I. Lipót magyar király és Széchényi Pál (érsek)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Lipót magyar király és Széchényi Pál (érsek)

I. Lipót magyar király vs. Széchényi Pál (érsek)

I. Gróf Széchényi Pál (Gyöngyös, 1645. július 28. (vagy 1642) július 28. – Sopron, 1710. május 22.) katolikus főpap; veszprémi püspök, kalocsai érsek.

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

I. Lipót magyar király és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

I. Lipót magyar király és Katolicizmus · Katolicizmus és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Kollonich Lipót

Gróf kollegrádi Kollonich Lipót (Leopold Karl von Kollonitsch, Leopold Kolonič) (Komárom, 1631. október 26. – Bécs, 1707. január 20.) horvát–osztrák származású magyar gróf, 1685-től Győr püspöke, 1688-tól bíboros, 1691-től kalocsai, 1695-tól esztergomi érsek, 1692-től császári államminiszter, udvari kamarai elnök, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, az abszolutisztikus berendezkedés egyik legfőbb képviselője, az Einrichtungswerk című államszervezési reformjavaslat szerzője.

I. Lipót magyar király és Kollonich Lipót · Kollonich Lipót és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Kurucok

Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.

I. Lipót magyar király és Kurucok · Kurucok és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Máriavölgy (Szlovákia)

Máriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.

I. Lipót magyar király és Máriavölgy (Szlovákia) · Máriavölgy (Szlovákia) és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Október 16.

Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.

I. Lipót magyar király és Október 16. · Október 16. és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

I. Lipót magyar király és Pozsony · Pozsony és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

I. Lipót magyar király és Sopron · Sopron és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

I. Lipót magyar király és Török hódoltság · Széchényi Pál (érsek) és Török hódoltság · Többet látni »