Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

I. Lajos magyar király és Szabad királyi város

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Lajos magyar király és Szabad királyi város

I. Lajos magyar király vs. Szabad királyi város

I. A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Közötti hasonlóságok I. Lajos magyar király és Szabad királyi város

I. Lajos magyar király és Szabad királyi város 15 közös dolog (a Uniópédia): Adó, Brassó, Buda (történelmi település), Budapest, Horvátország, Középkor, Kolozsvár, Lőcse, Magyar Királyság, Nagyszombat (település), Pécs, Székesfehérvár, Tárnokmester, 14. század, 15. század.

Adó

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Adó és I. Lajos magyar király · Adó és Szabad királyi város · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Brassó és I. Lajos magyar király · Brassó és Szabad királyi város · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és I. Lajos magyar király · Buda (történelmi település) és Szabad királyi város · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és I. Lajos magyar király · Budapest és Szabad királyi város · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és I. Lajos magyar király · Horvátország és Szabad királyi város · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

I. Lajos magyar király és Középkor · Középkor és Szabad királyi város · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

I. Lajos magyar király és Kolozsvár · Kolozsvár és Szabad királyi város · Többet látni »

Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

I. Lajos magyar király és Lőcse · Lőcse és Szabad királyi város · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

I. Lajos magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Szabad királyi város · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

I. Lajos magyar király és Nagyszombat (település) · Nagyszombat (település) és Szabad királyi város · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

I. Lajos magyar király és Pécs · Pécs és Szabad királyi város · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

I. Lajos magyar király és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szabad királyi város · Többet látni »

Tárnokmester

I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.

I. Lajos magyar király és Tárnokmester · Szabad királyi város és Tárnokmester · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és I. Lajos magyar király · 14. század és Szabad királyi város · Többet látni »

15. század

A 15.

15. század és I. Lajos magyar király · 15. század és Szabad királyi város · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását I. Lajos magyar király és Szabad királyi város

I. Lajos magyar király 413 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabad királyi város 114. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 2.85% = 15 / (413 + 114).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Lajos magyar király és Szabad királyi város. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: