Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

I. László magyar király vs. Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

I. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Közötti hasonlóságok I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) 21 közös dolog (a Uniópédia): Álmos herceg, I. András magyar király, I. Béla magyar király, I. Géza magyar király, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, III. Béla magyar király, Kálmán magyar király, Képes krónika, Magyar Királyság, Magyar koronázási jelvények, Magyarország, Mária magyar királynő, Római katolikus egyház, Salamon magyar király, Székesfehérvár, Szent Imre, Szentté avatás, Zsigmond magyar király, 11. század.

Álmos herceg

Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg.

Álmos herceg és I. László magyar király · Álmos herceg és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. András magyar király

I.

I. András magyar király és I. László magyar király · I. András magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. Béla magyar király

A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.

I. Béla magyar király és I. László magyar király · I. Béla magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. Géza magyar király

I.

I. Géza magyar király és I. László magyar király · I. Géza magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. István magyar király

I.

I. István magyar király és I. László magyar király · I. István magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és I. László magyar király · I. Károly magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. László magyar király és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

I. László magyar király és III. Béla magyar király · III. Béla magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

I. László magyar király és Kálmán magyar király · Kálmán magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

I. László magyar király és Képes krónika · Képes krónika és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

I. László magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Magyar koronázási jelvények

A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.

I. László magyar király és Magyar koronázási jelvények · Magyar koronázási jelvények és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

I. László magyar király és Magyarország · Magyarország és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Mária magyar királynő

Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.

I. László magyar király és Mária magyar királynő · Mária magyar királynő és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

I. László magyar király és Római katolikus egyház · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Római katolikus egyház · Többet látni »

Salamon magyar király

Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.

I. László magyar király és Salamon magyar király · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Salamon magyar király · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

I. László magyar király és Székesfehérvár · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Imre

Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.

I. László magyar király és Szent Imre · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Imre · Többet látni »

Szentté avatás

II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.

I. László magyar király és Szentté avatás · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szentté avatás · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

I. László magyar király és Zsigmond magyar király · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Zsigmond magyar király · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

11. század és I. László magyar király · 11. század és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

I. László magyar király 312 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) 83. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 5.32% = 21 / (312 + 83).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »