Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812)
I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812) 41 közös dolog (a Uniópédia): Ötödik koalíciós háború, Belgium, Berezinai csata, Borogyinói csata, Egyesült Királyság, Egyiptomi hadjárat, Eugène de Beauharnais, Európa, Félszigeti háború, Felperzselt föld taktikája, Finn Nagyhercegség, Francia forradalom, Genova, Grande Armée, Háború és béke (regény), I. Sándor orosz cár, Itáliai Királyság (1805–1814), Jérôme Bonaparte, Józef Antoni Poniatowski, Karl Philipp zu Schwarzenberg, Könnyűlovasság, Kontinentális zárlat, Louis Nicolas Davout, Louis-Alexandre Berthier, Michel Ney, Mihail Illarionovics Kutuzov, Moszkva, Napóleoni háborúk, Nyeman (folyó), Orosz Birodalom, ..., Osztrák Császárság, Rajnai Szövetség (1806), Róma, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szmolenszki csata (1812), Tüzérség, Varsói Hercegség, Vesztfáliai Királyság, Waterlooi csata. Bővíteni index (11 több) »
Ötödik koalíciós háború
Az ötödik franciaellenes koalíció létrehozásának a fő kezdeményezője a Habsburg Birodalom volt.
Ötödik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár · Ötödik koalíciós háború és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Belgium és I. Napóleon francia császár · Belgium és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Berezinai csata
A berezinai csata (vagy Beresina) 1812.
Berezinai csata és I. Napóleon francia császár · Berezinai csata és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Borogyinói csata
''A borogyinói csatatéren'', részlet Bozserjanov ''A Nagy Honvédő Háború'' sorozatából, 1911 A csata emlékműve A borogyinói csata (1812. szeptember 7.; az Oroszországban használt julián naptár szerint augusztus 26.) a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt.
Borogyinói csata és I. Napóleon francia császár · Borogyinói csata és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és I. Napóleon francia császár · Egyesült Királyság és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Egyiptomi hadjárat
A „piramisok csatája”, Louis-François, Baron Lejeune festményén (1808) Az egyiptomi hadjárat (1798–1801) Napoléon Bonaparte tábornok hadjárata Egyiptom és Szíria ellen, amely során megpróbálta megtörni az angolok indiai uralmát.
Egyiptomi hadjárat és I. Napóleon francia császár · Egyiptomi hadjárat és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Eugène de Beauharnais
Eugène Beauharnais, Andrea Appiani festménye, 1800. körül Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt). A történészek megítélése szerint Napóleon családtagjai közül ő volt az egyik legtehetségesebb politikus és hadvezér.
Eugène de Beauharnais és I. Napóleon francia császár · Eugène de Beauharnais és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és I. Napóleon francia császár · Európa és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Félszigeti háború
Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.
Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár · Félszigeti háború és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Felperzselt föld taktikája
Égő kuvaiti olajkutak 1991-ben. A kutakat visszavonuló iraki katonák gyújtották fel. A felperzselt föld taktikája vagy egyszerűen felperzselt föld (angolul scorched earth) főként háborúk során használt katonai taktikai kifejezés.
Felperzselt föld taktikája és I. Napóleon francia császár · Felperzselt föld taktikája és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Finn Nagyhercegség
A Finn Nagyhercegség (finnül Suomen suuriruhtinaskunta, svédül Storfurstendömet Finland, latinul Magnus Ducatus Finlandiæ, oroszul Великое княжество Финляндское, Velikoye knyazhestvo Finlyandskoye) a mai Finnország jogelődje volt 1809 és 1917 között az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként, az orosz cár irányítása alatt.
Finn Nagyhercegség és I. Napóleon francia császár · Finn Nagyhercegség és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Francia forradalom és I. Napóleon francia császár · Francia forradalom és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Genova és I. Napóleon francia császár · Genova és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Grande Armée
A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.
Grande Armée és I. Napóleon francia császár · Grande Armée és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Háború és béke (regény)
A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.
Háború és béke (regény) és I. Napóleon francia császár · Háború és béke (regény) és Oroszországi hadjárat (1812) ·
I. Sándor orosz cár
I.
I. Napóleon francia császár és I. Sándor orosz cár · I. Sándor orosz cár és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Itáliai Királyság (1805–1814)
Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.
I. Napóleon francia császár és Itáliai Királyság (1805–1814) · Itáliai Királyság (1805–1814) és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Jérôme Bonaparte
Jérôme Bonaparte eredeti olasz nevén Roland Buonaparte (Ajaccio, 1784. november 15. – Vilgénis kastély Massy, 1860. június 24.), Vesztfália királya, Franciaország marsallja, I. Napóleon legfiatalabb öccse, a testvérek közül az egyetlen, akinek a pályafutása átnyúlt Charles-Louis Bonaparte (a későbbi III. Napóleon) második francia császárságába.
I. Napóleon francia császár és Jérôme Bonaparte · Jérôme Bonaparte és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Józef Antoni Poniatowski
Józef Antoni Poniatowski (Bécs. 1762. május 7. – 1813. október 19.) lengyel herceg, francia marsall, Andrzej Poniatowski lengyel herceg fia, II. Szaniszló Ágost lengyel király unokaöccse.
I. Napóleon francia császár és Józef Antoni Poniatowski · Józef Antoni Poniatowski és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Karl Philipp zu Schwarzenberg
Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (Karl Philipp Fürst zu Schwarzenberg) (Bécs, 1771. április 15. – Lipcse, 1820. október 15.) a Schwarzenberg-házból való osztrák herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós haderő főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.
I. Napóleon francia császár és Karl Philipp zu Schwarzenberg · Karl Philipp zu Schwarzenberg és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Könnyűlovasság
Magyar huszár a 19. században. August von Pettenkofen műve, 1857. madraszi könnyűlovasság egyik szovárja 1845. körül. A könnyűlovasság kevés fegyverrel és védőfelszereléssel ellátott, lovakon közlekedő katonákból állt össze.
I. Napóleon francia császár és Könnyűlovasság · Könnyűlovasság és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Kontinentális zárlat
A kontinentális zárlatot Napóleon császár rendelte el a kontinentális Európa körül.
I. Napóleon francia császár és Kontinentális zárlat · Kontinentális zárlat és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Louis Nicolas Davout
Louis Nicolas d'Avout (Annoux (Yonne), 1770. május 10. – Savigny-sur-Orge (Essonne), 1823. június 1.) ismertebb nevén Davout, Auerstädt és Eggmühl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmühl), francia tábornok, a napóleoni háborúk marsallja.
I. Napóleon francia császár és Louis Nicolas Davout · Louis Nicolas Davout és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Louis-Alexandre Berthier
Louis-Alexandre Berthier (Versailles, 1753. november 20. – Bamberg, 1815. június 1.), 1804-től Franciaország marsallja, Neuchâtel, Valangin és Wagram hercege.
I. Napóleon francia császár és Louis-Alexandre Berthier · Louis-Alexandre Berthier és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Michel Ney
Michel Ney (Saarlouis, 1769. január 10. – Párizs, 1815. december 7.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.
I. Napóleon francia császár és Michel Ney · Michel Ney és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Mihail Illarionovics Kutuzov
Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (cirill betűkkel Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов, Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka, kora egyik legjelentősebb katonai zsenije.
I. Napóleon francia császár és Mihail Illarionovics Kutuzov · Mihail Illarionovics Kutuzov és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
I. Napóleon francia császár és Moszkva · Moszkva és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Napóleoni háborúk és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Nyeman (folyó)
A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.
I. Napóleon francia császár és Nyeman (folyó) · Nyeman (folyó) és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Oroszországi hadjárat (1812) ·
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
I. Napóleon francia császár és Osztrák Császárság · Oroszországi hadjárat (1812) és Osztrák Császárság ·
Rajnai Szövetség (1806)
A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.
I. Napóleon francia császár és Rajnai Szövetség (1806) · Oroszországi hadjárat (1812) és Rajnai Szövetség (1806) ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
I. Napóleon francia császár és Róma · Oroszországi hadjárat (1812) és Róma ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Oroszországi hadjárat (1812) és Spanyolország ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
I. Napóleon francia császár és Svájc · Oroszországi hadjárat (1812) és Svájc ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
I. Napóleon francia császár és Svédország · Oroszországi hadjárat (1812) és Svédország ·
Szmolenszki csata (1812)
A szmolenszki csata 1812.
I. Napóleon francia császár és Szmolenszki csata (1812) · Oroszországi hadjárat (1812) és Szmolenszki csata (1812) ·
Tüzérség
Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.
I. Napóleon francia császár és Tüzérség · Oroszországi hadjárat (1812) és Tüzérség ·
Varsói Hercegség
A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.
I. Napóleon francia császár és Varsói Hercegség · Oroszországi hadjárat (1812) és Varsói Hercegség ·
Vesztfáliai Királyság
A Vesztfáliai Királyság (németül Königreich Westphalen, franciául Royaume de Westphalie) egy rövid életű királyság volt 1807 és 1813 között.
I. Napóleon francia császár és Vesztfáliai Királyság · Oroszországi hadjárat (1812) és Vesztfáliai Királyság ·
Waterlooi csata
Az 1815.
I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata · Oroszországi hadjárat (1812) és Waterlooi csata ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812)
- Mi van a közös I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812)
- Közötti hasonlóságok I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812)
Összehasonlítását I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812)
I. Napóleon francia császár 329 kapcsolatokat, ugyanakkor Oroszországi hadjárat (1812) 126. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 9.01% = 41 / (329 + 126).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
