Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király
I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király 28 közös dolog (a Uniópédia): Antonio Bonfini, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Árpád-ház, Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493), Bécs, Buda (történelmi település), Corvin János, Csehország uralkodóinak listája, Fraknói Vilmos, Grandpierre K. Endre, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, Habsburg-család, I. György cseh király, I. János lengyel király, I. Miksa német-római császár, III. Frigyes német-római császár, IV. Kázmér lengyel király, Kinizsi Pál, Lengyelország, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Magyarország uralkodóinak listája, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nádor, Prága, Székesfehérvár, Wrocław, Zsigmond magyar király, 1486. évi törvénycikk.
Antonio Bonfini
Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.
Antonio Bonfini és I. Mátyás magyar király · Antonio Bonfini és II. Ulászló magyar király ·
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Aragóniai Beatrix magyar királyné és I. Mátyás magyar király · Aragóniai Beatrix magyar királyné és II. Ulászló magyar király ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. Mátyás magyar király · Árpád-ház és II. Ulászló magyar király ·
Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)
Ecsedi Báthori István (1430–1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér.
Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) és I. Mátyás magyar király · Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) és II. Ulászló magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Mátyás magyar király · Bécs és II. Ulászló magyar király ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. Mátyás magyar király · Buda (történelmi település) és II. Ulászló magyar király ·
Corvin János
Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.
Corvin János és I. Mátyás magyar király · Corvin János és II. Ulászló magyar király ·
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Csehország uralkodóinak listája és I. Mátyás magyar király · Csehország uralkodóinak listája és II. Ulászló magyar király ·
Fraknói Vilmos
Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Fraknói Vilmos és I. Mátyás magyar király · Fraknói Vilmos és II. Ulászló magyar király ·
Grandpierre K. Endre
Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.
Grandpierre K. Endre és I. Mátyás magyar király · Grandpierre K. Endre és II. Ulászló magyar király ·
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és I. Mátyás magyar király · Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és II. Ulászló magyar király ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg-család és I. Mátyás magyar király · Habsburg-család és II. Ulászló magyar király ·
I. György cseh király
Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya.
I. György cseh király és I. Mátyás magyar király · I. György cseh király és II. Ulászló magyar király ·
I. János lengyel király
I.
I. János lengyel király és I. Mátyás magyar király · I. János lengyel király és II. Ulászló magyar király ·
I. Miksa német-római császár
I.
I. Mátyás magyar király és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király ·
III. Frigyes német-római császár
III.
I. Mátyás magyar király és III. Frigyes német-római császár · II. Ulászló magyar király és III. Frigyes német-római császár ·
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
I. Mátyás magyar király és IV. Kázmér lengyel király · II. Ulászló magyar király és IV. Kázmér lengyel király ·
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
I. Mátyás magyar király és Kinizsi Pál · II. Ulászló magyar király és Kinizsi Pál ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · II. Ulászló magyar király és Lengyelország ·
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
I. Mátyás magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · II. Ulászló magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
I. Mátyás magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · II. Ulászló magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · II. Ulászló magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. Mátyás magyar király és Nádor · II. Ulászló magyar király és Nádor ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
I. Mátyás magyar király és Prága · II. Ulászló magyar király és Prága ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár · II. Ulászló magyar király és Székesfehérvár ·
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
I. Mátyás magyar király és Wrocław · II. Ulászló magyar király és Wrocław ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · II. Ulászló magyar király és Zsigmond magyar király ·
1486. évi törvénycikk
Az 1486.
1486. évi törvénycikk és I. Mátyás magyar király · 1486. évi törvénycikk és II. Ulászló magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Ulászló magyar király 120. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 5.33% = 28 / (405 + 120).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: