Közötti hasonlóságok I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király
I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király 53 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, Abszolút monarchia, Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája, Bécs, Császári kripta, Csehország uralkodóinak listája, Ellenreformáció, Elzász, Graz, Habsburg Anna bajor hercegné, Habsburg Birodalom, Habsburg Margit spanyol királyné, Habsburg Mária Anna magyar királyné, Habsburg Mária Anna spanyol királyné, Habsburg-család, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Horvátország uralkodóinak listája, I. Ferdinánd magyar király, II. Ferdinánd magyar király, II. Károly osztrák főherceg, II. Károly spanyol király, II. Rákóczi György, III. Fülöp spanyol király, IV. Fülöp spanyol király, IV. Ferdinánd magyar király, Jagelló Anna magyar királyné, Jézus Társasága, Krisztina dán királyi hercegnő, Linz, ..., Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608), Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616), Nádor, Német királyok listája, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Osztrák örökös tartományok, Pozsony, Prága, Rajnai Palotagrófság, Római katolikus egyház, Renáta lotaringiai hercegnő, Rend (feudalizmus), Sopron, Spanyol Birodalom, Svédország, Szent Vitus-székesegyház, Tokaj, V. Albert bajor herceg, V. Károly lotaringiai herceg, Zrínyi Miklós (költő). Bővíteni index (23 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és I. Lipót magyar király · A nyugati császárok listája és III. Ferdinánd magyar király ·
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Abszolút monarchia és I. Lipót magyar király · Abszolút monarchia és III. Ferdinánd magyar király ·
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája
Nincs leírás.
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája és I. Lipót magyar király · Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája és III. Ferdinánd magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Lipót magyar király · Bécs és III. Ferdinánd magyar király ·
Császári kripta
A császári kripta (Kaisergruft, de emlegetik kapucinuskripta, néven is) a kapucinusok bécsi temploma alatt található.
Császári kripta és I. Lipót magyar király · Császári kripta és III. Ferdinánd magyar király ·
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Csehország uralkodóinak listája és I. Lipót magyar király · Csehország uralkodóinak listája és III. Ferdinánd magyar király ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Ellenreformáció és I. Lipót magyar király · Ellenreformáció és III. Ferdinánd magyar király ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és I. Lipót magyar király · Elzász és III. Ferdinánd magyar király ·
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Graz és I. Lipót magyar király · Graz és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg Anna bajor hercegné
Habsburg Anna (németül Anna von Österreich; Prága, 1528. július 7. – München, 1590. október 16.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának sarja, 1550-től 1579-ig Bajorország hercegnéja.
Habsburg Anna bajor hercegné és I. Lipót magyar király · Habsburg Anna bajor hercegné és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és I. Lipót magyar király · Habsburg Birodalom és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg Margit spanyol királyné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztriai Margit spanyol királyné.
Habsburg Margit spanyol királyné és I. Lipót magyar király · Habsburg Margit spanyol királyné és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg Mária Anna magyar királyné
Ausztriai Mária Anna (El Escorial, Spanyol Királyság, 1606. augusztus 18. – Linz, Osztrák Főhercegség, 1646. május 13.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki unokatestvére, III. Ferdinánd császár és király hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné, valamint az uralkodó távollétében többször is a Birodalom régense 1637-től 1646-ban bekövetkezett haláláig.
Habsburg Mária Anna magyar királyné és I. Lipót magyar király · Habsburg Mária Anna magyar királyné és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg Mária Anna spanyol királyné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztriai Mária Anna spanyol királyné.
Habsburg Mária Anna spanyol királyné és I. Lipót magyar király · Habsburg Mária Anna spanyol királyné és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg-család és I. Lipót magyar király · Habsburg-család és III. Ferdinánd magyar király ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és I. Lipót magyar király · Habsburg-ház és III. Ferdinánd magyar király ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és I. Lipót magyar király · Harmincéves háború és III. Ferdinánd magyar király ·
Horvátország uralkodóinak listája
right Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza.
Horvátország uralkodóinak listája és I. Lipót magyar király · Horvátország uralkodóinak listája és III. Ferdinánd magyar király ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és I. Lipót magyar király · I. Ferdinánd magyar király és III. Ferdinánd magyar király ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
I. Lipót magyar király és II. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és III. Ferdinánd magyar király ·
II. Károly osztrák főherceg
II.
I. Lipót magyar király és II. Károly osztrák főherceg · II. Károly osztrák főherceg és III. Ferdinánd magyar király ·
II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.
I. Lipót magyar király és II. Károly spanyol király · II. Károly spanyol király és III. Ferdinánd magyar király ·
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
I. Lipót magyar király és II. Rákóczi György · II. Rákóczi György és III. Ferdinánd magyar király ·
III. Fülöp spanyol király
III.
I. Lipót magyar király és III. Fülöp spanyol király · III. Fülöp spanyol király és III. Ferdinánd magyar király ·
IV. Fülöp spanyol király
Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.
I. Lipót magyar király és IV. Fülöp spanyol király · III. Ferdinánd magyar király és IV. Fülöp spanyol király ·
IV. Ferdinánd magyar király
IV.
I. Lipót magyar király és IV. Ferdinánd magyar király · III. Ferdinánd magyar király és IV. Ferdinánd magyar király ·
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
I. Lipót magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · III. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
I. Lipót magyar király és Jézus Társasága · III. Ferdinánd magyar király és Jézus Társasága ·
Krisztina dán királyi hercegnő
Krisztina dán, norvég és svéd királyi hercegnő (Nyborg (vagy Koppenhága), 1521. – Alessandria (vagy Tortona), 1590. december 10.), az Oldenburg-házból született dán királyi hercegnő, II. Keresztély dán, norvég és svéd király leánya, V. Károly német-római császár unokahúga.
I. Lipót magyar király és Krisztina dán királyi hercegnő · III. Ferdinánd magyar király és Krisztina dán királyi hercegnő ·
Linz
Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.
I. Lipót magyar király és Linz · III. Ferdinánd magyar király és Linz ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Lipót magyar király és Magyar Királyság · III. Ferdinánd magyar király és Magyar Királyság ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
I. Lipót magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · III. Ferdinánd magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608)
Szépművészeti Múzeum, Bécs Bajorországi Mária Anna (németül: Maria Anna von Bayern; München, 1551. március 21. – Graz, 1608. április 29.), a Wittelsbach-házból származó, V. Albert bajor herceg és Habsburg Anna hercegné negyedik gyermekeként született bajor hercegnő, házassága révén osztrák főhercegné, Belső-Ausztria hercegnéje.
I. Lipót magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) · III. Ferdinánd magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) ·
Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)
Bajorországi Mária Anna (München, Német-római Birodalom, 1574. december 8. – Graz, Német-római Birodalom, 1616. március 8.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, V. Vilmos bajor herceg és Lotaringiai Renáta leánya, aki Ferdinánd osztrák főherceg (később német-római császár) első hitveseként osztrák főhercegné.
I. Lipót magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) · III. Ferdinánd magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. Lipót magyar király és Nádor · III. Ferdinánd magyar király és Nádor ·
Német királyok listája
Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.
I. Lipót magyar király és Német királyok listája · III. Ferdinánd magyar király és Német királyok listája ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. Lipót magyar király és Német-római Birodalom · III. Ferdinánd magyar király és Német-római Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Lipót magyar király és Oszmán Birodalom · III. Ferdinánd magyar király és Oszmán Birodalom ·
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
I. Lipót magyar király és Osztrák örökös tartományok · III. Ferdinánd magyar király és Osztrák örökös tartományok ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
I. Lipót magyar király és Pozsony · III. Ferdinánd magyar király és Pozsony ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
I. Lipót magyar király és Prága · III. Ferdinánd magyar király és Prága ·
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
I. Lipót magyar király és Rajnai Palotagrófság · III. Ferdinánd magyar király és Rajnai Palotagrófság ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. Lipót magyar király és Római katolikus egyház · III. Ferdinánd magyar király és Római katolikus egyház ·
Renáta lotaringiai hercegnő
Renáta lotaringiai hercegnő (Nancy, 1544. április 20. – München, 1568. február 22.) Bajorország hercegnéje.
I. Lipót magyar király és Renáta lotaringiai hercegnő · III. Ferdinánd magyar király és Renáta lotaringiai hercegnő ·
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
I. Lipót magyar király és Rend (feudalizmus) · III. Ferdinánd magyar király és Rend (feudalizmus) ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
I. Lipót magyar király és Sopron · III. Ferdinánd magyar király és Sopron ·
Spanyol Birodalom
A Spanyol Birodalom (ismert még mint Hispán Monarchia vagy Katolikus Monarchia), Spanyolország és elődállamai által irányított gyarmatbirodalom volt 1492 és 1898 között.
I. Lipót magyar király és Spanyol Birodalom · III. Ferdinánd magyar király és Spanyol Birodalom ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
I. Lipót magyar király és Svédország · III. Ferdinánd magyar király és Svédország ·
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
I. Lipót magyar király és Szent Vitus-székesegyház · III. Ferdinánd magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
I. Lipót magyar király és Tokaj · III. Ferdinánd magyar király és Tokaj ·
V. Albert bajor herceg
V.
I. Lipót magyar király és V. Albert bajor herceg · III. Ferdinánd magyar király és V. Albert bajor herceg ·
V. Károly lotaringiai herceg
V.
I. Lipót magyar király és V. Károly lotaringiai herceg · III. Ferdinánd magyar király és V. Károly lotaringiai herceg ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
I. Lipót magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király
- Mi van a közös I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király
- Közötti hasonlóságok I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király
Összehasonlítását I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király
I. Lipót magyar király 307 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Ferdinánd magyar király 155. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 11.47% = 53 / (307 + 155).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: