Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában
I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában 44 közös dolog (a Uniópédia): Aragóniai Beatrix magyar királyné, Bács vármegye, Beszterce (település), Cillei Ulrik, Csehek, Engel Pál, Erdély, Ernuszt János, Estei Hippolit, Felvidék, Galeotto Marzio, Győr, Havasalföld, Humanizmus, Hunyadi János, Husziták, II. Mehmed oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, Kassa, Köszvény, Kereszténység, Kinizsi Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András, Latin nyelv, Lengyelország, Mohácsi csata, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyszeben, Nagyvárad, ..., Német nyelv, Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Pécs, Reneszánsz, Szűz Mária, Szerémség, Temes vármegye, V. László magyar király, Vitéz János, Zsidók, Zsigmond magyar király, 14. század, 15. század. Bővíteni index (14 több) »
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Aragóniai Beatrix magyar királyné és I. Mátyás magyar király · Aragóniai Beatrix magyar királyné és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Bács vármegye és I. Mátyás magyar király · Bács vármegye és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Beszterce (település) és I. Mátyás magyar király · Beszterce (település) és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Cillei Ulrik
V. László és Cillei Ulrik, Székely Bertalan festménye, 1870. Cillei Ulrik gróf (1406. február 16. – 1456. november 9.) Cilli (ma Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albertnek a csehországi helytartója, majd unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója.
Cillei Ulrik és I. Mátyás magyar király · Cillei Ulrik és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Csehek és I. Mátyás magyar király · Csehek és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Engel Pál
Engel Pál sírja a Farkasréti Temetőben Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.
Engel Pál és I. Mátyás magyar király · Engel Pál és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Ernuszt János
A csáktornyai Ernuszt család címere Csáktornya vára a 17. században Ernuszt János fiának, Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek a címere Hampó Ernuszt János (Ernst János, Csáktornyai Ernusth János, Iohanni Ernusth de Schakthornia), (? – 1477. március 3. után) bányavállalkozó, körmöci kamaraispán, kincstartó, dalmát, horvát, szlavón bán a tekintélyes Ernuszt-család őse volt.
Ernuszt János és I. Mátyás magyar király · Ernuszt János és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Estei Hippolit
Estei Hippolit, (Ferrara, 1479. november 2. – Ferrara, 1520. szeptember 3.) az Este-házból származó bíboros, 1487–1497 között esztergomi érsek, majd 1497-től haláláig egri püspök.
Estei Hippolit és I. Mátyás magyar király · Estei Hippolit és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és I. Mátyás magyar király · Felvidék és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Galeotto Marzio
Galeotto Marzio (Narni, 1427 – Csehország, 1497 körül) olasz humanista, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, legjobb barátja.
Galeotto Marzio és I. Mátyás magyar király · Galeotto Marzio és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és I. Mátyás magyar király · Győr és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. Mátyás magyar király · Havasalföld és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Humanizmus és I. Mátyás magyar király · Humanizmus és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és I. Mátyás magyar király · Husziták és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
II. Mehmed oszmán szultán
II.
I. Mátyás magyar király és II. Mehmed oszmán szultán · II. Mehmed oszmán szultán és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
I. Mátyás magyar király és Kassa · Kassa és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Köszvény
A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség.
I. Mátyás magyar király és Köszvény · Köszvény és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. Mátyás magyar király és Kereszténység · Kereszténység és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
I. Mátyás magyar király és Kinizsi Pál · Kinizsi Pál és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
I. Mátyás magyar király és Kristó Gyula · Kristó Gyula és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Kubinyi András
Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
I. Mátyás magyar király és Kubinyi András · Kubinyi András és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata · Mindennapi élet Mátyás király korában és Mohácsi csata ·
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Mindennapi élet Mátyás király korában és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
I. Mátyás magyar király és Nagyszeben · Mindennapi élet Mátyás király korában és Nagyszeben ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Mindennapi élet Mátyás király korában és Nagyvárad ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Német nyelv · Mindennapi élet Mátyás király korában és Német nyelv ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom · Mindennapi élet Mátyás király korában és Oszmán Birodalom ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
I. Mátyás magyar király és Pápa (egyházfő) · Mindennapi élet Mátyás király korában és Pápa (egyházfő) ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
I. Mátyás magyar király és Pécs · Mindennapi élet Mátyás király korában és Pécs ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
I. Mátyás magyar király és Reneszánsz · Mindennapi élet Mátyás király korában és Reneszánsz ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
I. Mátyás magyar király és Szűz Mária · Mindennapi élet Mátyás király korában és Szűz Mária ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
I. Mátyás magyar király és Szerémség · Mindennapi élet Mátyás király korában és Szerémség ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
I. Mátyás magyar király és Temes vármegye · Mindennapi élet Mátyás király korában és Temes vármegye ·
V. László magyar király
V.
I. Mátyás magyar király és V. László magyar király · Mindennapi élet Mátyás király korában és V. László magyar király ·
Vitéz János
Mátyás király nevelője és Janus Pannonius nagybátyja PPKE Vitéz János Kar előtt Esztergomban (Szentirmai Zoltán alkotása) Széchy Dénes és Vitéz János bíborosok sírköve az esztergomi bazilika altemplomában Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.
I. Mátyás magyar király és Vitéz János · Mindennapi élet Mátyás király korában és Vitéz János ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
I. Mátyás magyar király és Zsidók · Mindennapi élet Mátyás király korában és Zsidók ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Mindennapi élet Mátyás király korában és Zsigmond magyar király ·
14. század
A 14.
14. század és I. Mátyás magyar király · 14. század és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Mindennapi élet Mátyás király korában ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Mindennapi élet Mátyás király korában 210. Ami közös bennük 44, a Jaccard index 7.15% = 44 / (405 + 210).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
