Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Vitéz János
I. Mátyás magyar király és Vitéz János 26 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Beckensloer János, Belovár-Kőrös vármegye, Erdélyi vajda, Esztergom, Fajansz, Fraknói Vilmos, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. György cseh király, I. Ulászló magyar király, III. Frigyes német-római császár, IV. Kázmér lengyel király, Janus Pannonius, Kubinyi András, Latin nyelv, Nagyvárad, Olaszország történelme, Pápai legátus, Prága, Szapolyai Imre, Szécsi Dénes (püspök), Szent Kázmér, Szent Korona, V. László magyar király, Zsigmond magyar király.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Mátyás magyar király · Bécs és Vitéz János ·
Beckensloer János
Beckensloer János (1427. – Salzburg, 1489. december 15.), vezetéknevének változatai: Beckenschläger, Beckenschläger, Beckensloger, bíboros, esztergomi és salzburgi érsek, váradi és egri püspök, diplomata.
Beckensloer János és I. Mátyás magyar király · Beckensloer János és Vitéz János ·
Belovár-Kőrös vármegye
Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.
Belovár-Kőrös vármegye és I. Mátyás magyar király · Belovár-Kőrös vármegye és Vitéz János ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. Mátyás magyar király · Erdélyi vajda és Vitéz János ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. Mátyás magyar király · Esztergom és Vitéz János ·
Fajansz
Faenzából A fajansz koronként eltérő jelentésű kerámia.
Fajansz és I. Mátyás magyar király · Fajansz és Vitéz János ·
Fraknói Vilmos
Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Fraknói Vilmos és I. Mátyás magyar király · Fraknói Vilmos és Vitéz János ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Vitéz János ·
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Hunyadi-család és I. Mátyás magyar király · Hunyadi-család és Vitéz János ·
I. György cseh király
Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya.
I. György cseh király és I. Mátyás magyar király · I. György cseh király és Vitéz János ·
I. Ulászló magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és I. Ulászló magyar király · I. Ulászló magyar király és Vitéz János ·
III. Frigyes német-római császár
III.
I. Mátyás magyar király és III. Frigyes német-római császár · III. Frigyes német-római császár és Vitéz János ·
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
I. Mátyás magyar király és IV. Kázmér lengyel király · IV. Kázmér lengyel király és Vitéz János ·
Janus Pannonius
Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.
I. Mátyás magyar király és Janus Pannonius · Janus Pannonius és Vitéz János ·
Kubinyi András
Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
I. Mátyás magyar király és Kubinyi András · Kubinyi András és Vitéz János ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Vitéz János ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Vitéz János ·
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
I. Mátyás magyar király és Olaszország történelme · Olaszország történelme és Vitéz János ·
Pápai legátus
A pápai legátus a pápa személyes megbízottja, állandó képviselője valamilyen diplomáciai vagy egyházi küldetés során.
I. Mátyás magyar király és Pápai legátus · Pápai legátus és Vitéz János ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
I. Mátyás magyar király és Prága · Prága és Vitéz János ·
Szapolyai Imre
Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, Szapolyai István bátyja, a Szapolyai-család első jelentős tagja.
I. Mátyás magyar király és Szapolyai Imre · Szapolyai Imre és Vitéz János ·
Szécsi Dénes (püspök)
Szécsi Dénes (Felsőlendva, 1410 körül – Esztergom, 1465. február 1.) középkori magyar főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország első prímása volt; 1449–1464 között kancellári hivatalt is viselt.
I. Mátyás magyar király és Szécsi Dénes (püspök) · Szécsi Dénes (püspök) és Vitéz János ·
Szent Kázmér
Szent Kázmér, (1458. október 3. – 1484. március 4.) litván és lengyel királyi herceg, szent.
I. Mátyás magyar király és Szent Kázmér · Szent Kázmér és Vitéz János ·
Szent Korona
date.
I. Mátyás magyar király és Szent Korona · Szent Korona és Vitéz János ·
V. László magyar király
V.
I. Mátyás magyar király és V. László magyar király · V. László magyar király és Vitéz János ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Vitéz János és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Vitéz János
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Vitéz János
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Vitéz János
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Vitéz János
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Vitéz János 63. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 5.56% = 26 / (405 + 63).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Vitéz János. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
