Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Richárd angol király és Keresztes háborúk

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Richárd angol király és Keresztes háborúk

I. Richárd angol király vs. Keresztes háborúk

I. A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Közötti hasonlóságok I. Richárd angol király és Keresztes háborúk

I. Richárd angol király és Keresztes háborúk 29 közös dolog (a Uniópédia): Anglia, Angol Királyság, Askelón, Bécs, Caesarea Maritima, Egyiptom, Európa, Fulkó jeruzsálemi király, Genova, Guidó jeruzsálemi király, Harmadik keresztes hadjárat, Hattíni csata, I. Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia király, Jaffa, János angol király, Jézus, Jeruzsálem, Jeruzsálemi Királyság, Lyon, Pápa (egyházfő), Szaladin egyiptomi szultán, Szíria, Szerzetes, Türosz, V. Lipót osztrák herceg, VI. Henrik német-római császár, VII. Lajos francia király, 12. század.

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Anglia és I. Richárd angol király · Anglia és Keresztes háborúk · Többet látni »

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és I. Richárd angol király · Angol Királyság és Keresztes háborúk · Többet látni »

Askelón

Askelón (Aszkalán) bibliai város Izraelben, az öt filiszteus város egyike.

Askelón és I. Richárd angol király · Askelón és Keresztes háborúk · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és I. Richárd angol király · Bécs és Keresztes háborúk · Többet látni »

Caesarea Maritima

Caesarea Maritima (görög nyelven: Παράλιος Καισάρεια Paráliosz Kaiszáreia) vagy egyszerűen palesztinai Cézárea történelmi város Izrael tengerpartján.

Caesarea Maritima és I. Richárd angol király · Caesarea Maritima és Keresztes háborúk · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és I. Richárd angol király · Egyiptom és Keresztes háborúk · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Richárd angol király · Európa és Keresztes háborúk · Többet látni »

Fulkó jeruzsálemi király

Fulkó jeruzsálemi király, előtte V. Fulkó anjoui gróf (1090 körül – Akkon, 1143. november 10.) frank nemes, 1109–1129 között Anjou és Touraine grófja, 1110–1129 között Maine társuralkodó grófja, 1131–1143 között Jeruzsálem társuralkodó királya.

Fulkó jeruzsálemi király és I. Richárd angol király · Fulkó jeruzsálemi király és Keresztes háborúk · Többet látni »

Genova

Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.

Genova és I. Richárd angol király · Genova és Keresztes háborúk · Többet látni »

Guidó jeruzsálemi király

Lusignan Guidó jeruzsálemi király és ciprusi úr (1150 vagy 1159/1160 – Nicosia, 1194. július 18.) francia nemes, keresztes lovag, 1186–1192 között előbb Jeruzsálem társuralkodó királya, 1192–1194 között Ciprus ura.

Guidó jeruzsálemi király és I. Richárd angol király · Guidó jeruzsálemi király és Keresztes háborúk · Többet látni »

Harmadik keresztes hadjárat

A harmadik keresztes hadjárat (1189–1192) a nyugati kereszténység három leghatalmasabb államának (Anjou Anglia, Capeting Franciaország, Német-római Birodalom) kísérlete volt a Szentföld visszahódítására a Jeruzsálemi Királyság hadseregének megsemmisülése és a főváros eleste után (1187).

Harmadik keresztes hadjárat és I. Richárd angol király · Harmadik keresztes hadjárat és Keresztes háborúk · Többet látni »

Hattíni csata

A hattíni csata a keresztes háborúk egyik legfontosabb csatája volt, amely 1187.

Hattíni csata és I. Richárd angol király · Hattíni csata és Keresztes háborúk · Többet látni »

I. Frigyes német-római császár

I.

I. Frigyes német-római császár és I. Richárd angol király · I. Frigyes német-római császár és Keresztes háborúk · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

I. Richárd angol király és II. Fülöp Ágost francia király · II. Fülöp Ágost francia király és Keresztes háborúk · Többet látni »

Jaffa

Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.

I. Richárd angol király és Jaffa · Jaffa és Keresztes háborúk · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

I. Richárd angol király és János angol király · János angol király és Keresztes háborúk · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

I. Richárd angol király és Jézus · Jézus és Keresztes háborúk · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

I. Richárd angol király és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Keresztes háborúk · Többet látni »

Jeruzsálemi Királyság

A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.

I. Richárd angol király és Jeruzsálemi Királyság · Jeruzsálemi Királyság és Keresztes háborúk · Többet látni »

Lyon

Lyon (arpitán nyelven Liyon) város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió, Rhône megye és a Lyoni főegyházmegye székhelye.

I. Richárd angol király és Lyon · Keresztes háborúk és Lyon · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

I. Richárd angol király és Pápa (egyházfő) · Keresztes háborúk és Pápa (egyházfő) · Többet látni »

Szaladin egyiptomi szultán

An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb stratégája.

I. Richárd angol király és Szaladin egyiptomi szultán · Keresztes háborúk és Szaladin egyiptomi szultán · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

I. Richárd angol király és Szíria · Keresztes háborúk és Szíria · Többet látni »

Szerzetes

Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.

I. Richárd angol király és Szerzetes · Keresztes háborúk és Szerzetes · Többet látni »

Türosz

Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.

I. Richárd angol király és Türosz · Keresztes háborúk és Türosz · Többet látni »

V. Lipót osztrák herceg

V.

I. Richárd angol király és V. Lipót osztrák herceg · Keresztes háborúk és V. Lipót osztrák herceg · Többet látni »

VI. Henrik német-római császár

VI.

I. Richárd angol király és VI. Henrik német-római császár · Keresztes háborúk és VI. Henrik német-római császár · Többet látni »

VII. Lajos francia király

VII.

I. Richárd angol király és VII. Lajos francia király · Keresztes háborúk és VII. Lajos francia király · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

12. század és I. Richárd angol király · 12. század és Keresztes háborúk · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Richárd angol király és Keresztes háborúk

I. Richárd angol király 92 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztes háborúk 444. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 5.41% = 29 / (92 + 444).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Richárd angol király és Keresztes háborúk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »