I. Pürrhosz épeiroszi király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Pürrhosz épeiroszi király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó

I. Pürrhosz épeiroszi király vs. I. Szeleukosz szeleukida uralkodó

Pürrhosz (Kr. e. 318 k. – Argosz, Kr. e. 272) Épeirosz és rövid ideig Makedónia királya volt, akit leginkább a dél-itáliai görög városállamoknak a Római Köztársaság ellen vívott ún. I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. A széthulló egységes állam keleti szeletét kaparintotta meg hosszú évek háborúi során Szeleukosz, aki győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és I. Pürrhosz épeiroszi király · Anatólia és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

Diadokhosz

A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.

Diadokhosz és I. Pürrhosz épeiroszi király · Diadokhosz és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és I. Pürrhosz épeiroszi király · Egyiptom és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Pürrhosz épeiroszi király · Európa és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

Hegyi Dolores

Hegyi Dolores (Kalocsa, 1934. november 3. –) klasszika-filológus, ókortörténész, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára.

Hegyi Dolores és I. Pürrhosz épeiroszi király · Hegyi Dolores és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

I. Antigonosz makedón király

I.

I. Antigonosz makedón király és I. Pürrhosz épeiroszi király · I. Antigonosz makedón király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

I. Antiokhosz szeleukida uralkodó

I.

I. Antiokhosz szeleukida uralkodó és I. Pürrhosz épeiroszi király · I. Antiokhosz szeleukida uralkodó és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

I. Démétriosz makedón király

I. Démétriosz Poliorkétész (görögül Δημήτριος Πολιορκητής, „városostromló” Kr. e. 337 vagy Kr. e. 336 – Kherszonészosz, Kr. e. 283) ókori hellenisztikus király, az Antigonida dinasztia második tagja, a dinasztiaalapító I. Antigonosz Monophthalmosz fia és társuralkodója volt Kr. e. 306-tól annak Kr. e. 301-ben bekövetkezett haláláig, illetve Makedóniát is uralta Kr. e. 294–287 között. A diadokhoszok háborúiban aktív szerepet vállalt, „Városostromló” jelentésű ragadványnevét (Πολιορκητής – Poliorkétész) Rhodoszon folytatott Kr. e. 305–Kr. e. 304-es hadjáratán nyerte el.

I. Démétriosz makedón király és I. Pürrhosz épeiroszi király · I. Démétriosz makedón király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

I. e. 281

Nincs leírás.

I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 281 · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és I. e. 281 · Többet látni »

I. e. 288

Nincs leírás.

I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 288 · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és I. e. 288 · Többet látni »

I. e. 294

Nincs leírás.

I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 294 · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és I. e. 294 · Többet látni »

I. e. 301

Nincs leírás.

I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 301 · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és I. e. 301 · Többet látni »

I. e. 326

Nincs leírás.

I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 326 · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és I. e. 326 · Többet látni »

I. Ptolemaiosz

I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.

I. Pürrhosz épeiroszi király és I. Ptolemaiosz · I. Ptolemaiosz és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

I. Pürrhosz épeiroszi király és II. Philipposz makedón király · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

I. Pürrhosz épeiroszi király és III. Alexandrosz makedón király · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Ipszoszi csata

Az ipszoszi csatát Kr. e. 301-ben vívták a közép-phrügiai Ipszosz közelében a diadokhoszok.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Ipszoszi csata · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Ipszoszi csata · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Karthágó · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Karthágó · Többet látni »

Kasszandrosz makedón király

Kasszandrosz (Κάσσανδρος, Kr. e. 354 körül – Kr. e. 297) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, Antipatrosz fia, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Kasszandrosz makedón király · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Kasszandrosz makedón király · Többet látni »

Lüszimakhosz

Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Lüszimakhosz · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Lüszimakhosz · Többet látni »

Makedónia

Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Makedónia · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Makedónia · Többet látni »

Ptolemaiosz Keraunosz

Ptolemaiosz Keraunosz (görögül Πτολεμαίος Κεραυνός, Kr. e. 318 – Kr. e. 279 februárja), az ókori Makedónia királya (uralkodott Kr. e. 281–től haláláig), az Egyiptomban dinasztiát alapító I. Ptolemaiosz Szótér harmadik feleségétől, Eurüdikétől származó, legidősebb gyermeke volt.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Ptolemaiosz Keraunosz · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Ptolemaiosz Keraunosz · Többet látni »

Római Köztársaság

A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Római Köztársaság · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Római Köztársaság · Többet látni »

Sarkady János

Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

I. Pürrhosz épeiroszi király és Sarkady János · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Sarkady János · Többet látni »