I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

329 kapcsolatok: A thermidori reakció, Abszolút monarchia, Adriai-tenger, Afrika, Ajaccio, Akasztás, Akko (település), Alessandria (Olaszország), Alexandre de Beauharnais, Alexandria (Egyiptom), Alpok, Amerikai Egyesült Államok, Amiens-i béke, Ancien régime, André Masséna, Antibes, Antikrisztus, Antoine Christophe Saliceti, Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe, Arcolei csata, Arthur Wellesley, Ascension-sziget, Asperni csata, Augusztus 15., Austerlitzi csata, Autun, Auxonne, Az Első Francia Császárság marsalljainak listája, Államtanács (Franciaország), Ötödik koalíciós háború, Élisa Bonaparte, Bajorország, Banque de France, Bassanói csaták, Bécs, Bécsi kongresszus, Bíboros, Beauharnais Hortenzia holland királyné, Becsületrend (Franciaország), Belgium, Berezinai csata, Berlin, Berzsenyi Dániel, Bonaparte-ház, Bonmot, Borogyinói csata, Boulogne-sur-Mer, Bourbon-ház, Brest, Brienne-le-Château, ..., Brigg (hajó), Brit Királyi Haditengerészet, Brumaire 18–19-i államcsíny, Caius Iulius Caesar, Campo Formió-i béke, Carlo Buonaparte, Caroline Bonaparte, Castiglionei csata, Cádiz, Céh, Champs-Élysées, Charles Leclerc (tábornok), Charles Pierre François Augereau, Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord, Claude François de Malet, Code Napoléon, Concorde tér, Deizmus, Dezideráta svéd királyné, Dragonyos, Ebro (folyó), Egyesült Királyság, Egyháztartomány, Egyiptomi hadjárat, El-Arís, Elba (sziget), Első Francia Császárság, Első Köztársaság (Franciaország), Első koalíciós háború, Emancipáció, Emmanuel Joseph Sieyès, Erfurt, Eugène de Beauharnais, Európa, Európa történelme, Eylaui csata (1807), Fath-Ali perzsa sah, Félszigeti háború, Földközi-tenger, Felperzselt föld taktikája, Finisterre-foki csata, Finn Nagyhercegség, Finnország, Fontainebleau, Francia direktórium, Francia forradalom, Francia Királyság, Francia nyelv, Franciaország császára, Franciaország uralkodóinak listája, Franciák, Friedlandi csata, Galícia, Gallikanizmus, Gáza, Gebhard Leberecht von Blücher, Genova, Genovai Köztársaság, George Byron, Gerilla-hadviselés, Gettó, Grande Armée, Grenoble, Guadeloupe, Guyana, Győri csata, Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg, Hadosztály, Haifa, Haiti, Harmadik koalíciós háború, Havasalföld, Háború és béke (regény), Helikon Zsebkönyvek, Hispano-Amerika, HMS Bellerophon (1786), Hohenlindeni csata, Holland Királyság, Horatio Nelson, I. Ferenc magyar király, I. Károly frank császár, I. Lajos Fülöp francia király, I. Lajos holland király, I. Sándor orosz cár, II. Napóleon francia császár, III. Frigyes Vilmos porosz király, III. Napóleon francia császár, III. Szelim oszmán szultán, India, Inn (folyó), Invalidusok háza (Párizs), Iszlám, Itália uralkodóinak listája, Itáliai hadjárat (1796–1797), Itáliai Királyság (1805–1814), IV. Károly spanyol király, Jacques-Louis David, Jaffa, Jakobinus klub, Jan Henryk Dąbrowski, Jénai csata, Jérôme Bonaparte, Jón-szigetek, Józef Antoni Poniatowski, József spanyol király, Júlia spanyol királyné, Jean Jacques Régis de Cambacérès, Jean Lannes, Jean Victor Moreau, Jean-Andoche Junot, Jean-Baptiste Kléber, Jean-François Champollion, Jean-Jacques Dessalines, Joachim Murat, Jogrendszer, Joseph Fouché, Jozefina francia császárné, Kairó, Kalinyingrádi terület, Karib-térség, Karintia, Karl Mack von Leiberich, Karl Philipp zu Schwarzenberg, Kazinczy Ferenc, Königsberg (Poroszország), Könnyűlovasság, Közel-Kelet, Kereszténység, Kisnemes, Klemens Wenzel Lothar von Metternich, Konkordátum, Kontinentális zárlat, Korzika, Korzikai nyelv, Korzikaiak, Krajna (Szlovénia), La Maddalena, La Manche, Latin nyelv, Lengyelország himnusza, Leoben, Letizia Ramolino, Lignyi csata, Lipcse (Németország), Lipcsei csata, Lodi csata, Lombardia, Lombardia vaskoronája, Longwood (Szent Ilona), Louis Antoine de Bourbon–Condé, Louis Charles Antoine Desaix, Louis Nicolas Davout, Louis-Alexandre Berthier, Lovasság, Lucien Bonaparte, Lunéville-i béke, Madrid, Maiszúri Királyság, Malmaison, Mamlúk, Marengói csata, Martinique, Mauritius, Maximilien de Robespierre, Május 5., Málta, Mária Lujza francia császárné, Második koalíciós háború, Mecklenburgi Lujza porosz királyné, Michel Ney, Mihail Illarionovics Kutuzov, Milánó, Milánói dóm, Moldva (fejedelemség), Montenottei csata, Morvaország, Moszkva, Nacionalizmus, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, Napóleoni háborúk, Narancsok háborúja, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németalföld, Nílusi csata, Nemzetállam, Nemzeti Konvent, Nicolas Jean-de-Dieu Soult, Nizza, Notre-Dame-székesegyház (Párizs), Nyeman (folyó), Olasz nyelv, Olaszország történelme, Ormea, Orosz Birodalom, Orosz ortodox egyház, Oroszországi hadjárat (1812), Oszmán Birodalom, Osztrák Császárság, Pasquale Paoli, Paul Barras, Pauline Bonaparte, Pápai állam, Párizs, Pestis, Pierre Charles Silvestre de Villeneuve, Pierre-Simon de Laplace, Piramisok csatája, Pireneusok, Portoferraio, Portugália, Pozsonyi béke (1805), Protestantizmus, Rabszolgaság, Rajna, Rajnai Szövetség (1806), Réunion, Róma, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Reform, Rivoli csata, Roger Ducos, Rosette-i kő, Royalizmus, Saint-Cloud, Saorge, Savona, Sárgaláz, Schönbrunni béke, Slavkov u Brna, Spanyol Birodalom, Spanyolország, Svábföld, Svájc, Svédország, Szajna, Szárd Királyság, Száz nap, Széchenyi István, Szíria, Szenátus (Franciaország), Szent Ilona (terület), Szmolenszki csata (1812), Törvény (jogszabály), Törvény előtti egyenlőség, Tüzérség, Tilsiti béke, Toszkána, Toulon, Toussaint Louverture, Trafalgari csata, Tuileriák palotája, Ulm, Ulmi csata, Valence (Drôme), Varsó, Varsói Hercegség, Vének tanácsa, Velence (Olaszország), Velencei Köztársaság, Vendée-i háború, Vesztfáliai Királyság, VI. János portugál király, VI. Piusz pápa, VII. Ferdinánd spanyol király, VII. Piusz pápa, Wagrami csata, Walchereni hadjárat, Waterloo (Belgium), Waterlooi csata, XIV. Károly János svéd király, XVI. Lajos francia király, XVIII. Lajos francia király, Znaimi csata, Zsidók, 16. század, 1769, 1821. Bővíteni index (279 több) » « Shrink index

A thermidori reakció

Fehérterror 1795. A jakobinusok és a sans-culotte-ok terrorját – főleg Dél-Franciaországban – a royalisták fehér terrorja váltotta fel A thermidori reakció kifejezés az 1790-es évek végén honosodott meg, maga a „reakció” szó korábban csak természettudományokban volt ismert.

Új!!: I. Napóleon francia császár és A thermidori reakció · Többet látni »

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Abszolút monarchia · Többet látni »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Adriai-tenger · Többet látni »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Afrika · Többet látni »

Ajaccio

Ajaccio (IPA:, korzikai nyelven Aiacciu, IPA:, ajacciói dialektusban Aghjacciu) város Franciaországban, Korzika szigetének fővárosa, egyúttal Corse-du-Sud megye székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ajaccio · Többet látni »

Akasztás

Pisanello: Szent Anasztázia freskó részlete (Verona) Az akasztás az ember felakasztása a nyakánál fogva, kötéllel.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Akasztás · Többet látni »

Akko (település)

Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban Ptolemaiosz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre, görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā) több mint négyezer éve lakott város Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Akko (település) · Többet látni »

Alessandria (Olaszország)

Alessandria (piemonti nyelven Lissandria, vagy Lisòndria, a városi dialektusban viszont Alessandria név használatos) település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megye székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alessandria (Olaszország) · Többet látni »

Alexandre de Beauharnais

Alexandre François Marie de Beauharnais (Fort-Royal, Martinique, 1760. május 28. – Párizs, 1794. július 23.) francia arisztokrata, Beauharnais vikomtja, a francia királyi haderő tisztje, a forradalmi hadsereg tábornoka, majd a forradalmi Nemzetgyűlés elnöke.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alexandre de Beauharnais · Többet látni »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alpok · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Amiens-i béke

Az amiens-i béke (1802. március 25.) Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és a Egyesült Tartományok által a franciaországi Amiens-ben Napoleon Bonaparte és III. György által aláírt szerződés, amely 14 hónapra békét teremtett Európában a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Amiens-i béke · Többet látni »

Ancien régime

Francia területi terjeszkedés (1552-1798) Az ancien régime francia kifejezés, jelentése régi rendszer.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ancien régime · Többet látni »

André Masséna

André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.

Új!!: I. Napóleon francia császár és André Masséna · Többet látni »

Antibes

Antibes város Dél-Franciaországban, a Francia Riviérán.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antibes · Többet látni »

Antikrisztus

Az Antikrisztus és az ördög - részlet Luca Signorelli https://en.wikipedia.org/wiki/File:Luca_signorelli,_cappella_di_san_brizio,_predica_e_punizione_dell%27anticristo_01.jpg Az Antikrisztus prédikációja című festményéből (1501) Az antikrisztus a görög ἀντίχριστος antikhrisztosz fordítatlan átvétele, keresztény fogalom.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antikrisztus · Többet látni »

Antoine Christophe Saliceti

Antoine Christophe Saliceti (eredeti nevén: Antonio Cristoforo Saliceti, korzikai nyelven: Antoniu Cristufaru Saliceti; Saliceto, 1757. augusztus 26. – Nápoly, 1809. december 23.) francia politikus és diplomata a francia forradalom és az első császárság idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antoine Christophe Saliceti · Többet látni »

Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe

Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe (Chaumousey (Vosges), 1761. február 19. – Párizs, 1840. február 2.) gróf, francia államférfi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe · Többet látni »

Arcolei csata

Az arcolei csata, más néven az arcolei híd csatája (1796. november 15–17.); Napoléon Bonaparte tábornok itáliai hadjáratának egyik nagy jelentőségű csatája, mellyel elvágta az osztrák seregek visszavonulásának útját az észak-itáliai Arcole falu mellett.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Arcolei csata · Többet látni »

Arthur Wellesley

Arthur Wellesley, Wellington hercege (1769. május 1. – 1852. szeptember 14.) angol-ír katona és politikus, a napóleoni háborúk egyik kiemelkedő hadvezére, aki a waterlooi csatában legyőzte Napóleont.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Arthur Wellesley · Többet látni »

Ascension-sziget

Ascension (angol név) az Atlanti-óceánon található sziget 1600 kilométerre Afrika és 2250 kilométerre Brazília partjaitól.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ascension-sziget · Többet látni »

Asperni csata

Az asperni csata (más néven aspern–esslingi csata vagy esslingi csata; 1809. május 21–22.) a francia és az osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Asperni csata · Többet látni »

Augusztus 15.

Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Augusztus 15. · Többet látni »

Austerlitzi csata

Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Austerlitzi csata · Többet látni »

Autun

Autun település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Autun · Többet látni »

Auxonne

Auxonne település Franciaországban, Côte-d’Or megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Auxonne · Többet látni »

Az Első Francia Császárság marsalljainak listája

Marsallbot az Első Császárság idején Az Első Francia Császárság idején I. Napóleon 26 császári marsallt (Maréchal de l’Empire) nevezett ki.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Az Első Francia Császárság marsalljainak listája · Többet látni »

Államtanács (Franciaország)

Az Államtanács bejárata Az Államtanács (franciául:Conseil d'État) Franciaországban egy különleges állami szerv.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Államtanács (Franciaország) · Többet látni »

Ötödik koalíciós háború

Az ötödik franciaellenes koalíció létrehozásának a fő kezdeményezője a Habsburg Birodalom volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ötödik koalíciós háború · Többet látni »

Élisa Bonaparte

Marie-Anne-Élisa Bonaparte eredeti olasz nevén Maria Anna Elisa Buonaparte (Ajaccio, 1777. január 3. – Villa Vicentina, 1820. augusztus 7.); Bonaparte Napóleon életben maradt húgai közül a legidősebb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Élisa Bonaparte · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bajorország · Többet látni »

Banque de France

A Banque de France Franciaország központi bankja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Banque de France · Többet látni »

Bassanói csaták

A bassanói csaták 1796 őszén zajlottak le az itáliai hadszíntéren Bassano del Grappa mellett, a Bonaparte Napóleon tábornok vezette francia sereg és az osztrákok között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bassanói csaták · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bécs · Többet látni »

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bécsi kongresszus · Többet látni »

Bíboros

A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bíboros · Többet látni »

Beauharnais Hortenzia holland királyné

Hortense Eugénie Cécile de Beauharnais (Párizs, 1783. április 10. – Arenenberg kastély, Thurgau kanton, 1837. október 5.); francia grófkisasszony, Joséphine de Beauharnais leánya, Louis Bonapartéval kötött házassága révén a francia császári család tagja, császári hercegné (princesse de France), III. Napóleon császár anyja, 1806–10 között Hollandia királynéja, 1814-től Saint-Leu (ma: Saint-Leu-la-Forêt) hercegnője (duchesse de Saint-Leu).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Beauharnais Hortenzia holland királyné · Többet látni »

Becsületrend (Franciaország)

A franciaországi Becsületrend (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, amelyet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapított 1802-ben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Becsületrend (Franciaország) · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Belgium · Többet látni »

Berezinai csata

A berezinai csata (vagy Beresina) 1812.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Berezinai csata · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Berlin · Többet látni »

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Berzsenyi Dániel · Többet látni »

Bonaparte-ház

Bonaparte, olaszul Buonaparte, I. Napóleon francia császár révén híressé vált olasz–francia család.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bonaparte-ház · Többet látni »

Bonmot

A bonmot (a francia bon mot, azaz ’jó szó’ kifejezésből) irodalmi kifejezés, amely legszűkebb értelmében rövid, mindössze egy-két szóból álló, egy helyzetet humorosan, találóan jellemző tréfás mondás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bonmot · Többet látni »

Borogyinói csata

''A borogyinói csatatéren'', részlet Bozserjanov ''A Nagy Honvédő Háború'' sorozatából, 1911 A csata emlékműve A borogyinói csata (1812. szeptember 7.; az Oroszországban használt julián naptár szerint augusztus 26.) a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Borogyinói csata · Többet látni »

Boulogne-sur-Mer

Boulogne-sur-Mer település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében, Étaplestől északra.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Boulogne-sur-Mer · Többet látni »

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bourbon-ház · Többet látni »

Brest

Brest (kiejtése breszt, franciául, bretonul) város Franciaországban, Bretagne nyugati részén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brest · Többet látni »

Brienne-le-Château

Brienne-le-Château település Franciaországban, Aube megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brienne-le-Château · Többet látni »

Brigg (hajó)

A ''Lady Washington'' brigg Kalifornia déli partjainál 2005-ben A hajózásban a brigg kétárbócos, keresztvitorlázatú, 200-500 tonna vízkiszorítású hadi v. kereskedelmi hajó.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brigg (hajó) · Többet látni »

Brit Királyi Haditengerészet

A Brit Királyi Haditengerészet, hivatalos nevén Királyi Haditengerészet (angolul Royal Navy, rövidítve RN) az Egyesült Királyság haderejének legidősebb ágazata.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brit Királyi Haditengerészet · Többet látni »

Brumaire 18–19-i államcsíny

Bonaparte Napoleon tábornok Egyiptomban A brumaire 18–19-i államcsíny (1799. november 9–10., lásd még: francia forradalmi naptár) Bonaparte Napóleon tábornok sikeres hatalomátvétele, amellyel Franciaországban megdöntötte a direktóriumi kormányzási rendszert és a saját egyeduralmát biztosító konzulátusi rendszert állította helyébe.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brumaire 18–19-i államcsíny · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Caius Iulius Caesar · Többet látni »

Campo Formió-i béke

A Campo Formió-i békét 1797.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Campo Formió-i béke · Többet látni »

Carlo Buonaparte

Carlo Maria Buonaparte (korzikaiul Carlu Maria Buonaparte) (* Ajaccio, Korzika, 1746. március 29. – † Montpellier, Franciaország, 1785. február 24.) I. Napóleon apja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Carlo Buonaparte · Többet látni »

Caroline Bonaparte

Marie-Annonciade-Caroline Bonaparte eredeti olasz nevén Maria Nunziata Carolina Buonaparte (Ajaccio, 1782. március 25. – Firenze, 1839. május 18.); Napóleon legfiatalabb húga, Joachim Murat marsall felesége, ennek révén Nápoly királynéja (1808-1815).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Caroline Bonaparte · Többet látni »

Castiglionei csata

A castiglionei csata az első koalíciós háborúk idején zajlott le 1796.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Castiglionei csata · Többet látni »

Cádiz

Cádiz (ejtsd: „kádisz”, a helyi nyelvjárásban „káj”, IPA) város Délnyugat-Spanyolországban, Andalúziában, Cádiz tartomány székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Cádiz · Többet látni »

Céh

Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Céh · Többet látni »

Champs-Élysées

A Champs-Élysées, teljes nevén Avenue des Champs-Élysées (kiejtése: Sa(n)zelizé) a francia főváros, Párizs legismertebb és legelőkelőbb sugárútja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Champs-Élysées · Többet látni »

Charles Leclerc (tábornok)

Charles Victoire Emmanuel Leclerc d’Ostin (Pontoise, 1772. március 17. – Haiti, 1802. november 2.) francia tábornok.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Charles Leclerc (tábornok) · Többet látni »

Charles Pierre François Augereau

Charles Pierre François Augereau (Faubourg Saint-Marceau, 1757. október 21. – Párizs, 1816. június 12.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Charles Pierre François Augereau · Többet látni »

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord

Talleyrand címere Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (kiejtése: ʃaʁl moʁis də tal(ɛ)ʁɑ̃ peʁiɡɔʁ; röviden, közkeletűen Talleyrand; kiejtése kb. tal(e)ran) (Párizs, 1754. február 2. – Párizs, 1838. május 17.) Autun püspöke, Périgord, majd Benevento (1806), utána Dino (1815) hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord · Többet látni »

Claude François de Malet

Claude François de Malet (Dole, Franche-Comté, 1754. június 28. – Párizs, 1812. október 29.) francia tábornok, Napóleon oroszországi hadjárata idején a császár elleni úgynevezett Malet-összeesküvés fő szervezője.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Claude François de Malet · Többet látni »

Code Napoléon

A törvénykönyv 1804-es kiadásának első oldala A Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyve, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil) francia polgárjogi törvénykönyv, amelyet 1804-ben iktattak törvénybe és módosításokkal ma is hatályban van.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Code Napoléon · Többet látni »

Concorde tér

200px A Concorde tér fontos csomópont Párizs északi felén, közel a Szajnához.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Concorde tér · Többet látni »

Deizmus

David Hume A deizmus egy olyan istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan egy legfelsőbb lényben, mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt ő teremtette, de tagadják, hogy ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Deizmus · Többet látni »

Dezideráta svéd királyné

Dezideráta svéd és norvég királyné (Bernardine-Eugénie-Désirée Clary; Marseille, 1777. november 8. – Stockholm, 1860. december 17.) marseille-i selyemkereskedő család leányaként született.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Dezideráta svéd királyné · Többet látni »

Dragonyos

A dragonyosok eredetileg gyalogoskatonák voltak, akik a csatában lóháton közlekedtek, de ha harcra került a sor, leszálltak, és gyalogszerrel hadakoztak.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Dragonyos · Többet látni »

Ebro (folyó)

Az Ebro (katalánul Ebre, latin (H)iberum vagy (H)iberus, am. „ibér folyó”) folyó az Ibériai-félsziget északi részén, a Pireneusoktól délre.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ebro (folyó) · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Egyesült Királyság · Többet látni »

Egyháztartomány

Az egyháztartomány egyházkormányzati egység a katolikus egyházban, mely több, általában szomszédos egyházmegyéből áll.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Egyháztartomány · Többet látni »

Egyiptomi hadjárat

A „piramisok csatája”, Louis-François, Baron Lejeune festményén (1808) Az egyiptomi hadjárat (1798–1801) Napoléon Bonaparte tábornok hadjárata Egyiptom és Szíria ellen, amely során megpróbálta megtörni az angolok indiai uralmát.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Egyiptomi hadjárat · Többet látni »

El-Arís

El-Arís (arabul: العريش) város Északkelet-Egyiptomban, a Földközi-tenger partján.

Új!!: I. Napóleon francia császár és El-Arís · Többet látni »

Elba (sziget)

Elba (latinul Ilva) sziget a Földközi-tengerben, az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobbik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Elba (sziget) · Többet látni »

Első Francia Császárság

A Francia Császárság egy történelmi francia államalakulat, amely 1804 és 1814 között (valamint száz nap erejéig 1815-ben) állt fenn, Bonaparte Napóleon uralkodása alatt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Első Francia Császárság · Többet látni »

Első Köztársaság (Franciaország)

A francia történelemben az Első Köztársaság (hivatalosan a Francia Köztársaság) azt a történelmi államalakulatot jelöli, amit 1792.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Első Köztársaság (Franciaország) · Többet látni »

Első koalíciós háború

Az első koalíciós háború 1792 és 1797 között zajlott le a Francia Köztársaság és egy több államból álló koalíció között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Első koalíciós háború · Többet látni »

Emancipáció

Az emancipáció (felszabadítás) szó a latin " " kifejezésből ered, melynek jelentése "függetlenné válni a kéztől" (például a gyermeknek az apja, a rabszolgának a gazdája kezétől – vagyis felszabadulni ezek uralma alól).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Emancipáció · Többet látni »

Emmanuel Joseph Sieyès

Emmanuel Joseph Sieyès abbé (Fréjus, 1748. május 3. – Párizs, 1836. június 20.) Chartres püspöki helynöke.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Emmanuel Joseph Sieyès · Többet látni »

Erfurt

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Erfurt · Többet látni »

Eugène de Beauharnais

Eugène Beauharnais, Andrea Appiani festménye, 1800. körül Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt). A történészek megítélése szerint Napóleon családtagjai közül ő volt az egyik legtehetségesebb politikus és hadvezér.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Eugène de Beauharnais · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Európa · Többet látni »

Európa történelme

Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Európa történelme · Többet látni »

Eylaui csata (1807)

Lovasság az eylaui csatában Lovas gránátosok a csatában Az eylaui csata (1807. február 7–8.) Napóleon seregeinek a negyedik koalíció ellen vívott egyik ütközete.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Eylaui csata (1807) · Többet látni »

Fath-Ali perzsa sah

Fath-Ali (Dámgán, 1772. szeptember 5. – Iszfahán, 1834. október 23.) perzsa sah 1797-től haláláig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Fath-Ali perzsa sah · Többet látni »

Félszigeti háború

Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Félszigeti háború · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Földközi-tenger · Többet látni »

Felperzselt föld taktikája

Égő kuvaiti olajkutak 1991-ben. A kutakat visszavonuló iraki katonák gyújtották fel. A felperzselt föld taktikája vagy egyszerűen felperzselt föld (angolul scorched earth) főként háborúk során használt katonai taktikai kifejezés.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Felperzselt föld taktikája · Többet látni »

Finisterre-foki csata

A Finisterre-foki csata 1805.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Finisterre-foki csata · Többet látni »

Finn Nagyhercegség

A Finn Nagyhercegség (finnül Suomen suuriruhtinaskunta, svédül Storfurstendömet Finland, latinul Magnus Ducatus Finlandiæ, oroszul Великое княжество Финляндское, Velikoye knyazhestvo Finlyandskoye) a mai Finnország jogelődje volt 1809 és 1917 között az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként, az orosz cár irányítása alatt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Finn Nagyhercegség · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Finnország · Többet látni »

Fontainebleau

Fontainebleau (kiejtés: fɔ̃tɛnblo), franciaországi város Seine-et-Marne megyében, az azonos nevű kerület (arrondissement) és kanton központja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Fontainebleau · Többet látni »

Francia direktórium

A francia direktórium egy politikai rendszer és egy történelmi korszak neve, amely lezárta az 1789-ben kezdődött francia forradalom első, erőszakosabb szakaszát (1789–1791. aug. 10.), és konszolidálta az új rendszert.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia direktórium · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia forradalom · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia Királyság · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország császára

A francia császár (franciául: Empereur des Français) az Első és a Második Francia Császárság uralkodója volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Franciaország császára · Többet látni »

Franciaország uralkodóinak listája

Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Franciaország uralkodóinak listája · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Franciák · Többet látni »

Friedlandi csata

A friedlandi csata A friedlandi csata (1807. június 14.) Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Friedlandi csata · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Galícia · Többet látni »

Gallikanizmus

A gallikanizmus francia egyházpolitikai irányzat, amelynek célja az volt, hogy a pápa hatalmát a francia egyházban visszaszorítsa, illetve hogy francia nemzeti egyházat hozzon létre.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Gallikanizmus · Többet látni »

Gáza

Gáza, más néven Gázaváros a Palesztin Autonóm Területek Gázai övezetének legnagyobb települése és székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Gáza · Többet látni »

Gebhard Leberecht von Blücher

Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában. Beceneve Előre marsall (Marschall Vorwärts) volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Gebhard Leberecht von Blücher · Többet látni »

Genova

Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Genova · Többet látni »

Genovai Köztársaság

A Genovai Köztársaság (olaszul: Repubblica di Genova) független állam volt a 11. századtól 1797-ig Itália északnyugati részén, Liguriában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Genovai Köztársaság · Többet látni »

George Byron

George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead (London, 1788. január 22. – Meszolóngi, Görögország, 1824. április 19.) Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

Új!!: I. Napóleon francia császár és George Byron · Többet látni »

Gerilla-hadviselés

A gerilla-hadviselés olyan katonai módszer, amely során kis létszámú, mozgékony, fegyveres csoport meglepetésszerű támadást hajt végre nagyobb létszámú és emiatt általában kevésbé mozgékony katonai egység ellen.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Gerilla-hadviselés · Többet látni »

Gettó

A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Gettó · Többet látni »

Grande Armée

A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Grande Armée · Többet látni »

Grenoble

Grenoble város Franciaország délkeleti részén, Isère megye székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Grenoble · Többet látni »

Guadeloupe

Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Guadeloupe · Többet látni »

Guyana

Guyana vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Guyana · Többet látni »

Győri csata

A győri csata vagy kismegyeri csata Kismegyeren 1809.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Győri csata · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Habsburg–Tescheni Károly Lajos (született Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg, teljes nevén Károly Lajos János József Lőrinc,; Firenze, 1771. szeptember 5. – Bécs, 1847. április 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Lipót német-római császár és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki Teschen első hercege, császári tábornagy, a napóleoni háborúk jelentős hadvezére és hadszervezője, továbbá katonai szakíró, az Osztrák–Németalföld kormányzója a fleurusi csatavesztésig (1794), valamint a Német Lovagrend 54. Nagymestere.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg · Többet látni »

Hadosztály

NATO térképészeti jelölése a baráti hadosztályra A hadosztály általában 2-4 dandárból vagy ezredből álló harcászati katonai egység, a legkisebb önálló hadműködésekre képesített seregrész.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hadosztály · Többet látni »

Haifa

Haifa (Heifá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Haifa · Többet látni »

Haiti

Haiti vagy hivatalosan Haiti Köztársaság (francia: République d'Haïti; haiti kreol: Repiblik d Ayiti) a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Haiti · Többet látni »

Harmadik koalíciós háború

A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Harmadik koalíciós háború · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Havasalföld · Többet látni »

Háború és béke (regény)

A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Háború és béke (regény) · Többet látni »

Helikon Zsebkönyvek

A Helikon zsebkönyvek egy 2015-ben indult könyvsorozat, a Helikon Kiadó gondozásában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Helikon Zsebkönyvek · Többet látni »

Hispano-Amerika

10px 2% Hispán-Amerika vagy Spanyol-Amerika (spanyolul Hispanoamérica vagy América Hispana) az Amerikai Kontinens spanyol nyelvű országainak nem földrajzi alapú összefoglaló elnevezése.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hispano-Amerika · Többet látni »

HMS Bellerophon (1786)

HMS Bellerophon a Brit Királyi Haditengerészet Arrogant osztályú 74 ágyús sorhajója volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és HMS Bellerophon (1786) · Többet látni »

Hohenlindeni csata

A hohenlindeni csata a második koalíciós háború döntő ütközete a francia és osztrák csapatok között, a Münchentől keletre fekvő Hohenlinden község mellett.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hohenlindeni csata · Többet látni »

Holland Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hollandia.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Holland Királyság · Többet látni »

Horatio Nelson

Lord Horatio Nelson (Burnham Thorpe (Norfolk, Anglia), 1758. szeptember 29. – Trafalgar-fok (Cabo Trafalgar, Andalúzia délnyugati partjánál), 1805. október 21.) angol altengernagy, a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka, a Bath-rend lovagja, a napóleoni háborúk során több fontos tengeri ütközet, köztük a döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére (e csatában maga is életét vesztette).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Horatio Nelson · Többet látni »

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Ferenc magyar király · Többet látni »

I. Károly frank császár

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Károly frank császár · Többet látni »

I. Lajos Fülöp francia király

Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans) (Párizs, 1773. október 6. – Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.), Chartres grófja, a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia királyi herceg, „Egyenlőség Fülöp” („Philippe-Égalité”) herceg (1747–1793) fia, 1773–1785-ig Valois hercege, 1785–1793-ig Chartres hercege, 1793–1830-ig III. Lajos Fülöp néven Orléans hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Lajos Fülöp francia király · Többet látni »

I. Lajos holland király

Louis Bonaparte magyarul Bonaparte Lajos (Ajaccio, 1778. szeptember 2. – Livorno, Itália, 1846. július 25.) francia katona, I. Napóleon francia császár harmadik életben maradt fivére, 1806–1810 között Hollandia királya, III. Napóleon császár apja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Lajos holland király · Többet látni »

I. Sándor orosz cár

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Sándor orosz cár · Többet látni »

II. Napóleon francia császár

II.

Új!!: I. Napóleon francia császár és II. Napóleon francia császár · Többet látni »

III. Frigyes Vilmos porosz király

III.

Új!!: I. Napóleon francia császár és III. Frigyes Vilmos porosz király · Többet látni »

III. Napóleon francia császár

III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.

Új!!: I. Napóleon francia császár és III. Napóleon francia császár · Többet látni »

III. Szelim oszmán szultán

III.

Új!!: I. Napóleon francia császár és III. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és India · Többet látni »

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Inn (folyó) · Többet látni »

Invalidusok háza (Párizs)

Az Invalidusok háza (franciául: Les Invalides, más nevén: Hôtel national des Invalides vagy Hôtel des Invalides) egy épületegyüttes Párizs VII. kerületében, amelyben jelenleg Franciaország hadtörténetéhez kapcsolódó emlékművek és múzeumok találhatóak.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Invalidusok háza (Párizs) · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Iszlám · Többet látni »

Itália uralkodóinak listája

Itália területe, amely többé-kevésbé a mai Olaszország államterületével esik egybe, a Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után megközelítőleg 1400 éven át kisebb-nagyobb államokra és városállamokra tagolódott.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Itália uralkodóinak listája · Többet látni »

Itáliai hadjárat (1796–1797)

Az itáliai hadjárat (1796–1797) a Bonaparte tábornok által vezetett katonai műveletek sorozata, amelyeket az ún.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Itáliai hadjárat (1796–1797) · Többet látni »

Itáliai Királyság (1805–1814)

Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Itáliai Királyság (1805–1814) · Többet látni »

IV. Károly spanyol király

IV.

Új!!: I. Napóleon francia császár és IV. Károly spanyol király · Többet látni »

Jacques-Louis David

Jacques-Louis David (Párizs, 1748. augusztus 30. – Brüsszel, 1825. december 29.) francia festő, a klasszicizmus vezéralakja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jacques-Louis David · Többet látni »

Jaffa

Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jaffa · Többet látni »

Jakobinus klub

A Jakobinus klub ülése a domonkos-rendi kolostor könyvtárában (1791) A Jakobinus klub volt a francia forradalom leghíresebb klubja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jakobinus klub · Többet látni »

Jan Henryk Dąbrowski

Jan H. Dąbrowski 1818 előtt készült portréja Jan Henryk Dąbrowski (Pierzchowice, 1755, augusztus 29. – Winna Góra, 1818. június 6.) lengyel tábornok és nemzeti hős.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jan Henryk Dąbrowski · Többet látni »

Jénai csata

A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jénai csata · Többet látni »

Jérôme Bonaparte

Jérôme Bonaparte eredeti olasz nevén Roland Buonaparte (Ajaccio, 1784. november 15. – Vilgénis kastély Massy, 1860. június 24.), Vesztfália királya, Franciaország marsallja, I. Napóleon legfiatalabb öccse, a testvérek közül az egyetlen, akinek a pályafutása átnyúlt Charles-Louis Bonaparte (a későbbi III. Napóleon) második francia császárságába.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jérôme Bonaparte · Többet látni »

Jón-szigetek

A Jón-szigetek hagyományos régiói - a közigazgatási régióhoz a déli Kíthira nem tartozik hozzá (angol nyelvű térkép) A Jón-szigetek (görögül Ιόνια νησιά, olaszul Isle Ionie) szigetcsoport Görögország nyugati részében, az ország 13 közigazgatási régiójának egyike.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jón-szigetek · Többet látni »

Józef Antoni Poniatowski

Józef Antoni Poniatowski (Bécs. 1762. május 7. – 1813. október 19.) lengyel herceg, francia marsall, Andrzej Poniatowski lengyel herceg fia, II. Szaniszló Ágost lengyel király unokaöccse.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Józef Antoni Poniatowski · Többet látni »

József spanyol király

Joseph Bonaparte eredeti olasz nevén Joseph Buonaparte, magyar nyelven Bonaparte József (Corte, 1768. január 7. – Firenze, 1844. július 28.), József néven nápolyi, majd spanyol király, ügyvéd, diplomata, katona, Napoléon Bonaparte bátyja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és József spanyol király · Többet látni »

Júlia spanyol királyné

Marie Julie Clary (Marseille, 1771. december 26. – Firenze, 1845. április 7.) Ír felmenőkkel is rendelkező édesapa, François Clary és második felesége, Françoise Rose Somis harmadik leányaként és hetedik gyermekeként.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Júlia spanyol királyné · Többet látni »

Jean Jacques Régis de Cambacérès

Jean Jacques Régis de Cambacérès (Montpellier, 1753. október 18. – Párizs, 1824. március 5.) pármai herceg és a francia császárság kancellárja I. Napóleon idejében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean Jacques Régis de Cambacérès · Többet látni »

Jean Lannes

Jean Lannes (Lectoure (Gers), 1769. április 11. – Bécs, 1809. május 31.) francia katonatiszt, Franciaország marsallja, Montebello hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean Lannes · Többet látni »

Jean Victor Moreau

Jean Victor Moreau (Morlaix, 1763. február 14. – Louny, Csehország, 1813. szeptember 2.) francia tábornok, Napoléon Bonaparte tábornokot segítette hatalomra, de később riválisa lett és száműzték az Amerikai Egyesült Államokba, halála után, 1814-ben posztumusz elismerésképpen Franciaország marsalljává nevezték ki.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean Victor Moreau · Többet látni »

Jean-Andoche Junot

Jean-Andoche Junot (Bussy-le-Grand, Côte-d’Or, 1771. szeptember 24. – Montbard, Côte-d’Or, 1813. július 29.) a francia katonatiszt, Napoléon Bonaparte tábornok adjutánsa, a forradalmi háborúk és a napóleoni háborúk tábornoka, 1807-től Abrantes hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean-Andoche Junot · Többet látni »

Jean-Baptiste Kléber

Jean-Baptiste Kléber (Strasbourg, 1753. március 9. – Kairó, 1800. június 14.) francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean-Baptiste Kléber · Többet látni »

Jean-François Champollion

Jean-François Champollion (Figeac, Lot megye, 1790. december 23. – Párizs, 1832. március 4.) francia klasszika-filológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean-François Champollion · Többet látni »

Jean-Jacques Dessalines

Jean-Jacques Dessalines (haiti kreol nyelven: Janjak Desalin, Grande-Rivière-du-Nord, 1758. szeptember 20. – Port-au-Prince, 1806. október 17.) a haiti forradalom egyik vezére és a független Haiti első vezetője, 1804-től haláláig I. Jakab néven az ország császára.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean-Jacques Dessalines · Többet látni »

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I. Joachim néven nápolyi király.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Joachim Murat · Többet látni »

Jogrendszer

A jogrendszer szűkebb értelemben egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jogrendszer · Többet látni »

Joseph Fouché

Joseph Fouché (Le Pellerin, 1759. május 21. – Trieszt, 1820. december 26.) francia politikus, az 1789-ben kirobbant francia forradalom idején jakobinus nemzetgyűlési képviselő, a Direktórium, a Konzulátus, a napóleoni császárság és a restaurált Bourbon királyság alatt rendőrminiszter, Otranto hercege (duc d’Otrante), a köpönyegforgatás és politikai túlélés nagy művésze.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Joseph Fouché · Többet látni »

Jozefina francia császárné

Joséphine de Beauharnais (magyarosan Jozefina, született Marie Josèphe Rose Tascher de La Pagerie; Les Trois-Îlets, Francia Királyság, 1763. június 23. – Rueil-Malmaison, Francia Királyság, 1814. május 29.), I. Napóleon francia császár első feleségeként Franciaország császárnéja hitvese 1804-es trónra léptétől 1810-es válásukig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jozefina francia császárné · Többet látni »

Kairó

Kairó ((al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kairó · Többet látni »

Kalinyingrádi terület

A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kalinyingrádi terület · Többet látni »

Karib-térség

Kis-Antillák Dominika partvidéke A Karib-térség vagy Karibi-térség (más néven Karib-szigetek vagy Karibi-szigetek) észak-, illetve közép-amerikai szigetcsoport.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Karib-térség · Többet látni »

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Karintia · Többet látni »

Karl Mack von Leiberich

Karl Mack von Leiberich, báró (Nennslingen, 1752. augusztus 25. – Sankt Pölten 1828. december 22.) osztrák tábornok, a legemlékezetesebb tette a hadtörténetben az, hogy az ulmi csatában kapitulált Napóleon seregei előtt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Karl Mack von Leiberich · Többet látni »

Karl Philipp zu Schwarzenberg

Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (Karl Philipp Fürst zu Schwarzenberg) (Bécs, 1771. április 15. – Lipcse, 1820. október 15.) a Schwarzenberg-házból való osztrák herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós haderő főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Karl Philipp zu Schwarzenberg · Többet látni »

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kazinczy Ferenc · Többet látni »

Königsberg (Poroszország)

Königsberg (németül hivatalosan Königsberg in Preußen, régies magyar nevén Königsberga), 1946 óta Kalinyingrád, lengyelül Królewiec, litvánul Karaliaučius, latinul Regiomontum a Balti-tenger partjához közel, a Prégel folyó a Friss túrzásba való torkolatánál fekvő egykori porosz, majd német kikötő- és kereskedőváros, hanzaváros, a Német Lovagrend, majd Poroszország és Németország egyik fontos tartományi és kulturális központja, 1701-től a porosz királyok koronázóvárosa, a 20.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Königsberg (Poroszország) · Többet látni »

Könnyűlovasság

Magyar huszár a 19. században. August von Pettenkofen műve, 1857. madraszi könnyűlovasság egyik szovárja 1845. körül. A könnyűlovasság kevés fegyverrel és védőfelszereléssel ellátott, lovakon közlekedő katonákból állt össze.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Könnyűlovasság · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Közel-Kelet · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kereszténység · Többet látni »

Kisnemes

A kisnemesek a feudalizmus ideje alatt a nemességnek egy nagy létszámú csoportját alkották.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kisnemes · Többet látni »

Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Klemens Wenzel Lothar von Metternich · Többet látni »

Konkordátum

A konkordátum (latinul concordatum, 'összehangolás'): a Szentszék és egy állam kétoldalú megállapodása, amely a kapcsolatok egész körét rendezi, tartós jelleggel, ünnepélyes formában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Konkordátum · Többet látni »

Kontinentális zárlat

A kontinentális zárlatot Napóleon császár rendelte el a kontinentális Európa körül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kontinentális zárlat · Többet látni »

Korzika

Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Korzika · Többet látni »

Korzikai nyelv

A korzikai nyelv vagy korz nyelv újlatin nyelvváltozat, amelyet a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén beszélnek.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Korzikai nyelv · Többet látni »

Korzikaiak

A korzikaiak vagy korzok a Korzikát lakó újlatin nyelvű népcsoport.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Korzikaiak · Többet látni »

Krajna (Szlovénia)

Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »

La Maddalena

La Maddalena település Olaszországban, Szardínia régióban, Olbia-Tempio megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és La Maddalena · Többet látni »

La Manche

A La Manche (jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével.

Új!!: I. Napóleon francia császár és La Manche · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Latin nyelv · Többet látni »

Lengyelország himnusza

Lengyelország himnusza A lengyel himnuszt Józef Wybicki író-politikus írta 1797-ben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lengyelország himnusza · Többet látni »

Leoben

Leoben osztrák város, Stájerország Leobeni járásának központja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Leoben · Többet látni »

Letizia Ramolino

Maria-Letizia Buonaparte/Bonaparte (született Ramolino/Romolini; Ajaccio, Korzika, Genovai Köztársaság, 1750. (vagy 1749.) augusztus 24 – Róma, Pápai állam, 1836. február 2.), leggyakrabban: Letizia Bonaparte, korzikai nemesasszony, I. Napóleon francia császár édesanyja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Letizia Ramolino · Többet látni »

Lignyi csata

A lignyi csata 1815.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lignyi csata · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Lipcsei csata

A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lipcsei csata · Többet látni »

Lodi csata

A lodi csata az első koalíciós háború egyik ütközete volt 1796.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lodi csata · Többet látni »

Lombardia

Lombardia Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lombardia · Többet látni »

Lombardia vaskoronája

Lombardia vaskoronája A Monzai Katedrális Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lombardia vaskoronája · Többet látni »

Longwood (Szent Ilona)

Longwood Longwood Szent Ilona (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) egyik körzete a sziget északkeleti részén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Longwood (Szent Ilona) · Többet látni »

Louis Antoine de Bourbon–Condé

Louis Antoine Henri de Bourbon–Condé (Chantilly, 1772. augusztus 2. – Vincennes, 1804. március 21.), a Bourbon-ház Condé ágából származó francia „királyi vérből való” herceg (prince du sang), VII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis Antoine de Bourbon–Condé · Többet látni »

Louis Charles Antoine Desaix

Louis Charles Antoine Desaix (Ayat-sur-Sioule (Puy-de-Dôme, Auvergne), 1768. augusztus 17. – Marengó (Piemont), 1800. június 14.) francia tábornok és katonai vezető a forradalmi és a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis Charles Antoine Desaix · Többet látni »

Louis Nicolas Davout

Louis Nicolas d'Avout (Annoux (Yonne), 1770. május 10. – Savigny-sur-Orge (Essonne), 1823. június 1.) ismertebb nevén Davout, Auerstädt és Eggmühl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmühl), francia tábornok, a napóleoni háborúk marsallja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis Nicolas Davout · Többet látni »

Louis-Alexandre Berthier

Louis-Alexandre Berthier (Versailles, 1753. november 20. – Bamberg, 1815. június 1.), 1804-től Franciaország marsallja, Neuchâtel, Valangin és Wagram hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis-Alexandre Berthier · Többet látni »

Lovasság

Lovasság – Bugac, 2014 A lovasság lovon mozgó, lóhátról főleg szálfegyverekkel (kard, lándzsa, dzsida) harcoló haderő elnevezése, amely korábban minden nagy hadsereg fontos része volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lovasság · Többet látni »

Lucien Bonaparte

Lucien Bonaparte eredeti olasz nevén Luciano Buonaparte (Ajaccio, 1775. május 21. – Viterbo, 1840. június 29.) Napoléon Bonaparte öccse, akinek mint az Ötszázak Tanácsa elnökének része volt abban, hogy Napoléon Bonaparte tábornokot Saint-Cloud-ban brumaire 19-én (1799. november 10.) a Köztársaság Első Konzuljává választották.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lucien Bonaparte · Többet látni »

Lunéville-i béke

A Német-római Birodalom területi veszteségei az 1801-es lunéville-e békeszerződésben A lunéville-i béke (1801. február 9.): Franciaország és a Habsburg Birodalom által Lunéville francia városban, a Beauvau-Craon palotában megkötött különbéke a második koalíció Bonaparte Napóleon elleni háborúja idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lunéville-i béke · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Madrid · Többet látni »

Maiszúri Királyság

Az 1897 és 1912 között épült maiszúri palota A Maiszúri Királyság (angolul Kingdom of Mysore) dél-indiai monarchia volt, amelyet a Vodejar (angol átírás szerint Wodeyar) dinasztia alapított a 14. század végén és uralt egészen India függetlenné válásáig, 1947-ig, amikor a területe India részévé vált.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Maiszúri Királyság · Többet látni »

Malmaison

A malmaisoni kastély Malmaison híres kastély Franciaországban, Párizstól 12 km-re északnyugatra, a Szajna bal partján.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Malmaison · Többet látni »

Mamlúk

A mamlúk (elavult átírásban: mameluk) arab eredetű szó, jelentése rabszolga.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mamlúk · Többet látni »

Marengói csata

A marengói csata Napoléon Bonaparte tábornok második, 1799–1800-as itáliai hadjáratának döntő ütközete volt, a második koalíció elleni háború keretén belül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Marengói csata · Többet látni »

Martinique

Martinique (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Martinique · Többet látni »

Mauritius

Mauritius vagy hivatalos nevén Mauritiusi Köztársaság (francia: République de Maurice, angol: Republic of Mauritius) kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól kb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mauritius · Többet látni »

Maximilien de Robespierre

Maximilien François Marie Isidore de Robespierre (IPA) (Arras, 1758. május 6. – Párizs, 1794. július 28.), francia ügyvéd, politikus, forradalmár, a jakobinus diktatúra vezéralakja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Maximilien de Robespierre · Többet látni »

Május 5.

Névnapok: Györgyi + Angelus, Angelusz, Árvácska, Erna, Ernella, Gotárd, Gothárd, Györe, György, Györgyike, Györk, Györke, Iduna, Irén, Iréne, Irina, Judit, Jutka, Jutta, Kocsárd, Merima, Nyék, Piusz, Viola.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Május 5. · Többet látni »

Málta

Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Málta · Többet látni »

Mária Lujza francia császárné

Ausztriai Mária Lujza (teljes nevén Mária Ludovika Leopoldina Franciska Terézia Jozefa Luca; Bécs, Habsburg Birodalom, 1791. december 12. – Parma, Parmai Hercegség, 1847. december 17.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Napóleon francia császár második feleségeként Franciaország császárnéja 1810-től hitvese 1814-es lemondatásáig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mária Lujza francia császárné · Többet látni »

Második koalíciós háború

A második koalíciós háborúban egy több államból álló koalíció támadta meg a Francia Köztársaságot, 1799-ben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Második koalíciós háború · Többet látni »

Mecklenburgi Lujza porosz királyné

Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18. – Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mecklenburgi Lujza porosz királyné · Többet látni »

Michel Ney

Michel Ney (Saarlouis, 1769. január 10. – Párizs, 1815. december 7.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Michel Ney · Többet látni »

Mihail Illarionovics Kutuzov

Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (cirill betűkkel Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов, Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka, kora egyik legjelentősebb katonai zsenije.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mihail Illarionovics Kutuzov · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Milánó · Többet látni »

Milánói dóm

A milánói dóm (lombard nyelven Domm de Milan) a város legnagyobb és leghíresebb egyházi építménye, a Milánói főegyházmegye főszékesegyháza, az olasz gótika egyik mesterműve.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Milánói dóm · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Montenottei csata

A montenottei csata 1796.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Montenottei csata · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Morvaország · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Moszkva · Többet látni »

Nacionalizmus

A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nacionalizmus · Többet látni »

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”) elődjének 1801.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Narancsok háborúja

A narancsok háborúja (spanyolul: Guerra de las Naranjas, portugálul: Guerra das Laranjas, franciául: Guerre des Oranges) (1801. május 20. – június 6.), rövid konfliktus, amelynek során Franciaország és Spanyolország háborút viselt Portugália ellen.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Narancsok háborúja · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Németalföld · Többet látni »

Nílusi csata

A nílusi csata, vagy más néven abukíri tengeri csata 1798.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nílusi csata · Többet látni »

Nemzetállam

A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nemzetállam · Többet látni »

Nemzeti Konvent

Területi képviselői mandátum Nemzeti Konvent (röviden: Konvent) nevet kapta a francia forradalom idején az alkotmányos monarchia 1792.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nemzeti Konvent · Többet látni »

Nicolas Jean-de-Dieu Soult

Nicolas Jean-de-Dieu Soult (Saint-Amans-la-Bastide, 1769. március 29. – Saint-Amans-la-Bastide 1851. november 26.), francia katonatiszt, a napóleoni háborúk hadvezére, 1804-től Franciaország marsallja, 1807-től Dalmácia hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nicolas Jean-de-Dieu Soult · Többet látni »

Nizza

Nizza (franciául: Nice,, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nizza · Többet látni »

Notre-Dame-székesegyház (Párizs)

A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Notre-Dame-székesegyház (Párizs) · Többet látni »

Nyeman (folyó)

A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nyeman (folyó) · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Olaszország történelme · Többet látni »

Ormea

Ormea település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ormea · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom · Többet látni »

Orosz ortodox egyház

Az Orosz Ortodox Egyház jelenleg a legnagyobb ortodox egyház.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Orosz ortodox egyház · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Osztrák Császárság · Többet látni »

Pasquale Paoli

Pasquale Paoli Pasquale Paoli (Pascal Paoli) (Morosaglia, Korzika, 1725. április 6. – London környéke, 1807. február 5.) korzikai szabadsághős.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pasquale Paoli · Többet látni »

Paul Barras

Paul Barras, vicomte de Barras, teljes nevén Paul François Jean Nicolas de Barras (Fox-Amphoux, 1755. június 30. – Chaillot, Párizs, 1829. január 22.) a francia forradalom fontos szereplője, a Direktórium befolyásos tagja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Paul Barras · Többet látni »

Pauline Bonaparte

Marie-Pauline Bonaparte, eredeti olasz nevén Maria Paola Buonaparte (Ajaccio, 1780. október 20. – Firenze, 1825. június 9.) a Bonaparte-házból származó francia császári hercegnő, Guastalla uralkodó hercegnője, házassága révén Borghese hercegné, Sulmona és Rossano hercegnéje.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pauline Bonaparte · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pápai állam · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Párizs · Többet látni »

Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pestis · Többet látni »

Pierre Charles Silvestre de Villeneuve

Pierre Charles Silvestre de Villeneuve (Valensole, 1763. december 31. - Rennes, 1806. április 22.) francia altengernagy.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pierre Charles Silvestre de Villeneuve · Többet látni »

Pierre-Simon de Laplace

Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »

Piramisok csatája

A piramisok csatája (1798. július 21.) az egyiptomi mamelukok és török, valamint a francia haderőnek a Nílus folyó nyugati partján fekvő Embebeh (Imbába) közelében vívott ütközete.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Piramisok csatája · Többet látni »

Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pireneusok · Többet látni »

Portoferraio

Portoferraio település Olaszországban, Toszkána régióban, Livorno megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Portoferraio · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Portugália · Többet látni »

Pozsonyi béke (1805)

A pozsonyi béke (1805. december 26.) a Napóleon császár ellen létrejött harmadik koalíciónak az austerlitzi csata után a Francia Császárság és a Osztrák Császárság között megkötött különbéke.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pozsonyi béke (1805) · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Protestantizmus · Többet látni »

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rabszolgaság · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rajna · Többet látni »

Rajnai Szövetség (1806)

A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rajnai Szövetség (1806) · Többet látni »

Réunion

Réunion (ejtsd: réünion) vulkáni sziget az Indiai-óceánban Madagaszkártól keletre, Franciaország tengeren túli megyéje.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Réunion · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Római Birodalom · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Római katolikus egyház · Többet látni »

Reform

Reform a réginek átalakítása valamely új eszme, elv aktív keresztülvitelével.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Reform · Többet látni »

Rivoli csata

A rivoli csata 1797.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rivoli csata · Többet látni »

Roger Ducos

Pierre Roger Ducos (Dax, 1747. július 25. – Ulm, 1816. március 16.) gróf, francia államférfi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Roger Ducos · Többet látni »

Rosette-i kő

A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rosette-i kő · Többet látni »

Royalizmus

A royalizmus szó jelentése: királypárti.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Royalizmus · Többet látni »

Saint-Cloud

Saint-Cloud város Hauts-de-Seine francia megyében, a Szajna bal partja fölött emelkedő 30–90 méter magas fennsíkon.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Saint-Cloud · Többet látni »

Saorge

Saorge település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Saorge · Többet látni »

Savona

Savona város Észak-Olaszországban, Liguria régió tengerpartján, az azonos nevű, Savona megye székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Savona · Többet látni »

Sárgaláz

A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Sárgaláz · Többet látni »

Schönbrunni béke

A schönbrunni béke vagy más néven bécsi béke (1809. október 14.) a Schönbrunnban aláírt békeszerződés.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Schönbrunni béke · Többet látni »

Slavkov u Brna

Slavkov u Brna (történelmi nevén Austerlitz) egy kisváros Brnótól keletre a Dél-morvaországi kerületben, a Cseh Köztársaság területén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Slavkov u Brna · Többet látni »

Spanyol Birodalom

A Spanyol Birodalom (ismert még mint Hispán Monarchia vagy Katolikus Monarchia), Spanyolország és elődállamai által irányított gyarmatbirodalom volt 1492 és 1898 között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Spanyol Birodalom · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Többet látni »

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Svábföld · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Svájc · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Svédország · Többet látni »

Szajna

A Szajna (franciául la Seine) folyó Franciaország területén, az ország legismertebb, legjelentősebb folyója.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szajna · Többet látni »

Szárd Királyság

A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szárd Királyság · Többet látni »

Száz nap

Száz nap vagy száznapos uralom (franciául Cent-Jours) a francia történelemben az 1815.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Száz nap · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Széchenyi István · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szíria · Többet látni »

Szenátus (Franciaország)

A párizsi Luxembourg-palota, a szenátus székháza A szenátus ülésterme ''(hémicycle)'' A szenátus (franciául le Sénat) a kétkamarás francia parlamenti rendszer felsőháza, amely az alsóházat jelentő nemzetgyűléssel együtt alkotja a törvényhozó hatalmat.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szenátus (Franciaország) · Többet látni »

Szent Ilona (terület)

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szent Ilona (terület) · Többet látni »

Szmolenszki csata (1812)

A szmolenszki csata 1812.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szmolenszki csata (1812) · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Törvény előtti egyenlőség

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (U.S. Supreme Court) épülete. A nyugati homlokzaton található az "Equal justice under law" felirat. A törvény előtti egyenlőség vagy angolul Equal justice under law kifejezés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága épületén található, Washington városban.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Törvény előtti egyenlőség · Többet látni »

Tüzérség

Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Tüzérség · Többet látni »

Tilsiti béke

A két császár találkozásának színhelye A tilsiti béke (1807. július 7.–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Tilsiti béke · Többet látni »

Toszkána

Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Toszkána · Többet látni »

Toulon

A város látképe a Mont Faron-ról Toulon (kiejt:; okcitán nyelv provanszál dialektusában: Tolon vagy Touloun) nagyváros Franciaország déli részén, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Toulon · Többet látni »

Toussaint Louverture

François-Dominique Toussaint Louverture François-Dominique Toussaint Louverture (1743. május 20. – 1803. április 7.) felszabadított rabszolga, a haiti forradalom legkiemelkedőbb vezetője, majd ennek nyomán Saint-Domingue (Haiti akkori elnevezése) kormányzója.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Toussaint Louverture · Többet látni »

Trafalgari csata

A trafalgari csata (1805. október 21.) a napóleoni háborúk és a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri ütközete, mely vitathatatlanná tette Nagy-Britannia tengerek fölötti uralmát.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Trafalgari csata · Többet látni »

Tuileriák palotája

A Tuileriák palotája 1865 környékén. Balról jobbra: déli szárny, az Óra pavilon (pavillon de l’Horloge), északi szárny, a színház pavilon, a Gépek galériája (la galerie des Machines), a Marsan pavilon (pavillon de Marsan). Jobbra a körhinta (Caroussel) tere folytatódik. A Tuileriák palotája és kertje A Tuileriák palotája vagy röviden Tuileriák,; (szó szerint „a tetőcserépgyárak palotája”) a francia uralkodók lakhelye volt Párizsban.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Tuileriák palotája · Többet látni »

Ulm

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ulm · Többet látni »

Ulmi csata

Az ulmi csata 1805.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ulmi csata · Többet látni »

Valence (Drôme)

Valence (IPA:, okszitánul Valença) város Rhône-Alpes régióban.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Valence (Drôme) · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Varsó · Többet látni »

Varsói Hercegség

A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Varsói Hercegség · Többet látni »

Vének tanácsa

A vének tanácsa az ókortól idős tagokból álló, meghatározott döntési hatáskörrel rendelkező testületekre utalt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Vének tanácsa · Többet látni »

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Velence (Olaszország) · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Vendée-i háború

A vendée-i háború 1793 márciusa és 1796.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Vendée-i háború · Többet látni »

Vesztfáliai Királyság

A Vesztfáliai Királyság (németül Königreich Westphalen, franciául Royaume de Westphalie) egy rövid életű királyság volt 1807 és 1813 között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Vesztfáliai Királyság · Többet látni »

VI. János portugál király

VI.

Új!!: I. Napóleon francia császár és VI. János portugál király · Többet látni »

VI. Piusz pápa

VI.

Új!!: I. Napóleon francia császár és VI. Piusz pápa · Többet látni »

VII. Ferdinánd spanyol király

VII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és VII. Ferdinánd spanyol király · Többet látni »

VII. Piusz pápa

VII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és VII. Piusz pápa · Többet látni »

Wagrami csata

A wagrami csata (1809. július 5–6.) a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Wagrami csata · Többet látni »

Walchereni hadjárat

A walchereni hadjárat egy sikertelen brit expedíció volt Hollandiában 1809-ben, azzal a céllal, hogy egy frontot nyissanak az osztrák birodalom megsegítésére az ötödik koalíciós háború idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Walchereni hadjárat · Többet látni »

Waterloo (Belgium)

Waterloo belga település a vallon Vallon-Brabant tartomány területén, Nivelles körzetben található.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Waterloo (Belgium) · Többet látni »

Waterlooi csata

Az 1815.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata · Többet látni »

XIV. Károly János svéd király

Jean Baptiste Bernadotte (Pau, 1763. január 26. – Stockholm, 1844. március 8.) francia marsall, XIV.

Új!!: I. Napóleon francia császár és XIV. Károly János svéd király · Többet látni »

XVI. Lajos francia király

Lajos Ágost (Versailles, Francia Királyság, 1754. augusztus 23. – Párizs, Francia Köztársaság, 1793. január 21.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Berry hercege, aki Franciaország dauphinje 1765 és 1774 között, majd Franciaország királya XVI.

Új!!: I. Napóleon francia császár és XVI. Lajos francia király · Többet látni »

XVIII. Lajos francia király

XVIII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és XVIII. Lajos francia király · Többet látni »

Znaimi csata

A znaimi csata Károly főherceg és Napóleon császár csapatai között zajlott le 1809.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Znaimi csata · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Zsidók · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 16. század · Többet látni »

1769

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1769 · Többet látni »

1821

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1821 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek