Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata
I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata 49 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Buda (történelmi település), Cseh Királyság, Erdély, Erdélyi vajda, Esztergom, Esztergomi érsek, Fodor Pál (történész), Grandpierre K. Endre, Győr, Havasalföld, Humanizmus, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. János lengyel király, I. Miksa német-római császár, II. Ulászló magyar király, IV. Kázmér lengyel király, Jajca, Kinizsi Pál, Kubinyi András, Lengyelország, Magyar Királyság, Máltai lovagrend, Nádor, Német-római Birodalom, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Osztrák Hercegség, Pápa (egyházfő), ..., Pápai állam, Pétervárad, Reneszánsz, Rodosz (sziget), Rumélia, Szabács, Székesfehérvár, Szeged, Szekérvár, Szent Korona, Szerémség, Történelmi Szemle, Temes vármegye, Temesköz, Végvár, Velencei Köztársaság, Zsidók, 15. század, 16. század. Bővíteni index (19 több) »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Mátyás magyar király · Bécs és Mohácsi csata ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. Mátyás magyar király · Buda (történelmi település) és Mohácsi csata ·
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Cseh Királyság és I. Mátyás magyar király · Cseh Királyság és Mohácsi csata ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Mohácsi csata ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. Mátyás magyar király · Erdélyi vajda és Mohácsi csata ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. Mátyás magyar király · Esztergom és Mohácsi csata ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és I. Mátyás magyar király · Esztergomi érsek és Mohácsi csata ·
Fodor Pál (történész)
Fodor Pál (Aszófő, 1955. február 3.–) Széchenyi-díjas magyar turkológus, történész.
Fodor Pál (történész) és I. Mátyás magyar király · Fodor Pál (történész) és Mohácsi csata ·
Grandpierre K. Endre
Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.
Grandpierre K. Endre és I. Mátyás magyar király · Grandpierre K. Endre és Mohácsi csata ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és I. Mátyás magyar király · Győr és Mohácsi csata ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. Mátyás magyar király · Havasalföld és Mohácsi csata ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Humanizmus és I. Mátyás magyar király · Humanizmus és Mohácsi csata ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Mohácsi csata ·
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Hunyadi-család és I. Mátyás magyar király · Hunyadi-család és Mohácsi csata ·
I. János lengyel király
I.
I. János lengyel király és I. Mátyás magyar király · I. János lengyel király és Mohácsi csata ·
I. Miksa német-római császár
I.
I. Mátyás magyar király és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és Mohácsi csata ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Mohácsi csata ·
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
I. Mátyás magyar király és IV. Kázmér lengyel király · IV. Kázmér lengyel király és Mohácsi csata ·
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
I. Mátyás magyar király és Jajca · Jajca és Mohácsi csata ·
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
I. Mátyás magyar király és Kinizsi Pál · Kinizsi Pál és Mohácsi csata ·
Kubinyi András
Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
I. Mátyás magyar király és Kubinyi András · Kubinyi András és Mohácsi csata ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Mohácsi csata ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Mohácsi csata ·
Máltai lovagrend
230x230px alt.
I. Mátyás magyar király és Máltai lovagrend · Máltai lovagrend és Mohácsi csata ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. Mátyás magyar király és Nádor · Mohácsi csata és Nádor ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. Mátyás magyar király és Német-római Birodalom · Mohácsi csata és Német-római Birodalom ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
I. Mátyás magyar király és Országgyűlés · Mohácsi csata és Országgyűlés ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Osztrák Hercegség
Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.
I. Mátyás magyar király és Osztrák Hercegség · Mohácsi csata és Osztrák Hercegség ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
I. Mátyás magyar király és Pápa (egyházfő) · Mohácsi csata és Pápa (egyházfő) ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
I. Mátyás magyar király és Pápai állam · Mohácsi csata és Pápai állam ·
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
I. Mátyás magyar király és Pétervárad · Mohácsi csata és Pétervárad ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
I. Mátyás magyar király és Reneszánsz · Mohácsi csata és Reneszánsz ·
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
I. Mátyás magyar király és Rodosz (sziget) · Mohácsi csata és Rodosz (sziget) ·
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
I. Mátyás magyar király és Rumélia · Mohácsi csata és Rumélia ·
Szabács
Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
I. Mátyás magyar király és Szabács · Mohácsi csata és Szabács ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár · Mohácsi csata és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
I. Mátyás magyar király és Szeged · Mohácsi csata és Szeged ·
Szekérvár
Huszita szekérerőd A muhi csata vázlata, középen a szekérvár A szekérvár egy olyan (elsősorban) védekező jellegű hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik.
I. Mátyás magyar király és Szekérvár · Mohácsi csata és Szekérvár ·
Szent Korona
date.
I. Mátyás magyar király és Szent Korona · Mohácsi csata és Szent Korona ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
I. Mátyás magyar király és Szerémség · Mohácsi csata és Szerémség ·
Történelmi Szemle
A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének 1958-óta megjelenő értesítője.
I. Mátyás magyar király és Történelmi Szemle · Mohácsi csata és Történelmi Szemle ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
I. Mátyás magyar király és Temes vármegye · Mohácsi csata és Temes vármegye ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
I. Mátyás magyar király és Temesköz · Mohácsi csata és Temesköz ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
I. Mátyás magyar király és Végvár · Mohácsi csata és Végvár ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
I. Mátyás magyar király és Velencei Köztársaság · Mohácsi csata és Velencei Köztársaság ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
I. Mátyás magyar király és Zsidók · Mohácsi csata és Zsidók ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Mohácsi csata ·
16. század
A 16.
16. század és I. Mátyás magyar király · 16. század és Mohácsi csata ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Mohácsi csata 256. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 7.41% = 49 / (405 + 256).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: