Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Napóleon francia császár és Száz nap

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Napóleon francia császár és Száz nap

I. Napóleon francia császár vs. Száz nap

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között. Száz nap vagy száznapos uralom (franciául Cent-Jours) a francia történelemben az 1815.

Közötti hasonlóságok I. Napóleon francia császár és Száz nap

I. Napóleon francia császár és Száz nap 21 közös dolog (a Uniópédia): Arthur Wellesley, Bécsi kongresszus, Belgium, Egyesült Királyság, Elba (sziget), Európa, Francia nyelv, Gebhard Leberecht von Blücher, HMS Bellerophon (1786), Joachim Murat, Lignyi csata, Michel Ney, Napóleoni háborúk, Orosz Birodalom, Párizs, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szent Ilona (terület), Waterlooi csata, XVIII. Lajos francia király.

Arthur Wellesley

Arthur Wellesley, Wellington hercege (1769. május 1. – 1852. szeptember 14.) angol-ír katona és politikus, a napóleoni háborúk egyik kiemelkedő hadvezére, aki a waterlooi csatában legyőzte Napóleont.

Arthur Wellesley és I. Napóleon francia császár · Arthur Wellesley és Száz nap · Többet látni »

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Bécsi kongresszus és I. Napóleon francia császár · Bécsi kongresszus és Száz nap · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Belgium és I. Napóleon francia császár · Belgium és Száz nap · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és I. Napóleon francia császár · Egyesült Királyság és Száz nap · Többet látni »

Elba (sziget)

Elba (latinul Ilva) sziget a Földközi-tengerben, az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobbik.

Elba (sziget) és I. Napóleon francia császár · Elba (sziget) és Száz nap · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Napóleon francia császár · Európa és Száz nap · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és I. Napóleon francia császár · Francia nyelv és Száz nap · Többet látni »

Gebhard Leberecht von Blücher

Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában. Beceneve Előre marsall (Marschall Vorwärts) volt.

Gebhard Leberecht von Blücher és I. Napóleon francia császár · Gebhard Leberecht von Blücher és Száz nap · Többet látni »

HMS Bellerophon (1786)

HMS Bellerophon a Brit Királyi Haditengerészet Arrogant osztályú 74 ágyús sorhajója volt.

HMS Bellerophon (1786) és I. Napóleon francia császár · HMS Bellerophon (1786) és Száz nap · Többet látni »

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I. Joachim néven nápolyi király.

I. Napóleon francia császár és Joachim Murat · Joachim Murat és Száz nap · Többet látni »

Lignyi csata

A lignyi csata 1815.

I. Napóleon francia császár és Lignyi csata · Lignyi csata és Száz nap · Többet látni »

Michel Ney

Michel Ney (Saarlouis, 1769. január 10. – Párizs, 1815. december 7.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

I. Napóleon francia császár és Michel Ney · Michel Ney és Száz nap · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Napóleoni háborúk és Száz nap · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Száz nap · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

I. Napóleon francia császár és Párizs · Párizs és Száz nap · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

I. Napóleon francia császár és Portugália · Portugália és Száz nap · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Spanyolország és Száz nap · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

I. Napóleon francia császár és Svédország · Svédország és Száz nap · Többet látni »

Szent Ilona (terület)

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.

I. Napóleon francia császár és Szent Ilona (terület) · Száz nap és Szent Ilona (terület) · Többet látni »

Waterlooi csata

Az 1815.

I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata · Száz nap és Waterlooi csata · Többet látni »

XVIII. Lajos francia király

XVIII.

I. Napóleon francia császár és XVIII. Lajos francia király · Száz nap és XVIII. Lajos francia király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Napóleon francia császár és Száz nap

I. Napóleon francia császár 329 kapcsolatokat, ugyanakkor Száz nap 47. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 5.59% = 21 / (329 + 47).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Napóleon francia császár és Száz nap. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »