KimenőBeérkező

🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!

Tartalomjegyzék

1. 327 kapcsolatok: A thermidori reakció, Abszolút monarchia, Adriai-tenger, Afrika, Ajaccio, Akasztás, Akko (település), Alessandria (Olaszország), Alexandre de Beauharnais, Alexandria (Egyiptom), Alpok, Amerikai Egyesült Államok, Amiens-i béke, Ancien régime, André Masséna, Antibes, Antikrisztus, Antoine Christophe Saliceti, Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe, Arcolei csata, Arthur Wellesley, Ascension-sziget, Asperni csata, Augusztus 15., Austerlitzi csata, Autun, Auxonne, Az Első Francia Császárság marsalljainak listája, Államtanács (Franciaország), Ötödik koalíciós háború, Élisa Bonaparte, Bajorország, Banque de France, Bassanói csaták, Bécs, Bécsi kongresszus, Bíboros, Beauharnais Hortenzia holland királyné, Becsületrend (Franciaország), Belgium, Berezinai csata, Berlin, Berzsenyi Dániel, Bonaparte-ház, Bonmot, Borogyinói csata, Boulogne-sur-Mer, Bourbon-ház, Brest, Brienne-le-Château, ... Bővíteni index (277 több) » « Shrink index

2. 1769-ben született személyek
3. 18. századi francia katonák
4. 1821-ben elhunyt személyek
5. Az Első Francia Császárság marsalljai
6. Bonaparte-ház
7. Francia hadvezérek
8. Napóleon

A thermidori reakció

Fehérterror 1795. A jakobinusok és a sans-culotte-ok terrorját – főleg Dél-Franciaországban – a royalisták fehér terrorja váltotta fel A thermidori reakció kifejezés az 1790-es évek végén honosodott meg, maga a „reakció” szó korábban csak természettudományokban volt ismert.

Megnézni I. Napóleon francia császár és A thermidori reakció

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Abszolút monarchia

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Adriai-tenger

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Afrika

Ajaccio

Ajaccio (IPA:, korzikai nyelven Aiacciu, IPA:, ajacciói dialektusban Aghjacciu) város Franciaországban, Korzika szigetének fővárosa, egyúttal Corse-du-Sud megye székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ajaccio

Akasztás

Pisanello: Szent Anasztázia freskó részlete (Verona) Az akasztás az ember felakasztása a nyakánál fogva, kötéllel.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Akasztás

Akko (település)

Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban Ptolemaiosz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre, görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā) több mint négyezer éve lakott város Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Akko (település)

Alessandria (Olaszország)

Alessandria (piemonti nyelven Lissandria, vagy Lisòndria, a városi dialektusban viszont Alessandria név használatos) település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megye székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Alessandria (Olaszország)

Alexandre de Beauharnais

Alexandre François Marie de Beauharnais (Fort-Royal, Martinique, 1760. május 28. – Párizs, 1794. július 23.) francia arisztokrata, Beauharnais vikomtja, a francia királyi haderő tisztje, a forradalmi hadsereg tábornoka, majd a forradalmi Nemzetgyűlés elnöke.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Alexandre de Beauharnais

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Alexandria (Egyiptom)

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Alpok

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Amerikai Egyesült Államok

Amiens-i béke

Az amiens-i béke (1802. március 25.) Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és a Egyesült Tartományok által a franciaországi Amiens-ben Napoleon Bonaparte és III. György által aláírt szerződés, amely 14 hónapra békét teremtett Európában a napóleoni háborúk idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Amiens-i béke

Ancien régime

Francia területi terjeszkedés (1552-1798) Az ancien régime francia kifejezés, jelentése régi rendszer.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ancien régime

André Masséna

André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.

Megnézni I. Napóleon francia császár és André Masséna

Antibes

Antibes város Dél-Franciaországban, a Francia Riviérán.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Antibes

Antikrisztus

Az Antikrisztus és az ördög - részlet Luca Signorelli https://en.wikipedia.org/wiki/File:Luca_signorelli,_cappella_di_san_brizio,_predica_e_punizione_dell%27anticristo_01.jpg Az Antikrisztus prédikációja című festményéből (1501) Az antikrisztus a görög ἀντίχριστος antikhrisztosz fordítatlan átvétele, keresztény fogalom.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Antikrisztus

Antoine Christophe Saliceti

Antoine Christophe Saliceti (eredeti nevén: Antonio Cristoforo Saliceti, korzikai nyelven: Antoniu Cristufaru Saliceti; Saliceto, 1757. augusztus 26. – Nápoly, 1809. december 23.) francia politikus és diplomata a francia forradalom és az első császárság idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Antoine Christophe Saliceti

Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe

Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe (Chaumousey (Vosges), 1761. február 19. – Párizs, 1840. február 2.) gróf, francia államférfi.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Antoine Jacques Claude Joseph Boulay de la Meurthe

Arcolei csata

Az arcolei csata, más néven az arcolei híd csatája (1796. november 15–17.); Napoléon Bonaparte tábornok itáliai hadjáratának egyik nagy jelentőségű csatája, mellyel elvágta az osztrák seregek visszavonulásának útját az észak-itáliai Arcole falu mellett.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Arcolei csata

Arthur Wellesley

Arthur Wellesley, Wellington hercege (1769. május 1. – 1852. szeptember 14.) angol-ír katona és politikus, a napóleoni háborúk egyik kiemelkedő hadvezére, aki a waterlooi csatában legyőzte Napóleont.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Arthur Wellesley

Ascension-sziget

Ascension (angol név) az Atlanti-óceánon található sziget 1600 kilométerre Afrika és 2250 kilométerre Brazília partjaitól.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ascension-sziget

Asperni csata

Az asperni csata (más néven aspern–esslingi csata vagy esslingi csata; 1809. május 21–22.) a francia és az osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Asperni csata

Augusztus 15.

Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Augusztus 15.

Austerlitzi csata

Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Austerlitzi csata

Autun

Autun település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Autun

Auxonne

Auxonne település Franciaországban, Côte-d’Or megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Auxonne

Az Első Francia Császárság marsalljainak listája

Marsallbot az Első Császárság idején Az Első Francia Császárság idején I. Napóleon 26 császári marsallt (Maréchal de l’Empire) nevezett ki.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Az Első Francia Császárság marsalljainak listája

Államtanács (Franciaország)

Az Államtanács bejárata Az Államtanács (franciául:Conseil d'État) Franciaországban egy különleges állami szerv.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Államtanács (Franciaország)

Ötödik koalíciós háború

Az ötödik franciaellenes koalíció létrehozásának a fő kezdeményezője a Habsburg Birodalom volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ötödik koalíciós háború

Élisa Bonaparte

Marie-Anne-Élisa Bonaparte eredeti olasz nevén Maria Anna Elisa Buonaparte (Ajaccio, 1777. január 3. – Villa Vicentina, 1820. augusztus 7.); Bonaparte Napóleon életben maradt húgai közül a legidősebb.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Élisa Bonaparte

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bajorország

Banque de France

A Banque de France Franciaország központi bankja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Banque de France

Bassanói csaták

A bassanói csaták 1796 őszén zajlottak le az itáliai hadszíntéren Bassano del Grappa mellett, a Bonaparte Napóleon tábornok vezette francia sereg és az osztrákok között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bassanói csaták

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bécs

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bécsi kongresszus

Bíboros

A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bíboros

Beauharnais Hortenzia holland királyné

Hortense Eugénie Cécile de Beauharnais (Párizs, 1783. április 10. – Arenenberg kastély, Thurgau kanton, 1837. október 5.); francia grófkisasszony, Joséphine de Beauharnais leánya, Louis Bonapartéval kötött házassága révén a francia császári család tagja, császári hercegné (princesse de France), III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Beauharnais Hortenzia holland királyné

Becsületrend (Franciaország)

A franciaországi Becsületrend (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, amelyet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapított 1802-ben.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Becsületrend (Franciaország)

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Belgium

Berezinai csata

A berezinai csata (vagy Beresina) 1812.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Berezinai csata

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Berlin

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Berzsenyi Dániel

Bonaparte-ház

Bonaparte, olaszul Buonaparte, I. Napóleon francia császár révén híressé vált olasz–francia család.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bonaparte-ház

Bonmot

A bonmot (a francia bon mot, azaz ’jó szó’ kifejezésből) irodalmi kifejezés, amely legszűkebb értelmében rövid, mindössze egy-két szóból álló, egy helyzetet humorosan, találóan jellemző tréfás mondás.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bonmot

Borogyinói csata

''A borogyinói csatatéren'', részlet Bozserjanov ''A Nagy Honvédő Háború'' sorozatából, 1911 A csata emlékműve A borogyinói csata (1812. szeptember 7.; az Oroszországban használt julián naptár szerint augusztus 26.) a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Borogyinói csata

Boulogne-sur-Mer

Boulogne-sur-Mer település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében, Étaplestől északra.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Boulogne-sur-Mer

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Bourbon-ház

Brest

Brest (kiejtése breszt, franciául, bretonul) város Franciaországban, Bretagne nyugati részén.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Brest

Brienne-le-Château

Brienne-le-Château település Franciaországban, Aube megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Brienne-le-Château

Brigg (hajó)

A ''Lady Washington'' brigg Kalifornia déli partjainál 2005-ben A hajózásban a brigg kétárbócos, keresztvitorlázatú, 200-500 tonna vízkiszorítású hadi v. kereskedelmi hajó.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Brigg (hajó)

Brit Királyi Haditengerészet

A Brit Királyi Haditengerészet, hivatalos nevén Királyi Haditengerészet (angolul Royal Navy, rövidítve RN) az Egyesült Királyság haderejének legidősebb ágazata.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Brit Királyi Haditengerészet

Brumaire 18–19-i államcsíny

Bonaparte Napoleon tábornok Egyiptomban A brumaire 18–19-i államcsíny (1799. november 9–10., lásd még: francia forradalmi naptár) Bonaparte Napóleon tábornok sikeres hatalomátvétele, amellyel Franciaországban megdöntötte a direktóriumi kormányzási rendszert és a saját egyeduralmát biztosító konzulátusi rendszert állította helyébe.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Brumaire 18–19-i államcsíny

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Caius Iulius Caesar

Campo Formió-i béke

A Campo Formió-i békét 1797.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Campo Formió-i béke

Carlo Buonaparte

Carlo Maria Buonaparte (korzikaiul Carlu Maria Buonaparte) (* Ajaccio, Korzika, 1746. március 29. – † Montpellier, Franciaország, 1785. február 24.) I. Napóleon apja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Carlo Buonaparte

Caroline Bonaparte

Marie-Annonciade-Caroline Bonaparte eredeti olasz nevén Maria Nunziata Carolina Buonaparte (Ajaccio, 1782. március 25. – Firenze, 1839. május 18.); Napóleon legfiatalabb húga, Joachim Murat marsall felesége, ennek révén Nápoly királynéja (1808-1815).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Caroline Bonaparte

Castiglionei csata

A castiglionei csata az első koalíciós háborúk idején zajlott le 1796.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Castiglionei csata

Cádiz

Cádiz (ejtsd: „kádisz”, a helyi nyelvjárásban „káj”, IPA) város Délnyugat-Spanyolországban, Andalúziában, Cádiz tartomány székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Cádiz

Céh

Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Céh

Champs-Élysées

A Champs-Élysées, teljes nevén Avenue des Champs-Élysées (kiejtése: Sa(n)zelizé) a francia főváros, Párizs legismertebb és legelőkelőbb sugárútja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Champs-Élysées

Charles Leclerc (tábornok)

Charles Victoire Emmanuel Leclerc d’Ostin (Pontoise, 1772. március 17. – Haiti, 1802. november 2.) francia tábornok.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Charles Leclerc (tábornok)

Charles Pierre François Augereau

Charles Pierre François Augereau (Faubourg Saint-Marceau, 1757. október 21. – Párizs, 1816. június 12.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Charles Pierre François Augereau

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord

Talleyrand címere Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (kiejtése: ʃaʁl moʁis də tal(ɛ)ʁɑ̃ peʁiɡɔʁ; röviden, közkeletűen Talleyrand; kiejtése kb. tal(e)ran) (Párizs, 1754. február 2. – Párizs, 1838. május 17.) Autun püspöke, Périgord, majd Benevento (1806), utána Dino (1815) hercege.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord

Claude François de Malet

Claude François de Malet (Dole, Franche-Comté, 1754. június 28. – Párizs, 1812. október 29.) francia tábornok, Napóleon oroszországi hadjárata idején a császár elleni úgynevezett Malet-összeesküvés fő szervezője.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Claude François de Malet

Code Napoléon

A törvénykönyv 1804-es kiadásának első oldala A Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyve, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil) francia polgárjogi törvénykönyv, amelyet 1804-ben iktattak törvénybe és módosításokkal ma is hatályban van.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Code Napoléon

Concorde tér

200px A Concorde tér fontos csomópont Párizs északi felén, közel a Szajnához.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Concorde tér

Deizmus

David Hume A deizmus egy olyan istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan egy legfelsőbb lényben, mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt ő teremtette, de tagadják, hogy ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Deizmus

Dezideráta svéd királyné

Dezideráta svéd és norvég királyné (Bernardine-Eugénie-Désirée Clary; Marseille, 1777. november 8. – Stockholm, 1860. december 17.) marseille-i selyemkereskedő család leányaként született.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Dezideráta svéd királyné

Dragonyos

A dragonyosok eredetileg gyalogoskatonák voltak, akik a csatában lóháton közlekedtek, de ha harcra került a sor, leszálltak, és gyalogszerrel hadakoztak.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Dragonyos

Ebro (folyó)

Az Ebro (katalánul Ebre, latin (H)iberum vagy (H)iberus, am. „ibér folyó”) folyó az Ibériai-félsziget északi részén, a Pireneusoktól délre.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ebro (folyó)

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Egyesült Királyság

Egyháztartomány

Az egyháztartomány egyházkormányzati egység a katolikus egyházban, mely több, általában szomszédos egyházmegyéből áll.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Egyháztartomány

Egyiptomi hadjárat

A „piramisok csatája”, Louis-François, Baron Lejeune festményén (1808) Az egyiptomi hadjárat (1798–1801) Napoléon Bonaparte tábornok hadjárata Egyiptom és Szíria ellen, amely során megpróbálta megtörni az angolok indiai uralmát.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Egyiptomi hadjárat

El-Arís

El-Arís (arabul: العريش) város Északkelet-Egyiptomban, a Földközi-tenger partján.

Megnézni I. Napóleon francia császár és El-Arís

Elba (sziget)

Elba (latinul Ilva) sziget a Földközi-tengerben, az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobbik.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Elba (sziget)

Első Francia Császárság

A Francia Császárság egy történelmi francia államalakulat, amely 1804 és 1814 között (valamint száz nap erejéig 1815-ben) állt fenn, Bonaparte Napóleon uralkodása alatt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Első Francia Császárság

Első Köztársaság (Franciaország)

A francia történelemben az Első Köztársaság (hivatalosan a Francia Köztársaság) azt a történelmi államalakulatot jelöli, amit 1792.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Első Köztársaság (Franciaország)

Első koalíciós háború

Az első koalíciós háború 1792 és 1797 között zajlott le a Francia Köztársaság és egy több államból álló koalíció között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Első koalíciós háború

Emancipáció

Az emancipáció (felszabadítás) szó a latin " " kifejezésből ered, melynek jelentése "függetlenné válni a kéztől" (például a gyermeknek az apja, a rabszolgának a gazdája kezétől – vagyis felszabadulni ezek uralma alól).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Emancipáció

Emmanuel Joseph Sieyès

Emmanuel Joseph Sieyès abbé (Fréjus, 1748. május 3. – Párizs, 1836. június 20.) Chartres püspöki helynöke.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Emmanuel Joseph Sieyès

Erfurt

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Erfurt

Eugène de Beauharnais

Eugène Beauharnais, Andrea Appiani festménye, 1800. körül Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Eugène de Beauharnais

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Európa

Európa történelme

Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Európa történelme

Eylaui csata (1807)

Lovasság az eylaui csatában Lovas gránátosok a csatában Az eylaui csata (1807. február 7–8.) Napóleon seregeinek a negyedik koalíció ellen vívott egyik ütközete.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Eylaui csata (1807)

Fath-Ali perzsa sah

Fath-Ali (Dámgán, 1772. szeptember 5. – Iszfahán, 1834. október 23.) perzsa sah 1797-től haláláig.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Fath-Ali perzsa sah

Félszigeti háború

Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Félszigeti háború

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Földközi-tenger

Felperzselt föld taktikája

Égő kuvaiti olajkutak 1991-ben. A kutakat visszavonuló iraki katonák gyújtották fel. A felperzselt föld taktikája vagy egyszerűen felperzselt föld (angolul scorched earth) főként háborúk során használt katonai taktikai kifejezés.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Felperzselt föld taktikája

Finisterre-foki csata

A Finisterre-foki csata 1805.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Finisterre-foki csata

Finn Nagyhercegség

A Finn Nagyhercegség (finnül Suomen suuriruhtinaskunta, svédül Storfurstendömet Finland, latinul Magnus Ducatus Finlandiæ, oroszul Великое княжество Финляндское, Velikoye knyazhestvo Finlyandskoye) a mai Finnország jogelődje volt 1809 és 1917 között az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként, az orosz cár irányítása alatt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Finn Nagyhercegség

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Finnország

Fontainebleau

Fontainebleau (kiejtés: fɔ̃tɛnblo), franciaországi város Seine-et-Marne megyében, az azonos nevű kerület (arrondissement) és kanton központja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Fontainebleau

Francia direktórium

A francia direktórium egy politikai rendszer és egy történelmi korszak neve, amely lezárta az 1789-ben kezdődött francia forradalom első, erőszakosabb szakaszát (1789–1791. aug. 10.), és konszolidálta az új rendszert.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Francia direktórium

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Francia forradalom

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Francia Királyság

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Francia nyelv

Franciaország császára

A francia császár (franciául: Empereur des Français) az Első és a Második Francia Császárság uralkodója volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Franciaország császára

Franciaország uralkodóinak listája

Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Franciaország uralkodóinak listája

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Franciák

Friedlandi csata

A friedlandi csata A friedlandi csata (1807. június 14.) Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Friedlandi csata

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Galícia

Gallikanizmus

A gallikanizmus francia egyházpolitikai irányzat, amelynek célja az volt, hogy a pápa hatalmát a francia egyházban visszaszorítsa, illetve hogy francia nemzeti egyházat hozzon létre.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Gallikanizmus

Gáza

Gáza, más néven Gázaváros a Palesztin Autonóm Területek Gázai övezetének legnagyobb települése és székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Gáza

Gebhard Leberecht von Blücher

Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Gebhard Leberecht von Blücher

Genova

Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Genova

Genovai Köztársaság

A Genovai Köztársaság (olaszul: Repubblica di Genova) független állam volt a 11. századtól 1797-ig Itália északnyugati részén, Liguriában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Genovai Köztársaság

George Byron

George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead (London, 1788. január 22. – Meszolóngi, Görögország, 1824. április 19.) Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

Megnézni I. Napóleon francia császár és George Byron

Gerilla-hadviselés

A gerilla-hadviselés olyan katonai módszer, amely során kis létszámú, mozgékony, fegyveres csoport meglepetésszerű támadást hajt végre nagyobb létszámú és emiatt általában kevésbé mozgékony katonai egység ellen.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Gerilla-hadviselés

Gettó

A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Gettó

Grande Armée

A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Grande Armée

Grenoble

Grenoble város Franciaország délkeleti részén, Isère megye székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Grenoble

Guadeloupe

Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Guadeloupe

Guyana

Guyana vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Guyana

Győri csata

A győri csata vagy kismegyeri csata Kismegyeren 1809.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Győri csata

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Habsburg–Tescheni Károly Lajos (született Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg, teljes nevén Károly Lajos János József Lőrinc,; Firenze, 1771. szeptember 5. – Bécs, 1847. április 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Hadosztály

NATO térképészeti jelölése a baráti hadosztályra A hadosztály általában 2-4 dandárból vagy ezredből álló harcászati katonai egység, a legkisebb önálló hadműködésekre képesített seregrész.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Hadosztály

Haifa

Haifa (Heifá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Haifa

Haiti

Haiti vagy hivatalosan Haiti Köztársaság (francia: République d'Haïti; haiti kreol: Repiblik d Ayiti) a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Haiti

Harmadik koalíciós háború

A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Harmadik koalíciós háború

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Havasalföld

Háború és béke (regény)

A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Háború és béke (regény)

Helikon Zsebkönyvek

A Helikon zsebkönyvek egy 2015-ben indult könyvsorozat, a Helikon Kiadó gondozásában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Helikon Zsebkönyvek

Hispano-Amerika

10px 2% Hispán-Amerika vagy Spanyol-Amerika (spanyolul Hispanoamérica vagy América Hispana) az Amerikai Kontinens spanyol nyelvű országainak nem földrajzi alapú összefoglaló elnevezése.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Hispano-Amerika

HMS Bellerophon (1786)

HMS Bellerophon a Brit Királyi Haditengerészet Arrogant osztályú 74 ágyús sorhajója volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és HMS Bellerophon (1786)

Hohenlindeni csata

A hohenlindeni csata a második koalíciós háború döntő ütközete a francia és osztrák csapatok között, a Münchentől keletre fekvő Hohenlinden község mellett.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Hohenlindeni csata

Holland Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hollandia.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Holland Királyság

Horatio Nelson

Lord Horatio Nelson (Burnham Thorpe (Norfolk, Anglia), 1758. szeptember 29. – Trafalgar-fok (Cabo Trafalgar, Andalúzia délnyugati partjánál), 1805. október 21.) angol altengernagy, a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka, a Bath-rend lovagja, a napóleoni háborúk során több fontos tengeri ütközet, köztük a döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére (e csatában maga is életét vesztette).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Horatio Nelson

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

Megnézni I. Napóleon francia császár és I. Ferenc magyar király

I. Károly frank császár

I.

Megnézni I. Napóleon francia császár és I. Károly frank császár

I. Lajos Fülöp francia király

Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans) (Párizs, 1773. október 6. – Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.), Chartres grófja, a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia királyi herceg, „Egyenlőség Fülöp” („Philippe-Égalité”) herceg (1747–1793) fia, 1773–1785-ig Valois hercege, 1785–1793-ig Chartres hercege, 1793–1830-ig III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és I. Lajos Fülöp francia király

I. Lajos holland király

Louis Bonaparte magyarul Bonaparte Lajos (Ajaccio, 1778. szeptember 2. – Livorno, Itália, 1846. július 25.) francia katona, I. Napóleon francia császár harmadik életben maradt fivére, 1806–1810 között Hollandia királya, III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és I. Lajos holland király

I. Sándor orosz cár

I.

Megnézni I. Napóleon francia császár és I. Sándor orosz cár

II. Napóleon francia császár

II.

Megnézni I. Napóleon francia császár és II. Napóleon francia császár

III. Frigyes Vilmos porosz király

III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és III. Frigyes Vilmos porosz király

III. Napóleon francia császár

III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és III. Napóleon francia császár

III. Szelim oszmán szultán

III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és III. Szelim oszmán szultán

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Megnézni I. Napóleon francia császár és India

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Inn (folyó)

Invalidusok háza (Párizs)

Az Invalidusok háza (franciául: Les Invalides, más nevén: Hôtel national des Invalides vagy Hôtel des Invalides) egy épületegyüttes Párizs VII. kerületében, amelyben jelenleg Franciaország hadtörténetéhez kapcsolódó emlékművek és múzeumok találhatóak.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Invalidusok háza (Párizs)

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Iszlám

Itália uralkodóinak listája

Itália területe, amely többé-kevésbé a mai Olaszország államterületével esik egybe, a Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után megközelítőleg 1400 éven át kisebb-nagyobb államokra és városállamokra tagolódott.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Itália uralkodóinak listája

Itáliai hadjárat (1796–1797)

Az itáliai hadjárat (1796–1797) a Bonaparte tábornok által vezetett katonai műveletek sorozata, amelyeket az ún.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Itáliai hadjárat (1796–1797)

Itáliai Királyság (1805–1814)

Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Itáliai Királyság (1805–1814)

IV. Károly spanyol király

IV.

Megnézni I. Napóleon francia császár és IV. Károly spanyol király

Jacques-Louis David

Jacques-Louis David (Párizs, 1748. augusztus 30. – Brüsszel, 1825. december 29.) francia festő, a klasszicizmus vezéralakja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jacques-Louis David

Jaffa

Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jaffa

Jakobinus klub

A Jakobinus klub ülése a domonkos-rendi kolostor könyvtárában (1791) A Jakobinus klub volt a francia forradalom leghíresebb klubja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jakobinus klub

Jan Henryk Dąbrowski

Jan H. Dąbrowski 1818 előtt készült portréja Jan Henryk Dąbrowski (Pierzchowice, 1755, augusztus 29. – Winna Góra, 1818. június 6.) lengyel tábornok és nemzeti hős.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jan Henryk Dąbrowski

Jénai csata

A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jénai csata

Jérôme Bonaparte

Jérôme Bonaparte eredeti olasz nevén Roland Buonaparte (Ajaccio, 1784. november 15. – Vilgénis kastély Massy, 1860. június 24.), Vesztfália királya, Franciaország marsallja, I. Napóleon legfiatalabb öccse, a testvérek közül az egyetlen, akinek a pályafutása átnyúlt Charles-Louis Bonaparte (a későbbi III.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jérôme Bonaparte

Jón-szigetek

A Jón-szigetek hagyományos régiói - a közigazgatási régióhoz a déli Kíthira nem tartozik hozzá (angol nyelvű térkép) A Jón-szigetek (görögül Ιόνια νησιά, olaszul Isle Ionie) szigetcsoport Görögország nyugati részében, az ország 13 közigazgatási régiójának egyike.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jón-szigetek

Józef Antoni Poniatowski

Józef Antoni Poniatowski (Bécs. 1762. május 7. – 1813. október 19.) lengyel herceg, francia marsall, Andrzej Poniatowski lengyel herceg fia, II. Szaniszló Ágost lengyel király unokaöccse.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Józef Antoni Poniatowski

József spanyol király

Joseph Bonaparte eredeti olasz nevén Joseph Buonaparte, magyar nyelven Bonaparte József (Corte, 1768. január 7. – Firenze, 1844. július 28.), József néven nápolyi, majd spanyol király, ügyvéd, diplomata, katona, Napoléon Bonaparte bátyja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és József spanyol király

Júlia spanyol királyné

Marie Julie Clary (Marseille, 1771. december 26. – Firenze, 1845. április 7.) Ír felmenőkkel is rendelkező édesapa, François Clary és második felesége, Françoise Rose Somis harmadik leányaként és hetedik gyermekeként.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Júlia spanyol királyné

Jean Jacques Régis de Cambacérès

Jean Jacques Régis de Cambacérès (Montpellier, 1753. október 18. – Párizs, 1824. március 5.) pármai herceg és a francia császárság kancellárja I. Napóleon idejében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean Jacques Régis de Cambacérès

Jean Lannes

Jean Lannes (Lectoure (Gers), 1769. április 11. – Bécs, 1809. május 31.) francia katonatiszt, Franciaország marsallja, Montebello hercege.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean Lannes

Jean Victor Moreau

Jean Victor Moreau (Morlaix, 1763. február 14. – Louny, Csehország, 1813. szeptember 2.) francia tábornok, Napoléon Bonaparte tábornokot segítette hatalomra, de később riválisa lett és száműzték az Amerikai Egyesült Államokba, halála után, 1814-ben posztumusz elismerésképpen Franciaország marsalljává nevezték ki.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean Victor Moreau

Jean-Andoche Junot

Jean-Andoche Junot (Bussy-le-Grand, Côte-d’Or, 1771. szeptember 24. – Montbard, Côte-d’Or, 1813. július 29.) a francia katonatiszt, Napoléon Bonaparte tábornok adjutánsa, a forradalmi háborúk és a napóleoni háborúk tábornoka, 1807-től Abrantes hercege.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean-Andoche Junot

Jean-Baptiste Kléber

Jean-Baptiste Kléber (Strasbourg, 1753. március 9. – Kairó, 1800. június 14.) francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean-Baptiste Kléber

Jean-François Champollion

Jean-François Champollion (Figeac, Lot megye, 1790. december 23. – Párizs, 1832. március 4.) francia klasszika-filológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean-François Champollion

Jean-Jacques Dessalines

Jean-Jacques Dessalines (haiti kreol nyelven: Janjak Desalin, Grande-Rivière-du-Nord, 1758. szeptember 20. – Port-au-Prince, 1806. október 17.) a haiti forradalom egyik vezére és a független Haiti első vezetője, 1804-től haláláig I. Jakab néven az ország császára.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jean-Jacques Dessalines

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Joachim Murat

Jogrendszer

A jogrendszer szűkebb értelemben egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jogrendszer

Joseph Fouché

Joseph Fouché (Le Pellerin, 1759. május 21. – Trieszt, 1820. december 26.) francia politikus, az 1789-ben kirobbant francia forradalom idején jakobinus nemzetgyűlési képviselő, a Direktórium, a Konzulátus, a napóleoni császárság és a restaurált Bourbon királyság alatt rendőrminiszter, Otranto hercege (duc d’Otrante), a köpönyegforgatás és politikai túlélés nagy művésze.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Joseph Fouché

Jozefina francia császárné

Joséphine de Beauharnais (magyarosan Jozefina, született Marie Josèphe Rose Tascher de La Pagerie; Les Trois-Îlets, Francia Királyság, 1763. június 23. – Rueil-Malmaison, Francia Királyság, 1814. május 29.), I. Napóleon francia császár első feleségeként Franciaország császárnéja hitvese 1804-es trónra léptétől 1810-es válásukig.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Jozefina francia császárné

Kairó

Kairó ((al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Kairó

Kalinyingrádi terület

A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Kalinyingrádi terület

Karib-térség

Kis-Antillák Dominika partvidéke A Karib-térség vagy Karibi-térség (más néven Karib-szigetek vagy Karibi-szigetek) észak-, illetve közép-amerikai szigetcsoport.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Karib-térség

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Karintia

Karl Mack von Leiberich

Karl Mack von Leiberich, báró (Nennslingen, 1752. augusztus 25. – Sankt Pölten 1828. december 22.) osztrák tábornok, a legemlékezetesebb tette a hadtörténetben az, hogy az ulmi csatában kapitulált Napóleon seregei előtt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Karl Mack von Leiberich

Karl Philipp zu Schwarzenberg

Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (Karl Philipp Fürst zu Schwarzenberg) (Bécs, 1771. április 15. – Lipcse, 1820. október 15.) a Schwarzenberg-házból való osztrák herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós haderő főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Karl Philipp zu Schwarzenberg

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Kazinczy Ferenc

Königsberg (Poroszország)

Königsberg (németül hivatalosan Königsberg in Preußen, régies magyar nevén Königsberga), 1946 óta Kalinyingrád, lengyelül Królewiec, litvánul Karaliaučius, latinul Regiomontum a Balti-tenger partjához közel, a Prégel folyó a Friss túrzásba való torkolatánál fekvő egykori porosz, majd német kikötő- és kereskedőváros, hanzaváros, a Német Lovagrend, majd Poroszország és Németország egyik fontos tartományi és kulturális központja, 1701-től a porosz királyok koronázóvárosa, a 20.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Königsberg (Poroszország)

Könnyűlovasság

Magyar huszár a 19. században. August von Pettenkofen műve, 1857. madraszi könnyűlovasság egyik szovárja 1845. körül. A könnyűlovasság kevés fegyverrel és védőfelszereléssel ellátott, lovakon közlekedő katonákból állt össze.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Könnyűlovasság

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Közel-Kelet

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Kereszténység

Kisnemes

A kisnemesek a feudalizmus ideje alatt a nemességnek egy nagy létszámú csoportját alkották.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Kisnemes

Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Konkordátum

A konkordátum (latinul concordatum, 'összehangolás'): a Szentszék és egy állam kétoldalú megállapodása, amely a kapcsolatok egész körét rendezi, tartós jelleggel, ünnepélyes formában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Konkordátum

Kontinentális zárlat

A kontinentális zárlatot Napóleon császár rendelte el a kontinentális Európa körül.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Kontinentális zárlat

Korzika

Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Korzika

Korzikai nyelv

A korzikai nyelv vagy korz nyelv újlatin nyelvváltozat, amelyet a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén beszélnek.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Korzikai nyelv

Korzikaiak

A korzikaiak vagy korzok a Korzikát lakó újlatin nyelvű népcsoport.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Korzikaiak

Krajna (Szlovénia)

Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Krajna (Szlovénia)

La Maddalena

La Maddalena település Olaszországban, Szardínia régióban, Olbia-Tempio megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és La Maddalena

La Manche

A La Manche (jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével.

Megnézni I. Napóleon francia császár és La Manche

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Latin nyelv

Lengyelország himnusza

Lengyelország himnusza A lengyel himnuszt Józef Wybicki író-politikus írta 1797-ben.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lengyelország himnusza

Leoben

Leoben osztrák város, Stájerország Leobeni járásának központja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Leoben

Letizia Ramolino

Maria-Letizia Buonaparte/Bonaparte (született Ramolino/Romolini; Ajaccio, Korzika, Genovai Köztársaság, 1750. (vagy 1749.) augusztus 24 – Róma, Pápai állam, 1836. február 2.), leggyakrabban: Letizia Bonaparte, korzikai nemesasszony, I. Napóleon francia császár édesanyja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Letizia Ramolino

Lignyi csata

A lignyi csata 1815.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lignyi csata

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lipcse (Németország)

Lipcsei csata

A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lipcsei csata

Lodi csata

A lodi csata az első koalíciós háború egyik ütközete volt 1796.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lodi csata

Lombardia

Lombardia Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lombardia

Lombardia vaskoronája

Lombardia vaskoronája A Monzai Katedrális Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lombardia vaskoronája

Longwood (Szent Ilona)

Longwood Longwood Szent Ilona (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) egyik körzete a sziget északkeleti részén.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Longwood (Szent Ilona)

Louis Antoine de Bourbon–Condé

Louis Antoine Henri de Bourbon–Condé (Chantilly, 1772. augusztus 2. – Vincennes, 1804. március 21.), a Bourbon-ház Condé ágából származó francia „királyi vérből való” herceg (prince du sang), VII.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Louis Antoine de Bourbon–Condé

Louis Charles Antoine Desaix

Louis Charles Antoine Desaix (Ayat-sur-Sioule (Puy-de-Dôme, Auvergne), 1768. augusztus 17. – Marengó (Piemont), 1800. június 14.) francia tábornok és katonai vezető a forradalmi és a napóleoni háborúk idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Louis Charles Antoine Desaix

Louis Nicolas Davout

Louis Nicolas d'Avout (Annoux (Yonne), 1770. május 10. – Savigny-sur-Orge (Essonne), 1823. június 1.) ismertebb nevén Davout, Auerstädt és Eggmühl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmühl), francia tábornok, a napóleoni háborúk marsallja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Louis Nicolas Davout

Louis-Alexandre Berthier

Louis-Alexandre Berthier (Versailles, 1753. november 20. – Bamberg, 1815. június 1.), 1804-től Franciaország marsallja, Neuchâtel, Valangin és Wagram hercege.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Louis-Alexandre Berthier

Lovasság

Lovasság – Bugac, 2014 A lovasság lovon mozgó, lóhátról főleg szálfegyverekkel (kard, lándzsa, dzsida) harcoló haderő elnevezése, amely korábban minden nagy hadsereg fontos része volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lovasság

Lucien Bonaparte

Lucien Bonaparte eredeti olasz nevén Luciano Buonaparte (Ajaccio, 1775. május 21. – Viterbo, 1840. június 29.) Napoléon Bonaparte öccse, akinek mint az Ötszázak Tanácsa elnökének része volt abban, hogy Napoléon Bonaparte tábornokot Saint-Cloud-ban brumaire 19-én (1799.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lucien Bonaparte

Lunéville-i béke

A Német-római Birodalom területi veszteségei az 1801-es lunéville-e békeszerződésben A lunéville-i béke (1801. február 9.): Franciaország és a Habsburg Birodalom által Lunéville francia városban, a Beauvau-Craon palotában megkötött különbéke a második koalíció Bonaparte Napóleon elleni háborúja idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Lunéville-i béke

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Madrid

Maiszúri Királyság

Az 1897 és 1912 között épült maiszúri palota A Maiszúri Királyság (angolul Kingdom of Mysore) dél-indiai monarchia volt, amelyet a Vodejar (angol átírás szerint Wodeyar) dinasztia alapított a 14. század végén és uralt egészen India függetlenné válásáig, 1947-ig, amikor a területe India részévé vált.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Maiszúri Királyság

Malmaison

A malmaisoni kastély Malmaison híres kastély Franciaországban, Párizstól 12 km-re északnyugatra, a Szajna bal partján.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Malmaison

Mamlúk

A mamlúk (elavult átírásban: mameluk) arab eredetű szó, jelentése rabszolga.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Mamlúk

Marengói csata

A marengói csata Napoléon Bonaparte tábornok második, 1799–1800-as itáliai hadjáratának döntő ütközete volt, a második koalíció elleni háború keretén belül.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Marengói csata

Martinique

Martinique (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Martinique

Mauritius

Mauritius vagy hivatalos nevén Mauritiusi Köztársaság (francia: République de Maurice, angol: Republic of Mauritius) kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól kb.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Mauritius

Maximilien de Robespierre

Maximilien François Marie Isidore de Robespierre (IPA) (Arras, 1758. május 6. – Párizs, 1794. július 28.), francia ügyvéd, politikus, forradalmár, a jakobinus diktatúra vezéralakja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Maximilien de Robespierre

Május 5.

Névnapok: Györgyi + Angelus, Angelusz, Árvácska, Erna, Ernella, Gotárd, Gothárd, Györe, György, Györgyike, Györk, Györke, Iduna, Irén, Iréne, Irina, Judit, Jutka, Jutta, Kocsárd, Merima, Nyék, Piusz, Viola.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Május 5.

Málta

Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Málta

Mária Lujza francia császárné

Ausztriai Mária Lujza (teljes nevén Mária Ludovika Leopoldina Franciska Terézia Jozefa Luca; Bécs, Habsburg Birodalom, 1791. december 12. – Parma, Parmai Hercegség, 1847. december 17.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Mária Lujza francia császárné

Második koalíciós háború

A második koalíciós háborúban egy több államból álló koalíció támadta meg a Francia Köztársaságot, 1799-ben.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Második koalíciós háború

Mecklenburgi Lujza porosz királyné

Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18. – Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Mecklenburgi Lujza porosz királyné

Michel Ney

Michel Ney (Saarlouis, 1769. január 10. – Párizs, 1815. december 7.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Michel Ney

Mihail Illarionovics Kutuzov

Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (cirill betűkkel Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов, Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka, kora egyik legjelentősebb katonai zsenije.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Mihail Illarionovics Kutuzov

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Milánó

Milánói dóm

A milánói dóm (lombard nyelven Domm de Milan) a város legnagyobb és leghíresebb egyházi építménye, a Milánói főegyházmegye főszékesegyháza, az olasz gótika egyik mesterműve.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Milánói dóm

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Moldva (fejedelemség)

Montenottei csata

A montenottei csata 1796.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Montenottei csata

Morvaország

Európai Unióban id.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Morvaország

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Moszkva

Nacionalizmus

A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nacionalizmus

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”) elődjének 1801.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk

Narancsok háborúja

A narancsok háborúja (spanyolul: Guerra de las Naranjas, portugálul: Guerra das Laranjas, franciául: Guerre des Oranges) (1801. május 20. – június 6.), rövid konfliktus, amelynek során Franciaország és Spanyolország háborút viselt Portugália ellen.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Narancsok háborúja

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Német nyelv

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Német-római Birodalom

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Németalföld

Nílusi csata

A nílusi csata, vagy más néven abukíri tengeri csata 1798.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nílusi csata

Nemzetállam

A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nemzetállam

Nemzeti Konvent

Területi képviselői mandátum Nemzeti Konvent (röviden: Konvent) nevet kapta a francia forradalom idején az alkotmányos monarchia 1792.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nemzeti Konvent

Nicolas Jean-de-Dieu Soult

Nicolas Jean-de-Dieu Soult (Saint-Amans-la-Bastide, 1769. március 29. – Saint-Amans-la-Bastide 1851. november 26.), francia katonatiszt, a napóleoni háborúk hadvezére, 1804-től Franciaország marsallja, 1807-től Dalmácia hercege.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nicolas Jean-de-Dieu Soult

Nizza

Nizza (franciául: Nice,, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nizza

Notre-Dame-székesegyház (Párizs)

A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Notre-Dame-székesegyház (Párizs)

Nyeman (folyó)

A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Nyeman (folyó)

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Olasz nyelv

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Olaszország történelme

Ormea

Ormea település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ormea

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom

Orosz ortodox egyház

Az Orosz Ortodox Egyház jelenleg a legnagyobb ortodox egyház.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Orosz ortodox egyház

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812)

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Oszmán Birodalom

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Osztrák Császárság

Pasquale Paoli

Pasquale Paoli Pasquale Paoli (Pascal Paoli) (Morosaglia, Korzika, 1725. április 6. – London környéke, 1807. február 5.) korzikai szabadsághős.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pasquale Paoli

Paul Barras

Paul Barras, vicomte de Barras, teljes nevén Paul François Jean Nicolas de Barras (Fox-Amphoux, 1755. június 30. – Chaillot, Párizs, 1829. január 22.) a francia forradalom fontos szereplője, a Direktórium befolyásos tagja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Paul Barras

Pauline Bonaparte

Marie-Pauline Bonaparte, eredeti olasz nevén Maria Paola Buonaparte (Ajaccio, 1780. október 20. – Firenze, 1825. június 9.) a Bonaparte-házból származó francia császári hercegnő, Guastalla uralkodó hercegnője, házassága révén Borghese hercegné, Sulmona és Rossano hercegnéje.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pauline Bonaparte

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pápai állam

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Párizs

Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pestis

Pierre Charles Silvestre de Villeneuve

Pierre Charles Silvestre de Villeneuve (Valensole, 1763. december 31. - Rennes, 1806. április 22.) francia altengernagy.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pierre Charles Silvestre de Villeneuve

Pierre-Simon de Laplace

Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pierre-Simon de Laplace

Piramisok csatája

A piramisok csatája (1798. július 21.) az egyiptomi mamelukok és török, valamint a francia haderőnek a Nílus folyó nyugati partján fekvő Embebeh (Imbába) közelében vívott ütközete.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Piramisok csatája

Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pireneusok

Portoferraio

Portoferraio település Olaszországban, Toszkána régióban, Livorno megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Portoferraio

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Portugália

Pozsonyi béke (1805)

A pozsonyi béke (1805. december 26.) a Napóleon császár ellen létrejött harmadik koalíciónak az austerlitzi csata után a Francia Császárság és a Osztrák Császárság között megkötött különbéke.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Pozsonyi béke (1805)

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Protestantizmus

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Rabszolgaság

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Rajna

Rajnai Szövetség (1806)

A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Rajnai Szövetség (1806)

Réunion

Réunion (ejtsd: réünion) vulkáni sziget az Indiai-óceánban Madagaszkártól keletre, Franciaország tengeren túli megyéje.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Réunion

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Róma

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Római Birodalom

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Római katolikus egyház

Reform

Reform a réginek átalakítása valamely új eszme, elv aktív keresztülvitelével.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Reform

Rivoli csata

A rivoli csata 1797.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Rivoli csata

Roger Ducos

Pierre Roger Ducos (Dax, 1747. július 25. – Ulm, 1816. március 16.) gróf, francia államférfi.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Roger Ducos

Rosette-i kő

A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Rosette-i kő

Royalizmus

A royalizmus szó jelentése: királypárti.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Royalizmus

Saint-Cloud

Saint-Cloud város Hauts-de-Seine francia megyében, a Szajna bal partja fölött emelkedő 30–90 méter magas fennsíkon.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Saint-Cloud

Saorge

Saorge település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Saorge

Savona

Savona város Észak-Olaszországban, Liguria régió tengerpartján, az azonos nevű, Savona megye székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Savona

Sárgaláz

A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Sárgaláz

Schönbrunni béke

A schönbrunni béke vagy más néven bécsi béke (1809. október 14.) a Schönbrunnban aláírt békeszerződés.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Schönbrunni béke

Slavkov u Brna

Slavkov u Brna (történelmi nevén Austerlitz) egy kisváros Brnótól keletre a Dél-morvaországi kerületben, a Cseh Köztársaság területén.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Slavkov u Brna

Spanyol Birodalom

A Spanyol Birodalom (ismert még mint Hispán Monarchia vagy Katolikus Monarchia), Spanyolország és elődállamai által irányított gyarmatbirodalom volt 1492 és 1898 között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Spanyol Birodalom

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Spanyolország

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Svábföld

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Svájc

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Svédország

Szajna

A Szajna (franciául la Seine) folyó Franciaország területén, az ország legismertebb, legjelentősebb folyója.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Szajna

Szárd Királyság

A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Szárd Királyság

Száz nap

Száz nap vagy száznapos uralom (franciául Cent-Jours) a francia történelemben az 1815.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Száz nap

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Széchenyi István

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Szíria

Szenátus (Franciaország)

A párizsi Luxembourg-palota, a szenátus székháza A szenátus ülésterme ''(hémicycle)'' A szenátus (franciául le Sénat) a kétkamarás francia parlamenti rendszer felsőháza, amely az alsóházat jelentő nemzetgyűléssel együtt alkotja a törvényhozó hatalmat.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Szenátus (Franciaország)

Szent Ilona (terület)

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Szent Ilona (terület)

Szmolenszki csata (1812)

A szmolenszki csata 1812.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Szmolenszki csata (1812)

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Törvény (jogszabály)

Törvény előtti egyenlőség

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (U.S. Supreme Court) épülete. A nyugati homlokzaton található az "Equal justice under law" felirat. A törvény előtti egyenlőség vagy angolul Equal justice under law kifejezés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága épületén található, Washington városban.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Törvény előtti egyenlőség

Tüzérség

Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Tüzérség

Tilsiti béke

A két császár találkozásának színhelye A tilsiti béke (1807. július 7.–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Tilsiti béke

Toszkána

Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Toszkána

Toulon

A város látképe a Mont Faron-ról Toulon (kiejt:; okcitán nyelv provanszál dialektusában: Tolon vagy Touloun) nagyváros Franciaország déli részén, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megyében.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Toulon

Toussaint Louverture

François-Dominique Toussaint Louverture François-Dominique Toussaint Louverture (1743. május 20. – 1803. április 7.) felszabadított rabszolga, a haiti forradalom legkiemelkedőbb vezetője, majd ennek nyomán Saint-Domingue (Haiti akkori elnevezése) kormányzója.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Toussaint Louverture

Trafalgari csata

A trafalgari csata (1805. október 21.) a napóleoni háborúk és a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri ütközete, mely vitathatatlanná tette Nagy-Britannia tengerek fölötti uralmát.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Trafalgari csata

Tuileriák palotája

A Tuileriák palotája 1865 környékén. Balról jobbra: déli szárny, az Óra pavilon (pavillon de l’Horloge), északi szárny, a színház pavilon, a Gépek galériája (la galerie des Machines), a Marsan pavilon (pavillon de Marsan).

Megnézni I. Napóleon francia császár és Tuileriák palotája

Ulm

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ulm

Ulmi csata

Az ulmi csata 1805.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Ulmi csata

Valence (Drôme)

Valence (IPA:, okszitánul Valença) város Rhône-Alpes régióban.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Valence (Drôme)

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Varsó

Varsói Hercegség

A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Varsói Hercegség

Vének tanácsa

A vének tanácsa az ókortól idős tagokból álló, meghatározott döntési hatáskörrel rendelkező testületekre utalt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Vének tanácsa

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Velence (Olaszország)

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Velencei Köztársaság

Vendée-i háború

A vendée-i háború 1793 márciusa és 1796.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Vendée-i háború

Vesztfáliai Királyság

A Vesztfáliai Királyság (németül Königreich Westphalen, franciául Royaume de Westphalie) egy rövid életű királyság volt 1807 és 1813 között.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Vesztfáliai Királyság

VI. János portugál király

VI.

Megnézni I. Napóleon francia császár és VI. János portugál király

VI. Piusz pápa

VI.

Megnézni I. Napóleon francia császár és VI. Piusz pápa

VII. Ferdinánd spanyol király

VII.

Megnézni I. Napóleon francia császár és VII. Ferdinánd spanyol király

VII. Piusz pápa

VII.

Megnézni I. Napóleon francia császár és VII. Piusz pápa

Wagrami csata

A wagrami csata (1809. július 5–6.) a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Wagrami csata

Walchereni hadjárat

A walchereni hadjárat egy sikertelen brit expedíció volt Hollandiában 1809-ben, azzal a céllal, hogy egy frontot nyissanak az osztrák birodalom megsegítésére az ötödik koalíciós háború idején.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Walchereni hadjárat

Waterloo (Belgium)

Waterloo belga település a vallon Vallon-Brabant tartomány területén, Nivelles körzetben található.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Waterloo (Belgium)

Waterlooi csata

Az 1815.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata

XIV. Károly János svéd király

Jean Baptiste Bernadotte (Pau, 1763. január 26. – Stockholm, 1844. március 8.) francia marsall, XIV.

Megnézni I. Napóleon francia császár és XIV. Károly János svéd király

XVI. Lajos francia király

Lajos Ágost (Versailles, Francia Királyság, 1754. augusztus 23. – Párizs, Francia Köztársaság, 1793. január 21.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Berry hercege, aki Franciaország dauphinje 1765 és 1774 között, majd Franciaország királya XVI.

Megnézni I. Napóleon francia császár és XVI. Lajos francia király

XVIII. Lajos francia király

XVIII.

Megnézni I. Napóleon francia császár és XVIII. Lajos francia király

Znaimi csata

A znaimi csata Károly főherceg és Napóleon császár csapatai között zajlott le 1809.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Znaimi csata

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Megnézni I. Napóleon francia császár és Zsidók

16. század

A 16.

Megnézni I. Napóleon francia császár és 16. század

Lásd még

1769-ben született személyek

• Ágost Krisztián Frigyes anhalt–kötheni herceg
• Érasme-Louis Surlet de Chokier
• Alexander von Humboldt
• André-Jacques Garnerin
• Arthur Wellesley
• Barthélemy Catherine Joubert
• Charles Cutts
• David Holmes (politikus)
• Dayka Gábor
• DeWitt Clinton
• Ernst Moritz Arndt
• Fath-Ali perzsa sah
• François Séverin Marceau-Desgraviers
• Gaetano Savi
• Garlieb Helwig Merkel
• George W. Campbell
• Georges Cuvier
• Giuseppe Olivi
• Hans Hansen
• I. Napóleon francia császár
• III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
• Ignacio Allende
• Ivan Andrejevics Krilov
• Ivan Petrovics Kotljarevszkij
• James Lloyd (politikus, 1769–1831)
• James Pleasants
• Jean Lannes
• Kármán József (író)
• Karl Albert von Kamptz
• Karl Ludwig Costenoble
• Karoline Pichler
• Lederer Ignác
• Marc Isambard Brunel
• Marie Lachapelle
• Michel Ney
• Muhammad Ali egyiptomi alkirály
• Nicolas Jean-de-Dieu Soult
• Philippine Rose Duchsene
• Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő
• Thomas Lawrence (festő)
• William H. Wells

18. századi francia katonák

• Cécile Stanislas Xavier de Girardin
• Charles Leclerc (tábornok)
• François baron de Tott
• I. Napóleon francia császár
• Jean-Charles de Borda
• Lazare Nicolas Marguerite Carnot
• Paul Barras

1821-ben elhunyt személyek

• Ambschell Antal
• Andrew Moore
• Benjamin Howland
• Berke Balázs
• Christian Adolph Overbeck
• Elizabeth Inchbald
• Felix de Azara
• Françoise de Châlus
• Frances Villiers
• Franz Carl Achard
• Georg Josef Beer
• George Logan
• Gheorghe Lazăr (pedagógus)
• I. Napóleon francia császár
• John Keats
• Joseph Bradley Varnum
• Joseph Stanton, Jr.
• Karolina hessen–darmstadti hercegnő
• Löwisohn Salamon
• Louise Marie Adélaïde penthièvre-i hercegnő
• Marie Lachapelle
• Petru Maior
• Seton Szent Erzsébet Anna
• Thomas W. Thompson
• William A. Trimble
• XIII. Sándor moldvai fejedelem

Az Első Francia Császárság marsalljai

• Édouard Mortier
• Étienne Jacques Joseph Macdonald
• André Masséna
• Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont
• Az Első Francia Császárság marsalljainak listája
• Bon-Adrien Jeannot de Moncey
• Catherine-Dominique de Pérignon
• Charles Pierre François Augereau
• Claude-Victor Perrin
• Emmanuel de Grouchy
• François Christophe Kellermann
• François Joseph Lefebvre
• Guillaume Marie-Anne Brune
• I. Napóleon francia császár
• Józef Antoni Poniatowski
• Jean Lannes
• Jean Mathieu Philibert Sérurier
• Jean-Baptiste Bessières
• Jean-Baptiste Jourdan
• Joachim Murat
• Laurent de Gouvion-Saint-Cyr
• Louis Gabriel Suchet
• Louis Nicolas Davout
• Louis-Alexandre Berthier
• Michel Ney
• Nicolas Charles Oudinot
• Nicolas Jean-de-Dieu Soult
• XIV. Károly János svéd király

Bonaparte-ház

• Élisa Bonaparte
• 45 Eugénia
• Beauharnais Hortenzia holland királyné
• Bonaparte-ház
• Carlo Buonaparte
• Caroline Bonaparte
• Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte
• Elizabeth Patterson Bonaparte
• Eugénia francia császárné
• I. Lajos holland király
• I. Napóleon francia császár
• II. Lajos holland király
• II. Napóleon francia császár
• III. Napóleon francia császár
• Jérôme Bonaparte
• József spanyol király
• Júlia spanyol királyné
• Jozefina francia császárné
• Jules Barthélemy-Saint-Hilaire
• Katalin vesztfáliai királyné
• Letizia Ramolino
• Lucien Bonaparte
• Marie Bonaparte
• Mathilde Bonaparte
• Napóleon Lajos francia császári herceg
• Pauline Bonaparte
• René Auberjonois
• Savoyai Mária Klotild szárd királyi hercegnő
• Stefánia badeni nagyhercegné

Francia hadvezérek

• Claude d’Annebault
• Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)
• François de Bonne de Lesdiguières
• Guillaume Gouffier de Bonnivet
• I. Napóleon francia császár
• Théodore Agrippa d'Aubigné

Napóleon

• Banque de France
• Bonaparte Napóleon pénisze
• Brumaire 18–19-i államcsíny
• Campo Formió-i béke
• I. Napóleon francia császár
• III. Napóleon francia császár
• Kontinentális zárlat
• Les Tuileries
• Luxembourg-palota
• Napóleon-tételek
• Piramisok csatája
• Pozsonyi béke (1805)
• Tuileriák palotája

, Brigg (hajó), Brit Királyi Haditengerészet, Brumaire 18–19-i államcsíny, Caius Iulius Caesar, Campo Formió-i béke, Carlo Buonaparte, Caroline Bonaparte, Castiglionei csata, Cádiz, Céh, Champs-Élysées, Charles Leclerc (tábornok), Charles Pierre François Augereau, Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord, Claude François de Malet, Code Napoléon, Concorde tér, Deizmus, Dezideráta svéd királyné, Dragonyos, Ebro (folyó), Egyesült Királyság, Egyháztartomány, Egyiptomi hadjárat, El-Arís, Elba (sziget), Első Francia Császárság, Első Köztársaság (Franciaország), Első koalíciós háború, Emancipáció, Emmanuel Joseph Sieyès, Erfurt, Eugène de Beauharnais, Európa, Európa történelme, Eylaui csata (1807), Fath-Ali perzsa sah, Félszigeti háború, Földközi-tenger, Felperzselt föld taktikája, Finisterre-foki csata, Finn Nagyhercegség, Finnország, Fontainebleau, Francia direktórium, Francia forradalom, Francia Királyság, Francia nyelv, Franciaország császára, Franciaország uralkodóinak listája, Franciák, Friedlandi csata, Galícia, Gallikanizmus, Gáza, Gebhard Leberecht von Blücher, Genova, Genovai Köztársaság, George Byron, Gerilla-hadviselés, Gettó, Grande Armée, Grenoble, Guadeloupe, Guyana, Győri csata, Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg, Hadosztály, Haifa, Haiti, Harmadik koalíciós háború, Havasalföld, Háború és béke (regény), Helikon Zsebkönyvek, Hispano-Amerika, HMS Bellerophon (1786), Hohenlindeni csata, Holland Királyság, Horatio Nelson, I. Ferenc magyar király, I. Károly frank császár, I. Lajos Fülöp francia király, I. Lajos holland király, I. Sándor orosz cár, II. Napóleon francia császár, III. Frigyes Vilmos porosz király, III. Napóleon francia császár, III. Szelim oszmán szultán, India, Inn (folyó), Invalidusok háza (Párizs), Iszlám, Itália uralkodóinak listája, Itáliai hadjárat (1796–1797), Itáliai Királyság (1805–1814), IV. Károly spanyol király, Jacques-Louis David, Jaffa, Jakobinus klub, Jan Henryk Dąbrowski, Jénai csata, Jérôme Bonaparte, Jón-szigetek, Józef Antoni Poniatowski, József spanyol király, Júlia spanyol királyné, Jean Jacques Régis de Cambacérès, Jean Lannes, Jean Victor Moreau, Jean-Andoche Junot, Jean-Baptiste Kléber, Jean-François Champollion, Jean-Jacques Dessalines, Joachim Murat, Jogrendszer, Joseph Fouché, Jozefina francia császárné, Kairó, Kalinyingrádi terület, Karib-térség, Karintia, Karl Mack von Leiberich, Karl Philipp zu Schwarzenberg, Kazinczy Ferenc, Königsberg (Poroszország), Könnyűlovasság, Közel-Kelet, Kereszténység, Kisnemes, Klemens Wenzel Lothar von Metternich, Konkordátum, Kontinentális zárlat, Korzika, Korzikai nyelv, Korzikaiak, Krajna (Szlovénia), La Maddalena, La Manche, Latin nyelv, Lengyelország himnusza, Leoben, Letizia Ramolino, Lignyi csata, Lipcse (Németország), Lipcsei csata, Lodi csata, Lombardia, Lombardia vaskoronája, Longwood (Szent Ilona), Louis Antoine de Bourbon–Condé, Louis Charles Antoine Desaix, Louis Nicolas Davout, Louis-Alexandre Berthier, Lovasság, Lucien Bonaparte, Lunéville-i béke, Madrid, Maiszúri Királyság, Malmaison, Mamlúk, Marengói csata, Martinique, Mauritius, Maximilien de Robespierre, Május 5., Málta, Mária Lujza francia császárné, Második koalíciós háború, Mecklenburgi Lujza porosz királyné, Michel Ney, Mihail Illarionovics Kutuzov, Milánó, Milánói dóm, Moldva (fejedelemség), Montenottei csata, Morvaország, Moszkva, Nacionalizmus, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, Napóleoni háborúk, Narancsok háborúja, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németalföld, Nílusi csata, Nemzetállam, Nemzeti Konvent, Nicolas Jean-de-Dieu Soult, Nizza, Notre-Dame-székesegyház (Párizs), Nyeman (folyó), Olasz nyelv, Olaszország történelme, Ormea, Orosz Birodalom, Orosz ortodox egyház, Oroszországi hadjárat (1812), Oszmán Birodalom, Osztrák Császárság, Pasquale Paoli, Paul Barras, Pauline Bonaparte, Pápai állam, Párizs, Pestis, Pierre Charles Silvestre de Villeneuve, Pierre-Simon de Laplace, Piramisok csatája, Pireneusok, Portoferraio, Portugália, Pozsonyi béke (1805), Protestantizmus, Rabszolgaság, Rajna, Rajnai Szövetség (1806), Réunion, Róma, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Reform, Rivoli csata, Roger Ducos, Rosette-i kő, Royalizmus, Saint-Cloud, Saorge, Savona, Sárgaláz, Schönbrunni béke, Slavkov u Brna, Spanyol Birodalom, Spanyolország, Svábföld, Svájc, Svédország, Szajna, Szárd Királyság, Száz nap, Széchenyi István, Szíria, Szenátus (Franciaország), Szent Ilona (terület), Szmolenszki csata (1812), Törvény (jogszabály), Törvény előtti egyenlőség, Tüzérség, Tilsiti béke, Toszkána, Toulon, Toussaint Louverture, Trafalgari csata, Tuileriák palotája, Ulm, Ulmi csata, Valence (Drôme), Varsó, Varsói Hercegség, Vének tanácsa, Velence (Olaszország), Velencei Köztársaság, Vendée-i háború, Vesztfáliai Királyság, VI. János portugál király, VI. Piusz pápa, VII. Ferdinánd spanyol király, VII. Piusz pápa, Wagrami csata, Walchereni hadjárat, Waterloo (Belgium), Waterlooi csata, XIV. Károly János svéd király, XVI. Lajos francia király, XVIII. Lajos francia király, Znaimi csata, Zsidók, 16. század.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek