I. Lajos Fülöp francia király és I. Napóleon francia császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Lajos Fülöp francia király és I. Napóleon francia császár

I. Lajos Fülöp francia király vs. I. Napóleon francia császár

Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans) (Párizs, 1773. október 6. – Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.), Chartres grófja, a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia királyi herceg, „Egyenlőség Fülöp” („Philippe-Égalité”) herceg (1747–1793) fia, 1773–1785-ig Valois hercege, 1785–1793-ig Chartres hercege, 1793–1830-ig III. Lajos Fülöp néven Orléans hercege. Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és I. Lajos Fülöp francia király · Amerikai Egyesült Államok és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Ancien régime

Francia területi terjeszkedés (1552-1798) Az ancien régime francia kifejezés, jelentése régi rendszer.

Ancien régime és I. Lajos Fülöp francia király · Ancien régime és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Belgium és I. Lajos Fülöp francia király · Belgium és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Bourbon-ház és I. Lajos Fülöp francia király · Bourbon-ház és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és I. Lajos Fülöp francia király · Egyesült Királyság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Első koalíciós háború

Az első koalíciós háború 1792 és 1797 között zajlott le a Francia Köztársaság és egy több államból álló koalíció között.

Első koalíciós háború és I. Lajos Fülöp francia király · Első koalíciós háború és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Francia forradalom és I. Lajos Fülöp francia király · Francia forradalom és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Francia Királyság és I. Lajos Fülöp francia király · Francia Királyság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Franciaország uralkodóinak listája

Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.

Franciaország uralkodóinak listája és I. Lajos Fülöp francia király · Franciaország uralkodóinak listája és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Grenoble

Grenoble város Franciaország délkeleti részén, Isère megye székhelye.

Grenoble és I. Lajos Fülöp francia király · Grenoble és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

I. Ferenc magyar király és I. Lajos Fülöp francia király · I. Ferenc magyar király és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

III. Napóleon francia császár

III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.

I. Lajos Fülöp francia király és III. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és III. Napóleon francia császár · Többet látni »

Jakobinus klub

A Jakobinus klub ülése a domonkos-rendi kolostor könyvtárában (1791) A Jakobinus klub volt a francia forradalom leghíresebb klubja.

I. Lajos Fülöp francia király és Jakobinus klub · I. Napóleon francia császár és Jakobinus klub · Többet látni »

Málta

Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.

I. Lajos Fülöp francia király és Málta · I. Napóleon francia császár és Málta · Többet látni »

Mária Lujza francia császárné

Ausztriai Mária Lujza (teljes nevén Mária Ludovika Leopoldina Franciska Terézia Jozefa Luca; Bécs, Habsburg Birodalom, 1791. december 12. – Parma, Parmai Hercegség, 1847. december 17.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Napóleon francia császár második feleségeként Franciaország császárnéja 1810-től hitvese 1814-es lemondatásáig.

I. Lajos Fülöp francia király és Mária Lujza francia császárné · I. Napóleon francia császár és Mária Lujza francia császárné · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

I. Lajos Fülöp francia király és Napóleoni háborúk · I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Nemzeti Konvent

Területi képviselői mandátum Nemzeti Konvent (röviden: Konvent) nevet kapta a francia forradalom idején az alkotmányos monarchia 1792.

I. Lajos Fülöp francia király és Nemzeti Konvent · I. Napóleon francia császár és Nemzeti Konvent · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

I. Lajos Fülöp francia király és Párizs · I. Napóleon francia császár és Párizs · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

I. Lajos Fülöp francia király és Római katolikus egyház · I. Napóleon francia császár és Római katolikus egyház · Többet látni »

Tuileriák palotája

A Tuileriák palotája 1865 környékén. Balról jobbra: déli szárny, az Óra pavilon (pavillon de l’Horloge), északi szárny, a színház pavilon, a Gépek galériája (la galerie des Machines), a Marsan pavilon (pavillon de Marsan). Jobbra a körhinta (Caroussel) tere folytatódik. A Tuileriák palotája és kertje A Tuileriák palotája vagy röviden Tuileriák,; (szó szerint „a tetőcserépgyárak palotája”) a francia uralkodók lakhelye volt Párizsban.

I. Lajos Fülöp francia király és Tuileriák palotája · I. Napóleon francia császár és Tuileriák palotája · Többet látni »

VII. Ferdinánd spanyol király

VII.

I. Lajos Fülöp francia király és VII. Ferdinánd spanyol király · I. Napóleon francia császár és VII. Ferdinánd spanyol király · Többet látni »

XVI. Lajos francia király

Lajos Ágost (Versailles, Francia Királyság, 1754. augusztus 23. – Párizs, Francia Köztársaság, 1793. január 21.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Berry hercege, aki Franciaország dauphinje 1765 és 1774 között, majd Franciaország királya XVI.

I. Lajos Fülöp francia király és XVI. Lajos francia király · I. Napóleon francia császár és XVI. Lajos francia király · Többet látni »

XVIII. Lajos francia király

XVIII.

I. Lajos Fülöp francia király és XVIII. Lajos francia király · I. Napóleon francia császár és XVIII. Lajos francia király · Többet látni »