I. Lajos magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Lajos magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

I. Lajos magyar király vs. Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

I. A Szlavón Királyság címere Szlavónia királynéinak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és I. Lajos magyar király · Buda (történelmi település) és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és I. Lajos magyar király · Budapest és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Habsburg-ház és I. Lajos magyar király · Habsburg-ház és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Horvátország uralkodóinak listája

right Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza.

Horvátország uralkodóinak listája és I. Lajos magyar király · Horvátország uralkodóinak listája és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és I. Lajos magyar király · I. Károly magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Károly szicíliai király

Charles d’Anjou (magyarosan Anjou Károly,; Párizs, Francia Királyság, 1227. március 21. – Foggia, Nápolyi Királyság, 1285. január 7.) a Capeting-házból származó francia királyi herceg VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka legkisebb gyermeke, a Harmadik Anjou-ház alapítója.

I. Károly szicíliai király és I. Lajos magyar király · I. Károly szicíliai király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Lajos orléans-i herceg

I.

I. Lajos magyar király és I. Lajos orléans-i herceg · I. Lajos orléans-i herceg és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Ulászló lengyel király

I.

I. Lajos magyar király és I. Ulászló lengyel király · I. Ulászló lengyel király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

II. István bosnyák bán

Kotromanić István (1292. – 1353. szeptember 28.) vagy II.

I. Lajos magyar király és II. István bosnyák bán · II. István bosnyák bán és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

II. Károly magyar király

II.

I. Lajos magyar király és II. Károly magyar király · II. Károly magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

I. Lajos magyar király és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

IV. Károly német-római császár

IV.

I. Lajos magyar király és IV. Károly német-római császár · IV. Károly német-római császár és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

I. Lajos magyar király és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Kotromanić Erzsébet

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kotromanić Erzsébet magyar királyné.

I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet · Kotromanić Erzsébet és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Kun Erzsébet magyar királyné

Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.

I. Lajos magyar király és Kun Erzsébet magyar királyné · Kun Erzsébet magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Laszkarisz Mária magyar királyné

Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.

I. Lajos magyar király és Laszkarisz Mária magyar királyné · Laszkarisz Mária magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Luxemburg-ház

A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.

I. Lajos magyar király és Luxemburg-ház · Luxemburg-ház és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Luxemburgi Margit magyar királyné

Luxemburgi Margit (Prága, 1335. május 24. – Visegrád, 1349. szeptember 7.), csehül: Markéta Lucemburská, németül: Margarethe von Luxemburg, horvátul: Margareta Luksemburška, olaszul: Margherita di Boemia, lengyelül: Małgorzata Luksemburska, megkülönböztetve az azonos nevű, de már az ő halála után született húgától, Luxemburgi Margit (1373–1410) hercegnőtől, az idősebb jelzővel is illetik, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, magyar királyné.

I. Lajos magyar király és Luxemburgi Margit magyar királyné · Luxemburgi Margit magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

I. Lajos magyar király és Magyarország · Magyarország és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

I. Lajos magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Magyarország uralkodóinak listája és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Mária magyar királynő

Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.

I. Lajos magyar király és Mária magyar királynő · Mária magyar királynő és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Nápoly

Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.

I. Lajos magyar király és Nápoly · Nápoly és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Piast Erzsébet magyar királyné

Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.

I. Lajos magyar király és Piast Erzsébet magyar királyné · Piast Erzsébet magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Piast-dinasztia

Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.

I. Lajos magyar király és Piast-dinasztia · Piast-dinasztia és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

I. Lajos magyar király és Prága · Prága és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

I. Lajos magyar király és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

V. István magyar király

V.

I. Lajos magyar király és V. István magyar király · Szlavóniai uralkodók házastársainak listája és V. István magyar király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

I. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király · Szlavóniai uralkodók házastársainak listája és Zsigmond magyar király · Többet látni »