I. Lajos magyar király és Magyarország uralkodóinak listája

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Lajos magyar király és Magyarország uralkodóinak listája

I. Lajos magyar király vs. Magyarország uralkodóinak listája

I. Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295)

Anjou Martell Károly (ismert még mint Magyarországi Martell Károly,; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1271. szeptember 8. – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1295. augusztus 19.), a Capeting–Anjou-házból származó nápolyi királyi herceg, Calabria hercege, II. Károly nápolyi király és Magyarországi Mária elsőszülött fia, aki a Magyar Királyság trónkövetelője 1295-ös haláláig.

Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295) és I. Lajos magyar király · Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295) és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Anonymus és I. Lajos magyar király · Anonymus és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Aranybulla és I. Lajos magyar király · Aranybulla és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és I. Lajos magyar király · Buda (történelmi település) és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és I. Lajos magyar király · Budapest és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és I. Lajos magyar király · Európa és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Habsburg Klemencia calabriai hercegné

Habsburg Klemencia (1262. január 22. – 1293. október 7.), címzetes magyar királyné, nápolyi hercegnő, Károly Róbert magyar király anyja.

Habsburg Klemencia calabriai hercegné és I. Lajos magyar király · Habsburg Klemencia calabriai hercegné és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Habsburg-ház és I. Lajos magyar király · Habsburg-ház és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Hedvig lengyel királynő

Anjou Hedvig (Buda, 1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Hedvig lengyel királynő és I. Lajos magyar király · Hedvig lengyel királynő és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és I. Lajos magyar király · I. Károly magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

I. Lajos orléans-i herceg

I.

I. Lajos magyar király és I. Lajos orléans-i herceg · I. Lajos orléans-i herceg és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

I. László magyar király

I.

I. László magyar király és I. Lajos magyar király · I. László magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

II. Károly magyar király

II.

I. Lajos magyar király és II. Károly magyar király · II. Károly magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

I. Lajos magyar király és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

IV. Károly német-római császár

IV.

I. Lajos magyar király és IV. Károly német-római császár · IV. Károly német-római császár és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

I. Lajos magyar király és Kálmán magyar király · Kálmán magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Kotromanić Erzsébet

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kotromanić Erzsébet magyar királyné.

I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet · Kotromanić Erzsébet és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Kun Erzsébet magyar királyné

Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.

I. Lajos magyar király és Kun Erzsébet magyar királyné · Kun Erzsébet magyar királyné és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Laszkarisz Mária magyar királyné

Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.

I. Lajos magyar király és Laszkarisz Mária magyar királyné · Laszkarisz Mária magyar királyné és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Lengyelország uralkodóinak listája

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.

I. Lajos magyar király és Lengyelország uralkodóinak listája · Lengyelország uralkodóinak listája és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

I. Lajos magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Mária magyar királynő

Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.

I. Lajos magyar király és Mária magyar királynő · Mária magyar királynő és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

I. Lajos magyar király és Mátyás-templom · Mátyás-templom és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

I. Lajos magyar király és Monarchia · Magyarország uralkodóinak listája és Monarchia · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

I. Lajos magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Magyarország uralkodóinak listája és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

I. Lajos magyar király és Nádor · Magyarország uralkodóinak listája és Nádor · Többet látni »

Országbíró

Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.

I. Lajos magyar király és Országbíró · Magyarország uralkodóinak listája és Országbíró · Többet látni »

Piast Erzsébet magyar királyné

Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.

I. Lajos magyar király és Piast Erzsébet magyar királyné · Magyarország uralkodóinak listája és Piast Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Ragadványnév

A névtan tudománya az antroponimák csoportján belül ragadványnévnek azt a nem hivatalos névadással keletkezett, tehát egy adott beszélőközösségtől származó személynevet nevezi, amely a teljes hivatalos név vagy annak valamelyik tagja (családnév, keresztnév) és változata (becenév) mellett, illetve helyett áll.

I. Lajos magyar király és Ragadványnév · Magyarország uralkodóinak listája és Ragadványnév · Többet látni »

Szentté avatás

II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.

I. Lajos magyar király és Szentté avatás · Magyarország uralkodóinak listája és Szentté avatás · Többet látni »

V. István magyar király

V.

I. Lajos magyar király és V. István magyar király · Magyarország uralkodóinak listája és V. István magyar király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

I. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király · Magyarország uralkodóinak listája és Zsigmond magyar király · Többet látni »