Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Székelyek
I. Mátyás magyar király és Székelyek 34 közös dolog (a Uniópédia): Antonio Bonfini, Árpád-ház, Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493), Budapest, Erdély, Erdélyi vajda, Esztergomi érsek, Havasalföld, Hunyadi János, II. Ulászló magyar király, Kenyérmezei csata, Kinizsi Pál, Királyföld, Kolozsvár, Kristó Gyula, Latin nyelv, Lengyelország, Magyar Balázs (hadvezér), Magyar Királyság, Magyar nyelv, Moldva (fejedelemség), Nagyszeben, Nagyvárad, Németek, Pécs, Szászváros, Temes vármegye, Thuróczi János, Thuróczi-krónika, Velencei Köztársaság, ..., 14. század, 15. század, 16. század, 19. század. Bővíteni index (4 több) »
Antonio Bonfini
Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.
Antonio Bonfini és I. Mátyás magyar király · Antonio Bonfini és Székelyek ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. Mátyás magyar király · Árpád-ház és Székelyek ·
Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)
Ecsedi Báthori István (1430–1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér.
Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) és I. Mátyás magyar király · Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) és Székelyek ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és I. Mátyás magyar király · Budapest és Székelyek ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Székelyek ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. Mátyás magyar király · Erdélyi vajda és Székelyek ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és I. Mátyás magyar király · Esztergomi érsek és Székelyek ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. Mátyás magyar király · Havasalföld és Székelyek ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Székelyek ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Székelyek ·
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
I. Mátyás magyar király és Kenyérmezei csata · Kenyérmezei csata és Székelyek ·
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
I. Mátyás magyar király és Kinizsi Pál · Kinizsi Pál és Székelyek ·
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
I. Mátyás magyar király és Királyföld · Királyföld és Székelyek ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
I. Mátyás magyar király és Kolozsvár · Kolozsvár és Székelyek ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
I. Mátyás magyar király és Kristó Gyula · Kristó Gyula és Székelyek ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Székelyek ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Székelyek ·
Magyar Balázs (hadvezér)
Mátyás király emlékmű egyik mellékalakja Magyar Balázst ábrázoljahttp://www.mult-kor.hu/20090724_jovo_juliusig_megujul_a_kolozsvari_matyasszobor Megújul a kolozsvári Mátyás-szobor – Múlt-kor.hu, 2009. július 24. Mérai Magyar Balázs (1410? – 1491 után) magyar hadvezér, Magyar Benigna apja.
I. Mátyás magyar király és Magyar Balázs (hadvezér) · Magyar Balázs (hadvezér) és Székelyek ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Székelyek ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
I. Mátyás magyar király és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Székelyek ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
I. Mátyás magyar király és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Székelyek ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
I. Mátyás magyar király és Nagyszeben · Nagyszeben és Székelyek ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Székelyek ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
I. Mátyás magyar király és Németek · Németek és Székelyek ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
I. Mátyás magyar király és Pécs · Pécs és Székelyek ·
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
I. Mátyás magyar király és Szászváros · Szászváros és Székelyek ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
I. Mátyás magyar király és Temes vármegye · Székelyek és Temes vármegye ·
Thuróczi János
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy János.
I. Mátyás magyar király és Thuróczi János · Székelyek és Thuróczi János ·
Thuróczi-krónika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy-krónika.
I. Mátyás magyar király és Thuróczi-krónika · Székelyek és Thuróczi-krónika ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
I. Mátyás magyar király és Velencei Köztársaság · Székelyek és Velencei Köztársaság ·
14. század
A 14.
14. század és I. Mátyás magyar király · 14. század és Székelyek ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Székelyek ·
16. század
A 16.
16. század és I. Mátyás magyar király · 16. század és Székelyek ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és I. Mátyás magyar király · 19. század és Székelyek ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Székelyek
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Székelyek
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Székelyek
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Székelyek
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Székelyek 500. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 3.76% = 34 / (405 + 500).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Székelyek. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: