmán oszmán szultán és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Oszmán Birodalom és Zrínyi Miklós (hadvezér) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom
- Mi van a közös I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom
- Közötti hasonlóságok I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom
Összehasonlítását I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom
I. Szulejmán oszmán szultán 180 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 58, a Jaccard index 10.55% = 58 / (180 + 370).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: