Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Nagyvárad
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad 17 közös dolog (a Uniópédia): Budapest, Csehek, Janus Pannonius, Kolozsvár, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Nagyvárad, Német nyelv, Németek, Román nyelv, Szendrő (Szerbia), Szigligeti Ede, Vitéz János, Zsidók, Zsigmond magyar király, 19. század.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és I. Mátyás magyar király · Budapest és Nagyvárad ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Csehek és I. Mátyás magyar király · Csehek és Nagyvárad ·
Janus Pannonius
Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.
I. Mátyás magyar király és Janus Pannonius · Janus Pannonius és Nagyvárad ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
I. Mátyás magyar király és Kolozsvár · Kolozsvár és Nagyvárad ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Nagyvárad ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Nagyvárad ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
I. Mátyás magyar király és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Nagyvárad ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Nagyvárad ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Német nyelv · Német nyelv és Nagyvárad ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
I. Mátyás magyar király és Németek · Németek és Nagyvárad ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
I. Mátyás magyar király és Román nyelv · Nagyvárad és Román nyelv ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
I. Mátyás magyar király és Szendrő (Szerbia) · Nagyvárad és Szendrő (Szerbia) ·
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
I. Mátyás magyar király és Szigligeti Ede · Nagyvárad és Szigligeti Ede ·
Vitéz János
Mátyás király nevelője és Janus Pannonius nagybátyja PPKE Vitéz János Kar előtt Esztergomban (Szentirmai Zoltán alkotása) Széchy Dénes és Vitéz János bíborosok sírköve az esztergomi bazilika altemplomában Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.
I. Mátyás magyar király és Vitéz János · Nagyvárad és Vitéz János ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
I. Mátyás magyar király és Zsidók · Nagyvárad és Zsidók ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Nagyvárad és Zsigmond magyar király ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és I. Mátyás magyar király · 19. század és Nagyvárad ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Nagyvárad
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Nagyvárad
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Nagyvárad
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Nagyvárad
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagyvárad 301. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 2.41% = 17 / (405 + 301).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Nagyvárad. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
