I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk

I. Napóleon francia császár vs. Napóleoni háborúk

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között. A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

Abszolút monarchia és I. Napóleon francia császár · Abszolút monarchia és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Afrika és I. Napóleon francia császár · Afrika és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és I. Napóleon francia császár · Amerikai Egyesült Államok és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Amiens-i béke

Az amiens-i béke (1802. március 25.) Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és a Egyesült Tartományok által a franciaországi Amiens-ben Napoleon Bonaparte és III. György által aláírt szerződés, amely 14 hónapra békét teremtett Európában a napóleoni háborúk idején.

Amiens-i béke és I. Napóleon francia császár · Amiens-i béke és Napóleoni háborúk · Többet látni »

André Masséna

André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.

André Masséna és I. Napóleon francia császár · André Masséna és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Arthur Wellesley

Arthur Wellesley, Wellington hercege (1769. május 1. – 1852. szeptember 14.) angol-ír katona és politikus, a napóleoni háborúk egyik kiemelkedő hadvezére, aki a waterlooi csatában legyőzte Napóleont.

Arthur Wellesley és I. Napóleon francia császár · Arthur Wellesley és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Austerlitzi csata

Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).

Austerlitzi csata és I. Napóleon francia császár · Austerlitzi csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és I. Napóleon francia császár · Bécs és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Bécsi kongresszus és I. Napóleon francia császár · Bécsi kongresszus és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Belgium és I. Napóleon francia császár · Belgium és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és I. Napóleon francia császár · Berlin és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Borogyinói csata

''A borogyinói csatatéren'', részlet Bozserjanov ''A Nagy Honvédő Háború'' sorozatából, 1911 A csata emlékműve A borogyinói csata (1812. szeptember 7.; az Oroszországban használt julián naptár szerint augusztus 26.) a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt.

Borogyinói csata és I. Napóleon francia császár · Borogyinói csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Bourbon-ház és I. Napóleon francia császár · Bourbon-ház és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Campo Formió-i béke

A Campo Formió-i békét 1797.

Campo Formió-i béke és I. Napóleon francia császár · Campo Formió-i béke és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord

Talleyrand címere Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (kiejtése: ʃaʁl moʁis də tal(ɛ)ʁɑ̃ peʁiɡɔʁ; röviden, közkeletűen Talleyrand; kiejtése kb. tal(e)ran) (Párizs, 1754. február 2. – Párizs, 1838. május 17.) Autun püspöke, Périgord, majd Benevento (1806), utána Dino (1815) hercege.

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord és I. Napóleon francia császár · Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Code Napoléon

A törvénykönyv 1804-es kiadásának első oldala A Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyve, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil) francia polgárjogi törvénykönyv, amelyet 1804-ben iktattak törvénybe és módosításokkal ma is hatályban van.

Code Napoléon és I. Napóleon francia császár · Code Napoléon és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Elba (sziget)

Elba (latinul Ilva) sziget a Földközi-tengerben, az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobbik.

Elba (sziget) és I. Napóleon francia császár · Elba (sziget) és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Első koalíciós háború

Az első koalíciós háború 1792 és 1797 között zajlott le a Francia Köztársaság és egy több államból álló koalíció között.

Első koalíciós háború és I. Napóleon francia császár · Első koalíciós háború és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Eugène de Beauharnais

Eugène Beauharnais, Andrea Appiani festménye, 1800. körül Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt). A történészek megítélése szerint Napóleon családtagjai közül ő volt az egyik legtehetségesebb politikus és hadvezér.

Eugène de Beauharnais és I. Napóleon francia császár · Eugène de Beauharnais és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Napóleon francia császár · Európa és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Félszigeti háború

Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.

Félszigeti háború és I. Napóleon francia császár · Félszigeti háború és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Földközi-tenger és I. Napóleon francia császár · Földközi-tenger és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Finnország és I. Napóleon francia császár · Finnország és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Francia direktórium

A francia direktórium egy politikai rendszer és egy történelmi korszak neve, amely lezárta az 1789-ben kezdődött francia forradalom első, erőszakosabb szakaszát (1789–1791. aug. 10.), és konszolidálta az új rendszert.

Francia direktórium és I. Napóleon francia császár · Francia direktórium és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Francia forradalom és I. Napóleon francia császár · Francia forradalom és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Gebhard Leberecht von Blücher

Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában. Beceneve Előre marsall (Marschall Vorwärts) volt.

Gebhard Leberecht von Blücher és I. Napóleon francia császár · Gebhard Leberecht von Blücher és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Genova

Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.

Genova és I. Napóleon francia császár · Genova és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Grande Armée

A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.

Grande Armée és I. Napóleon francia császár · Grande Armée és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Győri csata

A győri csata vagy kismegyeri csata Kismegyeren 1809.

Győri csata és I. Napóleon francia császár · Győri csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Habsburg–Tescheni Károly Lajos (született Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg, teljes nevén Károly Lajos János József Lőrinc,; Firenze, 1771. szeptember 5. – Bécs, 1847. április 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Lipót német-római császár és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki Teschen első hercege, császári tábornagy, a napóleoni háborúk jelentős hadvezére és hadszervezője, továbbá katonai szakíró, az Osztrák–Németalföld kormányzója a fleurusi csatavesztésig (1794), valamint a Német Lovagrend 54. Nagymestere.

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg és I. Napóleon francia császár · Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Harmadik koalíciós háború

A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként.

Harmadik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár · Harmadik koalíciós háború és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Háború és béke (regény)

A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.

Háború és béke (regény) és I. Napóleon francia császár · Háború és béke (regény) és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Horatio Nelson

Lord Horatio Nelson (Burnham Thorpe (Norfolk, Anglia), 1758. szeptember 29. – Trafalgar-fok (Cabo Trafalgar, Andalúzia délnyugati partjánál), 1805. október 21.) angol altengernagy, a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka, a Bath-rend lovagja, a napóleoni háborúk során több fontos tengeri ütközet, köztük a döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére (e csatában maga is életét vesztette).

Horatio Nelson és I. Napóleon francia császár · Horatio Nelson és Napóleoni háborúk · Többet látni »

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

I. Ferenc magyar király és I. Napóleon francia császár · I. Ferenc magyar király és Napóleoni háborúk · Többet látni »

I. Sándor orosz cár

I.

I. Napóleon francia császár és I. Sándor orosz cár · I. Sándor orosz cár és Napóleoni háborúk · Többet látni »

II. Napóleon francia császár

II.

I. Napóleon francia császár és II. Napóleon francia császár · II. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Többet látni »

III. Frigyes Vilmos porosz király

III.

I. Napóleon francia császár és III. Frigyes Vilmos porosz király · III. Frigyes Vilmos porosz király és Napóleoni háborúk · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

I. Napóleon francia császár és India · India és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Itáliai Királyság (1805–1814)

Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.

I. Napóleon francia császár és Itáliai Királyság (1805–1814) · Itáliai Királyság (1805–1814) és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Jacques-Louis David

Jacques-Louis David (Párizs, 1748. augusztus 30. – Brüsszel, 1825. december 29.) francia festő, a klasszicizmus vezéralakja.

I. Napóleon francia császár és Jacques-Louis David · Jacques-Louis David és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Jénai csata

A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.

I. Napóleon francia császár és Jénai csata · Jénai csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Jón-szigetek

A Jón-szigetek hagyományos régiói - a közigazgatási régióhoz a déli Kíthira nem tartozik hozzá (angol nyelvű térkép) A Jón-szigetek (görögül Ιόνια νησιά, olaszul Isle Ionie) szigetcsoport Görögország nyugati részében, az ország 13 közigazgatási régiójának egyike.

I. Napóleon francia császár és Jón-szigetek · Jón-szigetek és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Józef Antoni Poniatowski

Józef Antoni Poniatowski (Bécs. 1762. május 7. – 1813. október 19.) lengyel herceg, francia marsall, Andrzej Poniatowski lengyel herceg fia, II. Szaniszló Ágost lengyel király unokaöccse.

I. Napóleon francia császár és Józef Antoni Poniatowski · Józef Antoni Poniatowski és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I. Joachim néven nápolyi király.

I. Napóleon francia császár és Joachim Murat · Joachim Murat és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Karl Mack von Leiberich

Karl Mack von Leiberich, báró (Nennslingen, 1752. augusztus 25. – Sankt Pölten 1828. december 22.) osztrák tábornok, a legemlékezetesebb tette a hadtörténetben az, hogy az ulmi csatában kapitulált Napóleon seregei előtt.

I. Napóleon francia császár és Karl Mack von Leiberich · Karl Mack von Leiberich és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Karl Philipp zu Schwarzenberg

Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (Karl Philipp Fürst zu Schwarzenberg) (Bécs, 1771. április 15. – Lipcse, 1820. október 15.) a Schwarzenberg-házból való osztrák herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós haderő főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.

I. Napóleon francia császár és Karl Philipp zu Schwarzenberg · Karl Philipp zu Schwarzenberg és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

I. Napóleon francia császár és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.

I. Napóleon francia császár és Klemens Wenzel Lothar von Metternich · Klemens Wenzel Lothar von Metternich és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Kontinentális zárlat

A kontinentális zárlatot Napóleon császár rendelte el a kontinentális Európa körül.

I. Napóleon francia császár és Kontinentális zárlat · Kontinentális zárlat és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

I. Napóleon francia császár és Lipcse (Németország) · Lipcse (Németország) és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Lipcsei csata

A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813.

I. Napóleon francia császár és Lipcsei csata · Lipcsei csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Lombardia

Lombardia Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója.

I. Napóleon francia császár és Lombardia · Lombardia és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Louis Nicolas Davout

Louis Nicolas d'Avout (Annoux (Yonne), 1770. május 10. – Savigny-sur-Orge (Essonne), 1823. június 1.) ismertebb nevén Davout, Auerstädt és Eggmühl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmühl), francia tábornok, a napóleoni háborúk marsallja.

I. Napóleon francia császár és Louis Nicolas Davout · Louis Nicolas Davout és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

I. Napóleon francia császár és Madrid · Madrid és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Marengói csata

A marengói csata Napoléon Bonaparte tábornok második, 1799–1800-as itáliai hadjáratának döntő ütközete volt, a második koalíció elleni háború keretén belül.

I. Napóleon francia császár és Marengói csata · Marengói csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Málta

Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.

I. Napóleon francia császár és Málta · Málta és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Mária Lujza francia császárné

Ausztriai Mária Lujza (teljes nevén Mária Ludovika Leopoldina Franciska Terézia Jozefa Luca; Bécs, Habsburg Birodalom, 1791. december 12. – Parma, Parmai Hercegség, 1847. december 17.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Napóleon francia császár második feleségeként Franciaország császárnéja 1810-től hitvese 1814-es lemondatásáig.

I. Napóleon francia császár és Mária Lujza francia császárné · Mária Lujza francia császárné és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Második koalíciós háború

A második koalíciós háborúban egy több államból álló koalíció támadta meg a Francia Köztársaságot, 1799-ben.

I. Napóleon francia császár és Második koalíciós háború · Második koalíciós háború és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Michel Ney

Michel Ney (Saarlouis, 1769. január 10. – Párizs, 1815. december 7.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

I. Napóleon francia császár és Michel Ney · Michel Ney és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Mihail Illarionovics Kutuzov

Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (cirill betűkkel Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов, Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka, kora egyik legjelentősebb katonai zsenije.

I. Napóleon francia császár és Mihail Illarionovics Kutuzov · Mihail Illarionovics Kutuzov és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

I. Napóleon francia császár és Moszkva · Moszkva és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Nacionalizmus

A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.

I. Napóleon francia császár és Nacionalizmus · Nacionalizmus és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”) elődjének 1801.

I. Napóleon francia császár és Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága · Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

I. Napóleon francia császár és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Nílusi csata

A nílusi csata, vagy más néven abukíri tengeri csata 1798.

I. Napóleon francia császár és Nílusi csata · Nílusi csata és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

I. Napóleon francia császár és Olaszország történelme · Napóleoni háborúk és Olaszország történelme · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom · Napóleoni háborúk és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812) · Napóleoni háborúk és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

I. Napóleon francia császár és Oszmán Birodalom · Napóleoni háborúk és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

I. Napóleon francia császár és Pápai állam · Napóleoni háborúk és Pápai állam · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

I. Napóleon francia császár és Párizs · Napóleoni háborúk és Párizs · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

I. Napóleon francia császár és Portugália · Napóleoni háborúk és Portugália · Többet látni »

Pozsonyi béke (1805)

A pozsonyi béke (1805. december 26.) a Napóleon császár ellen létrejött harmadik koalíciónak az austerlitzi csata után a Francia Császárság és a Osztrák Császárság között megkötött különbéke.

I. Napóleon francia császár és Pozsonyi béke (1805) · Napóleoni háborúk és Pozsonyi béke (1805) · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

I. Napóleon francia császár és Rajna · Napóleoni háborúk és Rajna · Többet látni »

Rajnai Szövetség (1806)

A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.

I. Napóleon francia császár és Rajnai Szövetség (1806) · Napóleoni háborúk és Rajnai Szövetség (1806) · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

I. Napóleon francia császár és Róma · Napóleoni háborúk és Róma · Többet látni »

Reform

Reform a réginek átalakítása valamely új eszme, elv aktív keresztülvitelével.

I. Napóleon francia császár és Reform · Napóleoni háborúk és Reform · Többet látni »

Schönbrunni béke

A schönbrunni béke vagy más néven bécsi béke (1809. október 14.) a Schönbrunnban aláírt békeszerződés.

I. Napóleon francia császár és Schönbrunni béke · Napóleoni háborúk és Schönbrunni béke · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Napóleoni háborúk és Spanyolország · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

I. Napóleon francia császár és Svédország · Napóleoni háborúk és Svédország · Többet látni »

Szárd Királyság

A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.

I. Napóleon francia császár és Szárd Királyság · Napóleoni háborúk és Szárd Királyság · Többet látni »

Száz nap

Száz nap vagy száznapos uralom (franciául Cent-Jours) a francia történelemben az 1815.

I. Napóleon francia császár és Száz nap · Napóleoni háborúk és Száz nap · Többet látni »

Szent Ilona (terület)

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.

I. Napóleon francia császár és Szent Ilona (terület) · Napóleoni háborúk és Szent Ilona (terület) · Többet látni »

Tüzérség

Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.

I. Napóleon francia császár és Tüzérség · Napóleoni háborúk és Tüzérség · Többet látni »

Tilsiti béke

A két császár találkozásának színhelye A tilsiti béke (1807. július 7.–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat.

I. Napóleon francia császár és Tilsiti béke · Napóleoni háborúk és Tilsiti béke · Többet látni »

Trafalgari csata

A trafalgari csata (1805. október 21.) a napóleoni háborúk és a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri ütközete, mely vitathatatlanná tette Nagy-Britannia tengerek fölötti uralmát.

I. Napóleon francia császár és Trafalgari csata · Napóleoni háborúk és Trafalgari csata · Többet látni »

Varsói Hercegség

A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.

I. Napóleon francia császár és Varsói Hercegség · Napóleoni háborúk és Varsói Hercegség · Többet látni »

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.

I. Napóleon francia császár és Velence (Olaszország) · Napóleoni háborúk és Velence (Olaszország) · Többet látni »

VII. Piusz pápa

VII.

I. Napóleon francia császár és VII. Piusz pápa · Napóleoni háborúk és VII. Piusz pápa · Többet látni »

Wagrami csata

A wagrami csata (1809. július 5–6.) a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

I. Napóleon francia császár és Wagrami csata · Napóleoni háborúk és Wagrami csata · Többet látni »

Waterlooi csata

Az 1815.

I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata · Napóleoni háborúk és Waterlooi csata · Többet látni »

XIV. Károly János svéd király

Jean Baptiste Bernadotte (Pau, 1763. január 26. – Stockholm, 1844. március 8.) francia marsall, XIV.

I. Napóleon francia császár és XIV. Károly János svéd király · Napóleoni háborúk és XIV. Károly János svéd király · Többet látni »

XVIII. Lajos francia király

XVIII.

I. Napóleon francia császár és XVIII. Lajos francia király · Napóleoni háborúk és XVIII. Lajos francia király · Többet látni »