I. Szelim oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Szelim oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat)

I. Szelim oszmán szultán vs. Szulejmán (televíziós sorozat)

I. A Szulejmán (eredeti címén: Muhteşem Yüzyıl, vagyis Csodálatos század) egy 2011 januárjától 2014 júniusáig vetített török történelmi ihletésű, főműsoridős televíziós sorozat, amelyet a Tims Productions készített, valamint Meral Okay és Yılmaz Şahin írt.

Ajse Hafsza szultána

Ayşe Hafsa szultána, oszmán-török átírásban: حفصہ سلطان; (1470-75 körül – 1534. március 19.) feltehetőleg krími tatár hercegnő, az első oszmán válide szultána 1520 és 1534 között.

Ajse Hafsza szultána és I. Szelim oszmán szultán · Ajse Hafsza szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Amasya (település)

Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa.

Amasya (település) és I. Szelim oszmán szultán · Amasya (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és I. Szelim oszmán szultán · Anatólia és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Ankara

Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.

Ankara és I. Szelim oszmán szultán · Ankara és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Bagdad és I. Szelim oszmán szultán · Bagdad és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Bejhan szultána

Bejhan szultána (Trabzon, ? - Isztambul, 1559) oszmán szultána.

Bejhan szultána és I. Szelim oszmán szultán · Bejhan szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Bursa (település)

Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország északnyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa.

Bursa (település) és I. Szelim oszmán szultán · Bursa (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Damaszkusz és I. Szelim oszmán szultán · Damaszkusz és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Edirne (település)

Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.

Edirne (település) és I. Szelim oszmán szultán · Edirne (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Fatma szultána

Fatma szultána (1500–1573 körül) I. Szelim oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán húga.

Fatma szultána és I. Szelim oszmán szultán · Fatma szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Földközi-tenger és I. Szelim oszmán szultán · Földközi-tenger és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Hatidzse szultána

Hatidzse szultána I. Szelim szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán nővére.

Hatidzse szultána és I. Szelim oszmán szultán · Hatidzse szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

I. Mengli Giráj krími kán

I.

I. Mengli Giráj krími kán és I. Szelim oszmán szultán · I. Mengli Giráj krími kán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

I. Szelim oszmán szultán és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

I. Szelim oszmán szultán és Isztambul · Isztambul és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

I. Szelim oszmán szultán és Magyarország · Magyarország és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Manisa (település)

Manisa (görögül: Μαγνησία (Magnészia), latinul: Magnesia) Törökország Manisa tartományának székhelye, İzmirtől 36 km-re, az İzmir–Isztambul autópálya mentén fekszik.

I. Szelim oszmán szultán és Manisa (település) · Manisa (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

I. Szelim oszmán szultán és Rodosz (sziget) · Rodosz (sziget) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Rumélia

Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.

I. Szelim oszmán szultán és Rumélia · Rumélia és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Sah szultána

Sah szultána (teljes nevén Şah-ı Huban szultána) (1507–1572 körül) I. Szelim oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán húga.

I. Szelim oszmán szultán és Sah szultána · Sah szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Szandzsák

A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.

I. Szelim oszmán szultán és Szandzsák · Szandzsák és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

I. Szelim oszmán szultán és Velencei Köztársaság · Szulejmán (televíziós sorozat) és Velencei Köztársaság · Többet látni »